Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. március / 2. szám
AKIKKEL NAGYON SOKSZOR TALÁLKOZUNK $ I I Az „igazgatásiak" | — a lakosságért | A XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának Igazgatási Osztálya. A név szép, hosszú,-csak éppen „civil” fülnek kicsit túl hivatalosan hangzik. Sőt, a rosszmájnak az igazgatási tevékenységet rögtón a bürokráciával azonosítják... Ezért próbálunk meg valós képet adni az igazgatási osztály dolgozóinak hétköznapjairól. Dr. Ulrich Jánost, az osztály vezetőjét február végén nem volt könnyű utolérni; az időközi választások lebonyolítása miatt nagyon sokat volt házon kívül. Mert ez is az igazgatási osztály feladata. Ezzel együtt a felsorolás 48 olyan alapvető feladatkört tartalmaz, amely az osztályra tartozik. Ezek közül most csak a fontosabbakat említjük meg, azokat, amelyekkel bármelyikünk találkozik. Anyakönyvi ügyek Az anyakönyvi, állampolgársági, honosítási és visszahonosítási ügyek (külföldi letelepedése, vagy állampolgárságát vesztett, de hazatért magyar újra „befogadása”), névváltozás, családi jogállás rendezése, hazai anyakönyvezés, azaz, a honosított személy anyakönyvezése (ez arra jó, hogy például az Argentínában született, de magyar állampolgárságot nyert embernek ne kelljen minden alkalommal anyakönyvi kivonatáért Argentínába kérvényt írnia) — ezek alkotják az anyakönyvi jellegű feladatok körét. De ez az osztály rendezi a családi jellegű társadalmi ünnepségeket, intézi a szabálysértési, a helyiség- és raktárgazdálkodást ügyeket, a magángarázsok bérlőkijelölését, a kisajátításokat, a birtokvédelmi ügyeket, itt hagyják jóvá az eltartási, életjáradéki, öröklési szerződéseket: ők készítik el a hagyatéki leltárt és intézik az állami öröklési ügyeket. Itt adják a hatósági bizonyítványt, itt jegyzik be a személyi igazolványba a foglalkozást, munkaviszonyt (magánmunkáltatónál dolgozók esetében), ők veszik állami tulajdonija a disszidáltak itthonmaradt tulajdonát is. ök képviselik jogilag a tanács és a végrehajtó bizottság szak- igazgatási szerveit, kísérik figyelemmel az állami ingatlantulajdont és változásait, felügyelik a kerületben működő társadalmi egyesületek munkáját, ellenőrzik a kerületben levő nyomdákat, foglalkoznak a talált tárgyak kezelésével, ők írják össze a sorköteleseket, tartják nyilván a katonai adatváltozásokat, hozzájuk tartozik az ár- és belvízvédelem tanácsi szinten. És akkor még szó sem esett a lakónyilvántartókönyvek vezetésének ellenőrzéséről, az állami népesiségnyilvántartás helyi feladatairól, a lakcím- bejelentés és -változás ügyintézéséről, a tűzoltóság irányításáról, az utcaelnevezési ügyekről, a házirenddel kapcsolatos problémákról, a hirdetmények közzétételéről, a már említett választási munkákról, a jogi tanácsadásról, plusz a tanács belső ügyiratkezelési munkáiról. Felsorolni is sok, ugye? Ráadásul az osztály feladatait felsoroló jegyzés így végződik: „Ezenkívül az igazgatási osztály intézi mindazon ügyeket, amelyek más szerv hatáskörébe nem tartoznak”... Egyszóval: ők a „mindenesek”. Ennek ismeretében talán érthető, miért tudják a hozzájuk fordulókat csak a megjelölt félfogadási időben fogadni. Mert a többi munkaidejükben a felsorolt és fel nem sorolt egyéb munkájukat végzik... Mindezt 30 emberrel. A kerület 130 ezer lakójával kapcsolatban 1977-ben 100 ezernél is több „ügydarab” járt az osztályon. Kezdjük talán az anyakönyvezéssel: tavaly 10 ezer anyakönyvi bejegyzés született ötezren születtek, háromezren hunytak el a kerületben, és 2000 házasságkötés történt. Ha az újszülöttek, elhunytak és házasulandók hozzátartozóit és a tanukat is számoljuk, csak ez ügyben közel negyvenezer embernek volt dolga az osztály valamelyik