Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. március / 2. szám
teszen csuda dolgokat” Nemzeti Bizottság üléseinek napirend* jén? — A tevékenység kezdetben szinte az élet minden területére kiterjedt. Segítette a közigazgatás munkáját, igazolványokat adott ki, lakáskiutalásokról intézkedett, közmunka szervezéssel, élelmezési kérdésekkel foglalkozott. Harcot folytattunk a fasizmus maradványainak felszámolásáért, az Igazoló Bizottság létrehozásáért, és működéséért. A Nemzeti Bizottság intézkedései Az elmondottakat korabeli jegyzókönyvekből nagyszerűen nyomon tudjuk követni. „Szükségrendelet A XIII. kér. Nemzeti Bizottság a lakásínség enyhítése érdekében elrendeli a városi és az OTI-bérházak lakásaiba való beköltözést. Budapest 1945. február 8. XIII. kér. Nemzeti Bizottság, Kálmán János XIII. kér. elöljáró." Az 1945. február 18-i ülésről készült jegyzőkönyvben a következő olvasható: „A kerületi Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy az elöljárósági tisztviselők leigazolására kerületi igazoló bizottságot állít fel, amelyben pártonként egy-egy ember vesz részt.” Majd a házmesterek igazolását és Igazoló bizottságok kiküldését sürgetik a kerületi üzemekhez és vállalatokhoz, ez a téma 1945 júniusáig többször visz- szatér még a Nemzeti Bizottság ülésein, Horváth elvtárs elmondja, hogy a Kisgazda Párt képviselői a Nemzeti Bizottságban — ahol lehetett — törekedtek az igazolásokat akadályozni, hátráltatni. — Mik voltak tulajdonképpen ezek az igazoló bizottságok? — A vonatkozó rendeletek szerint minden állampolgárnak meg kellett jelennie munkahelyén, vagy a felettes szervénél, és a különböző pártok képviselőiből alakult igazoló bizottság előtt számot adni emberi és politikai magatartásáról, főleg 1944 októbere és a fel- szabadulás közötti időszakról. A bizottságok mérlegelték az adott személyt és döntöttek arról, hogy igazoltnak nyilvánítják-e. Az 1946. június 7-én keletkezett jegyzőkönyvből megtudjuk, hogy a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság a fiatal magyar demokrácia elleni bűncselekmények példás megtorlását követelte a felsőbb szervektől: „Szükségesnek véljük tehát a magunk részéről, hogy a fasiszta bűnösökkel szemben a lehető legnagyobb eréllyel és megérdemelt szigorral járjanak el az arra hivatott hatóságok, s a köztársaság védelméről szóló törvény alapján minél előbb részesüljenek a megérdemelt büntetésben.” — Meddig működött a Nemzeti Bizottság? — A minisztériumok és a kormány Pestre költözése után a központi álr ANGYALFÖLD lamhatalom kiépülésével és megszilárdulásával, a közigazgatás újjászervezésével párhuzamosan a Nemzeti Bizottság szerepe fokozatosan csökkent, majd megszűnt. Én kezdettől 1948-ig vettem részt a munkájában. Akkor más területre kerültem. Egy ülés napirendjéből A Nemzeti Bizottság üléseinek jegyzőkönyveit KALOCSAI TIBOR elvtárs vezette. Foglalkozása esztergályos, fiatal kora óta részt vesz a munkásmozgalomban, jelenleg nyugdíjas. 0 mint a szakszervezet küldötte volt tagja a Nemzeti Bizottságnak. Másolatokban sok-sok korabeli jegyzőkönyvet megőrzött közel három évtizeden át, amelyek végül is a legilletékesebb helyre, a Fővárosi Levéltárba kerültek. A Nemzeti Bizottság egyik ülésének témájáról és hangulatáról is szemléletesen tájékoztat az a jegyzőkönyvi vázlat, amely az 1945. május 5-i ülésen készült. Napirendjén a közigazgatási alkalmazottak fizetése szerepelt. A rendőrség kerületi vezetője arról tájékoztatja a Nemzeti Bizottságot, hogy fegyver, fizetés és élelem nélkül nem tudják feladataikat a követelményeknek megfelelően végrehajtani. A kérdésben intézkedett a Nemzeti Bizottság. Erről a Szabad Nép 1945. június 3-i számából értesülünk: „Angyalföldi munkások a rendőrségért” ez a cikk címe. „Nincs fizetése és ellátása a munkásokból alakult rendőrségnek. A Csavargyári Üzemi Bizottság elhatározta, hogy segíti a rendőrséget és négy rendőrnek juttatnak hetente élelmiszer csomagot”. A rendőrség vezetője kéri a Nemzeti Bizottságot: intézkedjék arról, hogy a különböző gyűléseket jelentsék a rendőrségen. Javaslat hangzik el arról, hogy a villamosok este tíz óráig, esetleg fél tizenegyig járjanak. Kérik a Budapesti Nemzeti Bizottságot, hogy a közoktatás legyen ingyenes. Észrevétel hangzik el arról, hogy a közmunkára túl sok embert vesznek igénybe. Beszámolnak az egyik Rákos-pataki híd újjáépítéséről. Végül elfogadják azt a javaslatot, hogy a kerületi Nemzeti Bizottság tagjai megjelennek a Földosztó Bizottság ülésén a Dózsa filmszínházban. Ezek voltak a napirendek 1945. május 5-én, szombaton a XIII. kerületi Nemzeti Bizottság ülésén, négy nappal a második világháború befejezése előtt. Önzetlenül dolgoztak Az angyalföldi Nemzeti Bizottság alapító tagjai olyan személyek voltak, akik a két világháború közötti időszakban tevékenyen részt vettek a munkás- mozgalomban az illegális Kommunista és a Szociáldemokrata Párt harcaiban, a szakszervezetek küzdelmeiben. Később hozzájuk csatlakoztak más olyan erők is, akik valóban tenni akartak a fasizmus maradványainak felszámolásáért él az ország demokratikus átalakulásának megvalósításáért. önzetlenül végezték munkájukat, melyért hónapokon át nem kaptak fizetést, legfeljebb természetbeni juttatást. Élelmet osztottak a kerület lakóinak, de ők kaptak utolsónak. Maguk is soványak, rosszultápláltak voltak, de amikor a szovjet hadikórház vért kért a sebesülteknek, részesei voltak annak az ötszáznak, aki vért adott. ' Lakásokat adtak, de nem egynek a feje felett romos volt a fedél. Üttörők voltak a szó igazi értelmében, akik a fasizmus negyedszázados tobzódása és a második világháború rombolása után nagy nélkülözések közepette kezdték el a proletárdiktatúra, a munkások hatalma alapjainak lerakását, melyet már a gyermekek és az unokák is élveznek. Tisztelet az úttörőknek! Jelenlcs József T
