Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. március / 2. szám

teszen csuda dolgokat” Nemzeti Bizottság üléseinek napirend* jén? — A tevékenység kezdetben szinte az élet minden területére kiterjedt. Segí­tette a közigazgatás munkáját, igazol­ványokat adott ki, lakáskiutalásokról intézkedett, közmunka szervezéssel, élelmezési kérdésekkel foglalkozott. Harcot folytattunk a fasizmus marad­ványainak felszámolásáért, az Igazoló Bizottság létrehozásáért, és működé­séért. A Nemzeti Bizottság intézkedései Az elmondottakat korabeli jegyzó­könyvekből nagyszerűen nyomon tud­juk követni. „Szükségrendelet A XIII. kér. Nemzeti Bizottság a la­kásínség enyhítése érdekében elren­deli a városi és az OTI-bérházak lakásaiba való beköltözést. Budapest 1945. február 8. XIII. kér. Nemzeti Bizottság, Kálmán János XIII. kér. elöljáró." Az 1945. február 18-i ülésről készült jegyzőkönyvben a következő olvasható: „A kerületi Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy az elöljárósági tiszt­viselők leigazolására kerületi igazoló bizottságot állít fel, amelyben pár­tonként egy-egy ember vesz részt.” Majd a házmesterek igazolását és Igazoló bizottságok kiküldését sürgetik a kerületi üzemekhez és vállalatokhoz, ez a téma 1945 júniusáig többször visz- szatér még a Nemzeti Bizottság ülésein, Horváth elvtárs elmondja, hogy a Kisgazda Párt képviselői a Nemzeti Bizottságban — ahol lehetett — töre­kedtek az igazolásokat akadályozni, hátráltatni. — Mik voltak tulajdonképpen ezek az igazoló bizottságok? — A vonatkozó rendeletek szerint minden állampolgárnak meg kellett je­lennie munkahelyén, vagy a felettes szervénél, és a különböző pártok kép­viselőiből alakult igazoló bizottság előtt számot adni emberi és politikai maga­tartásáról, főleg 1944 októbere és a fel- szabadulás közötti időszakról. A bizott­ságok mérlegelték az adott személyt és döntöttek arról, hogy igazoltnak nyil­vánítják-e. Az 1946. június 7-én keletkezett jegy­zőkönyvből megtudjuk, hogy a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság a fiatal ma­gyar demokrácia elleni bűncselekmé­nyek példás megtorlását követelte a felsőbb szervektől: „Szükségesnek véljük tehát a ma­gunk részéről, hogy a fasiszta bűnö­sökkel szemben a lehető legnagyobb eréllyel és megérdemelt szigorral jár­janak el az arra hivatott hatóságok, s a köztársaság védelméről szóló tör­vény alapján minél előbb részesülje­nek a megérdemelt büntetésben.” — Meddig működött a Nemzeti Bi­zottság? — A minisztériumok és a kormány Pestre költözése után a központi álr ANGYALFÖLD lamhatalom kiépülésével és megszilár­dulásával, a közigazgatás újjászervezé­sével párhuzamosan a Nemzeti Bizott­ság szerepe fokozatosan csökkent, majd megszűnt. Én kezdettől 1948-ig vettem részt a munkájában. Akkor más terü­letre kerültem. Egy ülés napirendjéből A Nemzeti Bizottság üléseinek jegy­zőkönyveit KALOCSAI TIBOR elvtárs vezette. Foglalkozása esztergályos, fia­tal kora óta részt vesz a munkásmoz­galomban, jelenleg nyugdíjas. 0 mint a szakszervezet küldötte volt tagja a Nemzeti Bizottságnak. Másolatokban sok-sok korabeli jegy­zőkönyvet megőrzött közel három évti­zeden át, amelyek végül is a legilleté­kesebb helyre, a Fővárosi Levéltárba kerültek. A Nemzeti Bizottság egyik ülésének témájáról és hangulatáról is szemléle­tesen tájékoztat az a jegyzőkönyvi váz­lat, amely az 1945. május 5-i ülésen készült. Napirendjén a közigazgatási alkalmazottak fizetése szerepelt. A rendőrség kerületi vezetője arról tájékoztatja a Nemzeti Bizottságot, hogy fegyver, fizetés és élelem nélkül nem tudják feladataikat a követelmények­nek megfelelően végrehajtani. A kérdésben intézkedett a Nemzeti Bizottság. Erről a Szabad Nép 1945. június 3-i számából értesülünk: „An­gyalföldi munkások a rendőrségért” ez a cikk címe. „Nincs fizetése és ellátása a munká­sokból alakult rendőrségnek. A Csa­vargyári Üzemi Bizottság elhatározta, hogy segíti a rendőrséget és négy rendőrnek juttatnak hetente élelmi­szer csomagot”. A rendőrség vezetője kéri a Nemzeti Bizottságot: intézkedjék arról, hogy a különböző gyűléseket jelentsék a rend­őrségen. Javaslat hangzik el arról, hogy a vil­lamosok este tíz óráig, esetleg fél tizen­egyig járjanak. Kérik a Budapesti Nemzeti Bizottsá­got, hogy a közoktatás legyen ingyenes. Észrevétel hangzik el arról, hogy a közmunkára túl sok embert vesznek igénybe. Beszámolnak az egyik Rákos-pataki híd újjáépítéséről. Végül elfogadják azt a javaslatot, hogy a kerületi Nemzeti Bizottság tag­jai megjelennek a Földosztó Bizottság ülésén a Dózsa filmszínházban. Ezek voltak a napirendek 1945. má­jus 5-én, szombaton a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság ülésén, négy nappal a második világháború befejezése előtt. Önzetlenül dolgoztak Az angyalföldi Nemzeti Bizottság alapító tagjai olyan személyek voltak, akik a két világháború közötti időszak­ban tevékenyen részt vettek a munkás- mozgalomban az illegális Kommunista és a Szociáldemokrata Párt harcaiban, a szakszervezetek küzdelmeiben. Később hozzájuk csatlakoztak más olyan erők is, akik valóban tenni akartak a fasiz­mus maradványainak felszámolásáért él az ország demokratikus átalakulásának megvalósításáért. önzetlenül végezték munkájukat, melyért hónapokon át nem kaptak fi­zetést, legfeljebb természetbeni jutta­tást. Élelmet osztottak a kerület lakói­nak, de ők kaptak utolsónak. Maguk is soványak, rosszultápláltak voltak, de amikor a szovjet hadikórház vért kért a sebesülteknek, részesei voltak annak az ötszáznak, aki vért adott. ' Lakásokat adtak, de nem egynek a feje felett romos volt a fedél. Üttörők voltak a szó igazi értelmé­ben, akik a fasizmus negyedszázados tobzódása és a második világháború rombolása után nagy nélkülözések kö­zepette kezdték el a proletárdiktatúra, a munkások hatalma alapjainak leraká­sát, melyet már a gyermekek és az unokák is élveznek. Tisztelet az úttörőknek! Jelenlcs József T

Next

/
Thumbnails
Contents