Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
A tulajdonviszonyok megváltoztatása szempontjából döntő jelentőségű volt a Magyar Kommunista Párt vezetésével 1945 tavaszán megvalósított földreform, amely megsemmisítette a földesúri nagybirtokrendszert Magyarországon és 3,3 millió hold földet 660 ezer igénylő tulajdonába adott. Ez a forradalmi tett erősítette a munkás-paraszt szövetséget. Az 1945. április 24-i angyalföldi pártnapon azonban az előadó nem alaptalanul figyelmeztette a kerület kommunistáit: „A földosztással a demokrácia és a reakció közötti harc nem dőlt még el.” A földreíorm védelmében Az 1945-ös novemberi országgyűlési választásokon a minden reakciós erő által támogatott Független Kisgazdapárt a szavazatok 57 százalékát szerezte meg. Ezt követően 1946 elején megkezdődött a reakció támadása a fiatal magyar demokrácia egyik legnagyobb vívmánya, a földreform ellen. 1946. január és február hónapokban az ország különböző városaiban munkások és parasztok közös tüntetései zajlottak le a földreform védelmében. A reakció megújuló támadásainak visszaverésére 1946. március 5-én, létrejött a Baloldali Blokk, amelynek nagygyűlésén március 7-én, a Hőtok terén háromszázezer munkás torkából harsogott: „Földet vissza nem adunk!” A háromszázezer között szép számmal voltak jelen az angyalföldi gyárak és üze6 mek munkásai is. Hogy szavuknak nagyobb nyomatéka legyen, a hajógyáriak közül sokan egy-egy vascsövet is vittek magukkal. Az 1945-ös választások tapasztalatait értékelve, a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége a párt- szervezetek feladatává tette a falu népével, annak mindennapi életével való foglalkozást, a pártmunkának „népi jelleggel és tartalommal való megtöltését”, a munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében. Pusztai István A falujáró mozgalom 1946 pünkösdjén indult meg. Ettől kezdve a budapesti és vidéki városi pártszervezetek tagjai kisebb-nagyobb csoportokban ezrével keresték fel a falusi lakosságot. A budapesti falujárók 1946. nyarán és őszén 14 000 különböző mezőgazdasági gépet és felszerelést javítottak meg; helyreállítottak 14 iskolát, orvosi és jogi tanácsokat adtak a falu lakóinak, elsősorban az újgazdáknak. Ebben az időben több mint 6000 budapesti kommunista 203 községgel tartott fenn többé-kevésbé rendszeres kapcsolatot. A Magyar Kommunista Párt által szervezett falujáró mozgalomból annak négy esztendeje alatt többezer angyalföldi üzemi dolgozó, háziasszony, orvos, ápolónő és kisiparos vette ki a részét. Megkerestünk közülük néhányat, hogy az alkotmány ünnepe előtt együtt emlékezzünk vissza a munkás-paraszt szövetség erősítése szempontjából rendkívül jelentős történelmi időszakra. Kik közül kerültek ki? Először az angyalföldi falujárók egykori vezetőjét, SZALAI DEZSŐ elvtársat szerettük volna felkeresni. Sajnos ő már elhunyt és sok-sok pótolhatatlan emléket vitt magával. Utunk GALAMBOS SÁNDOR elvtársihoz vezetett, aki több éven át az angyalföldi pártszervezet propaganda titkára volt. Sok érdekes emléket idézett fel: tőle tudtuk meg, hogy merre jártak az angyalföldi falujárók. A Budapesti Pártbizottság jelölte ki a kerületeknek a falujára körzeteket. Az angyalföldi falujárók Fejér megyében jártak. Pázmánd, Veréb, Vál, Baracska, Alcsut, Felcsut, és még sok más falu és település volt vasárnaponként az angyalföldi falujárók úticélja. A párt számára politikai, társadalmi és gazdasági kérdések megoldásánál is az üzemek szakmunkásai jelentették a fő erőt és bázist. Többek között a falujáráshoz szükséges teherautókat is tőlük kaptuk. A falujáró brigádokban, amelyek létszáma üzemenként változott, részt vettek gépészek, ’akatosok, kőművesek, villanyszerelők és más szakmunkások is, akik kora tavasztól késő őszig sok-sok vasárnapjukat töltötték a falvakban, segítettek a sok gonddal-bajjal, nehézségekkel küzdő újgazdákat és a falusi pártszervezetek tevékenységét. A kerület jellegéből adódóan — — mivel Angyalföldön három kórház is volt —, orvosok és ápolónők is részt vettek ebben a munkában, jelentősen hozzájárultak annak eredményességéhez. A falujáró mozgalom célja — A cél: erősíteni a munkás-paraszt szövetséget — mondja Galambos Sándor —, támogatni és megerősíteni a falusi pártszervezeteket, konkrét segítséget nyújtani, folyamatos és személyes kapcsolatot teremteni a dolgozó parasztsággal. A falujárók először mezőgazdasági gépeket, felszereléseket javítottak, üzemanyagot vittek gépekhez. A kezdeti lábasfoltozás, kisebb javítások elvégzése volt a kapcsolatfelvétel egyik formája. Majd iskolákat építettünk újjá, pártnapokkal egybekapcsolt kultúrába délutánokat rendeztünk. Igen nagy szerepe volt az az élőszóval való agitálás- nak, a reakció rémhírei leleplezésének és a valóságos helyzet megmagyarázásának. A párt kiadványait is eliut- tattuk a falujárás színhelyére. Volt egy külön technikai gárdánk is, amelynek Szabó ANGYALFÖLD A munkás-paraszt szövetség történetéből FALUJAROK