munkatársánál. Ezenkívül természetesen „karban kell tartani” a több, mint 200 ezer korábbi anyakönyvi bejegyzést is. Szabálysértések Nagy szám — mégsem ez a legnehezebb munka. Itt vannak például a szabálysértési ügyek. Az utóbbi években „szokásosan” évi 2500 üggyel kell foglalkozniok. És mivel eljárásonként 2—5 ember is .szereplő”, csak a szabálysértési ügyekben legalább 8—10 ezer embert kell évente meghallgatni, de sokkal figyelmesebben, mintha egyszerű anyakönyvi adatváltozást közölnének. Az osztály 30 dolgozójából öten. foglalkoznak a szabálysértésekkel. Milyen ügyek ezek? 1977-ben mintegy ötszáz esetben sértették meg a kerületben a közrendet, a köztisztaságot. Ide tartozik az utcák, terek, lakóházak, lépcsőházak, közös helyiségek beszennyezése, a járdatakarítás elmulasztása, az építőipar által elfoglalt felvonulási terület rendbe nem hozása stb. A szállítási vállalatok kocsijairól lehulló szennyezés, az út rongálása is ilyen ügy. Látható: nemcsak a magánember, de a közület is felel, ha a közös tulajdonban kárt okoz! Csaknem száz ebrendészeti ügyük volt tavaly. Egyrészük valóban szabálysértés, például rendőri feljelentés közterületen, parkban, játszótéren szabadjára engedett, embereket, gyerekeket ijesztgető kutyák miatt. De arra is gondosan odafigyelnek az osztály munkatársai, amikor rosszindulatú szomszédok irigységből, más sérelem miatti bosszúból mondvacsinált feljelentéssel a szenvedélyes kutyabaráton vagy kedvencén kívánnak bosszút állni. Mert bizony van olyan eset, hogy a ház 30 lakójából egynek vagy kettőnek van valós vagy vélt gondja a kutyussal, da „szerveznek” tucatnyi aláírást, és az utánjáráskor tűnik ki: a megkeresett lakó azt sa tudta, mit ír alá... Felelőtlen személyek 67 esetben követtek el parkrongálást. Fákat, bokrokat törtek le, téptek ki, a füvesítést tették tönkre (ezt néha az autósok követik el, összetévesztve a parkot a parkolóhellyel), vagy játszótéri felszereléseket tettek tönkre. Sajnos, sokszor szándékosan ... S itt szemünkbe ötlik a főváros egyik legsúlyosabb gondja: mit tehet a lelkiismeretes ember a vandálok ellen? Hiszen mégha fiatal és erős is, könnyen őt verik meg, ha beavatkozik. Mit tanácsol az osztályvezető? — Az autós vandálok ellen könnyebb eljárni. Fel kell írni a gépkocsi rendszámát, nem is kell szólni neki, hanem megírni a rongálás té_- nyét, a helyet, a pontos időt és a rendszámot az igazgatási osztálynak. Mi vissza tudjuk keresni, kié a kocsi, ki vezette — és a büntetés akkor sem marad el, ha közületi teherautó okozta a kárt. Mi több: néha ilyenirányú vizsgálatunknál „bukik le” a feketefuvart vállaló sofőr. Nehezebb az ügy a gyalogjáró vandállal, huligánnal szemben. Rendőrt kell hívni — ha éppen van a rendőrségnek ráérő embere és a huligánok megvárják, amíg odaér az URH... Mást egyelőre nemigen tehetünk... Összefogni a garázdák ellen A riporter ötlete: a KISZ Ifjú Gárda tagjai sokszor arra panaszkodnak, nincs elég feladatuk. Mi lenne, ha a lakóbizottságok megszerveznék: minden park, játszótér mellett egy-egy lelkes, telefonnal rendelkező, egész nap otthon levő természetbarát — nyugdíjas, háziasszony — figyelné, mikor tűnnek fel a rongálok, majd anélkül, hogy egy szót is szólna hozzájuk, telefonon riasztaná az Ifjú Gárda e célra szervezendő készenléti csoportját és a helyszínre érkező 4—5 markos ifjúgárdista tanítaná jobb belátásra a gyengébbekkel szemben erejüket fitogtató vandál pusztítókat? — Elvileg megvalósítható. Mivel a kerületben összesen 13 park van, a „figyelőszolgálat” megszervezése sem túl nehéz és a kerület vállalatai esetleg járművet is szívesen adnának ahhoz, hogy az ifjúgárdisták tényleg gyorsan a helyszínre érjenek. Most már csak meg kellene mindezt szervezni. 18 ANGYALFÖLD
