Angyalföld, 1979 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1979. január / 1. szám
A HARCBAN NEM SZABAD MEGÁLLNI Az első magyar proletárállamot 133 napi fennállás után vérbe fojtotta a külső katonai túlerő. 1919. augusztus 1-én ú. n. szakszervezeti kormány alakult és ez már a negyedszázados ellenforradalmi korszak nyitányát jelentette. Az üzemek, gyárak újból a tőkések tulajdonába kerültek. Üldözés, börtön, emigráció lett az osztályrésze a munkásmozgalom legjobb harcosainak. Kíméletlen és kegyetlen volt az ellen- forradalmi rendszer születése pillanatától fogva. A munkásmozgalom sok angyalföldi veteránja a mai napig sem felejtette el azokat a borzalmakat, amiket 1919 augusztusában a Zrínyi utcai főkapitányságon átélt. S voltak olyanok is, akik már az első napokban áldozatul estek a terrornak. A Szociáldemokrata Párt 1919. augusztus végén újjászerveződött, de elhatárolta magát a kommunista párttól, mellyel 1919 márciusában egyesült és alig egy hónappal azelőtt még közösen gyakorolta a hatalmat. A kommunisták és a KIMSZ tagjai központi irányítás nélkül maradtak, a mozgalom illegalitásba kényszerült. Sokan elrejtették fegyvereiket. A Munkásmozgalmi Múzeum kiállításán láthatóik azok a fegyverek, amelyeket Zwikli József rejtett el az akkori Csáklya utca (jelenleg Turbina utca) 8. számú ház padlásán, ahonnan azok a hatvanas években kerültek elő. Azok a kommunisták és KIMSZ-tagok, akik nem kerültek börtönbe, internálótáborba, vagy nem kényszerültek emigrációba, a legálisan működő szociáldemokrata pártban és a különböző szakszervezetekben próbáltak egymással kapcsolatot teremteni. 1921 augusztusában Bécsben újjászerveződött a KMP. Szervezetileg a párt a sejtrendszer alapján épült ki, egy-egy sejt néhány párttagból állt. Voltak üzemi és utcai sejtek is. Budapesten 1921-ben tizenhét kommunista sejt működött, ebből kettő Angyalföldön (az egyik a Schlick— Nicholson gyárban). Az illegálisan működő KIMSZ szervezeti felépítése hasonló volt a pártéhoz. A szociáldemokrata pártot megalkuvó magatartása miatt és a szakszervezeteket is egyre több baloldali beállítottságú munkás hagyta ott. Ezek gyülekező helye a Reitter Ferenc utca 67. szám alatti szakszervezeti helyiség lett, egy időben ott működött a Kivált Vasmunkások Országos Szervezete, majd amikor ott lehetetlenné tették működésüket-, a Váci úton levő Dani-csárdába települt át. Megalakul az MSZMP 1925. április hónapban a VIII. kerületben megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, mely megalakulásától kezdve néhány éven át legális fedőszerve volt a KMP-nek. Fő bázisát azok az üzemi munkások alkották, akik korábban mint ellenzékiek szembehelyezkedtek az SZDP vezetőinek megalkuvó politikájával. Az új párt a demokratikus köztársaságért, a földreformért és a nyolcórás munkaidőért szállt síkra. VI A Teve u. és a Gömb u. sarkán álló épületben működött az MSZMP angyalföldi szervezete (1925—27). 1925 júniusában már huszonegy szervezete működött az MSZMP-nek Budapesten. Angyalföld a 12. pártszervezet volt. A vezetőségi tagok: Sollner József, id. Ve- néczi János, Zwikli József, Mitterer József, Altmann Lőrinc, Kámány János elvtársak voltak. A kerületben több helyen tartott összejövetelt az MSZMP, így a Vá. ci úton három helyen is. Először a Kir- chenikopf-féle vendéglőben, majd a munkásmozgalomban Gödör néven ismert Da- ni-csárdában a Váci út 122. szám alatt, végül a Pálma kávéházban. 1925 júniusában a Gömb utca 25. szám alatt önálló párthelyiséget sikerült létesíteni az MSZMP angyalföldi szervezetének, ahol egészen 1927-ig működött a szervezet. Kéthetenként pártnapokat tartottak^ ahol az MSZMP követeléseiről, gazdasági, politikai kérdésekről hangzottak el előadások. Az 1925-ös törvényhatósági és az 1926- os országgyűlési választásokon a párt saját jelölteket akart állítani, de ezt a rendőrség megakadályozta. 1925 őszétől kezdve 1927 tavaszáig rendszeresen zaklatta a pártszervezetet, aktivistáit rövidebb, hosz- szabb időre letartóztatta, majd végül a szervezet működését is betiltotta. Minden lehetőséget felhasználni A KIMSZ illegalitása miatt rendkívül fontos volt, hogy a kommunista ifjúmunkások bővítsék tevékenységüket a legális szervezetekben. Ennek érdekében beléptek a különböző sport-, kulturális egyesületekbe, önképzőkörökbe, turistaegyesületekbe, ahol forradalmi szellemre nevelték a fiatalokat. A KIMSZ egyik legerősebb szervezete a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Váci úti csoportjában működött. Ez volt a VI/2-es csoport, amely a Váci út 97. szám alatti Vasas Otthonban volt. Rendszeresen túráztak, ezek úticélja Göd, Nagykevély, Makkosrhária, Nagykovácsi, a Békásmegyernél levő Bivalyos és környéke volt. A kirándulások mindig megfelelő politikai tartalmat is kaptak. Volt, amikor Stromfeld Aurél, máskor József Attila tartott előadást. Az MTE mandolin zenekara pedig rendszeresen vidám hangulatot teremtett. Idejárt többek között Venéczi János, Ambrus József, Láng László, Zsinkó Vilmos, Kassitzky Ilona, ★ ★ Sándor József, Környei Béla, Werlein Ferenc és még hosszan lehetne a neveket sorolni. A KIMSZ tagjainak és a baloldali fiataloknak másik gyülekezőhelye a kerületben a Reitter Ferenc utca 67. szám alatti Esztergályos-szakosztály volt, vagy ahogyan a munkásmozgalomban nevezték a „Rezesek”. Itt a kommunisták megszervezték az ifjúmunkások oktatását is. A fiatalok a helyiség alagsorában gyűltek össze, ahol szépirodalmi könyvek fedőlapjába helyezett kommunista lapokat és kiadványokat olvastak. A kerületben a Magyarországi_ Gyermekbarátok Egyesületének több* csoportja is működött. A munkásmozgalom több kiemelkedő harcosának a Gyermekbarátoknál szerzett élmények adták az indítást. Láng László elvtárs így emlékezett vissza a Kerekes utcai csoportra: „Itt vasárnaponként kirándulásokat, kultúr- délutánokat rendeztek... A Gyermekbarát Egyesületben többségében 14—18 éves fiúk és lányok voltak, akik beszerveztek egy szavalókórusba és rendszeresen részt vettem annalc munkájában.” A 27-es Gyermekbarát Csoport Budapesten az elsők között szervezett egy gyermekkórust, amelynek Váradi István karnagy volt a vezetője. A kirándulások mellett az MTE tornászcsoportja is rendszeres foglalkozásokat tartott a Váci út 89. szám alatti iskola tornatermében. A Jász uca 55. szám alatt működött egy ideig az ATE, az Angyalföldi Természetbarát Egyesület. „A baloldali hangvételű 100% c. lapnak is működött egy szavalókórusa a Teve utcában, a Record Gyárral szemben egy vendéglőben, majd onnan a Dani-csárdába tették át működésüket. A húszas évek végén kirándulásokon, kulturális rendezvényeken rendszeresen szerepeltek” — írja visszaemlékezéseiben Práth Károly elvtárs. Végül az 1930 tavaszán alakult Szalmás-kórus 8 fős kamarakórusának alapítói között is voltak angyalföldi ifik. „Elöl járunk a harcban...” 1929 végén a Budapesti Pártbizottság irányítása alatt hat kerület tevékenyke★ ANGYALFÖLD * ★ ★
