Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. november / 4. szám
Szinte visszatérj forrása a konfliktusoknak a hivatali ügyintézés, az emberrel, az ügyféliéi való bánásmód, hangnem kérdése. Kerületünkben sincs másképpen, hiszen ügyfél, ügyintéző itt is var, mind a kettő ember, emberi erényekkel és hibákkal. * E témakörrel sokat foglalkoztak kerületünk vezetői az elmúlt időszakban. Előbb az MSZMP XIII. kerületi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága tárgyalta meg az erről szóló jelentést, amelyet dr. Sinka József, a kerületi tanács végrehajtó bizottságának titkára terjesztett elő, majd a tanács VB és ,az apparátus párt- szervezetének taggyűlése is foglalkozott a jelentéssel. Az így kialakult állásfoglalásokat a tanácsi apparátus dogozói végül is igen tartalmas apparátusi értekezleten vitatták meg. Évente 200 ezer ügy A jelentés a többi között megállapítja: évente csaknem 200 ezer ügyet intéz a XIII. kerületi tanács apparátusa. Ezek közül csupán öt százalék húzódik a jogszabályilag megállapított 30 napon túl. A százalékos arány szép, de nem szabad elfelejteni: ha egy ügy csalt egy embert érintene, akkor is tízezer kerületig lakos ügyének megoldása szenved szabályellenes halasztást. Hiányosságként említi a jelentés azt is: néha elmarad a határozathozatal előtt az ügyfél meghallgatása, vagy hiányzik a döntés indokolása. Ezeket a jövőben nem szabad elmulasztani. Az új beadvá- nyi nyomtatványok nyelvezete viszont emberibb, szakszerű segítséget nyújt az udvariasabb ügyintézéshez. Persze, nemcsak az ügyintéző, de az állampolgár, az eljárásban érintett kerületi lakos is követ el — akár tudatosan is — súlyos hibákat: a kiszabott szabálysértési bírságok 8—10 százalékát nem fizetik be, az adóügyi határozatok egyharmadában végre- haitót kell kiküldeni. Segíti az ügyek intézését a tájékoztató és ügyfélszolgálati iroda, amely 1975— 1977 között 77 ezerről 89 ezerre növelte az általa intézett ügyek számát. A jelentés ezek után az egyes tanácsi szakigazgatási szervek munkáját részletezi, és a megoldandó feladatokat tűzi ki. A József Attila Művelődési Házban tartott apparátusi értekezleten dr. Bozsik József, a kerületi tanács elnöke adott tájékoztatót a testületek állásfoglalásáról. Nagyon emberi hangvételű beszédében, _a tanácsi dolgozókhoz sokszor névre szólóan intézett intelmek formájában, mondta el a véleményét az apparátus munkájáról. Javítani az együttműködést Többek között elmondta: a tanács apparátusában létszámhiány — státusz szerint legalább is — már nincs, erre a jövőben nem lehet a rossz munka esetében hivatkozni. Ugyanakkor egy másik tényező akadályozza a jó ügyintézői munkát: az indokolatlan bizalmatlanság az egyes 14 JEGYZETEK A TANÁCSosztályok, szakigazgatási szervek között. Ezt meg kell szüntetni. Az egyes osztályok munkájáról szóivá kiemelte: a lakásügyön a legtöbb az elintézetlen ügy, még tavalyról is van adósságuk... Az apparátus dolgozóinak szakmai színvonaláról elmondta: örvendetes, hogy sokan rendelkeznek már felsőfokú képzettséggel, de ugyanannyira szomorú, hogy a középiskolának megfelelő szintű házi szakmai vizsga követelményeinek tízen nem tudtak eleget tenni... Á közületekkel kapcsolatos ügyintézői munkában vezérelvként szögezte le: elsősorban nem a szolgáltató vállalatokat kell „megvédeni” a lakossággal szemben,' hanem fordítva. Például: ha egy üzlet szombaton két óráig tart papír szerint nyitva, az érintett tanácsi szerv hasson oda: ez ne azt jelentse, hogy már délben bezárnak. A párt-végrehajtóbizottsággal közös megállapítások közül kiemelte: az osztályok közötti bizalmatlanságot fel kell számolni! Az ügyintézők emberi-politikai öntudatát, képzését továbbra is fontos feladatnak kell tartani, s az emberekkel való bánásmódra, hangnemre oda kell figyelni. Példaként említett egy hozzá intézett levelet, amelyben a panaszos elmondta: megérti a kerület helyzetét, és azt, hogy lakást most nem kaphat. De azt, ahogy vele beszéltek, nem tudja, és nem is akarja megérteni... — Túl sok a nem körültekintő, és ezért másodfokon megváltoztatott elsőfokú határozat — mondta a kerületi tanács elnöke —, a nagymértékű határidő-csúszások is indokolatlanok. Konkrét példákat sorolt fel az osztályok közötti kapcsolat kívánnivalóira: a szervezési osztály (titkárság) és a szak- igazgatási szervek kapcsolata sem megfelelő — mondotta, — erről ügyészi intézkedések is tanúskodnak. Ügyintézési furcsaságok A helyiség-gazdálkodási ügyekben a lakásosztály és az igazgatási osztály együttműködése nem jó, így sok az önkényes beköltözés-, vagy a lakásból ki nem ürített hagyaték. Riasztó példaként említette: rég üresen álló lakásba önkényesen beköltözött valaki. Karhatalommal kiköltöztették, és utána a lakás még egy évig állt üresen, — az önkények beköltöző így másodszor is beköltözött, úgy vélvén : neki volt igaza ... A szabálysértési munkában sem szabad annak előfordulnia, hogy 300 forintra, vagy hat nap elzárásra büntetnek valakit, és azután az ügyészség deríti ki, hogy a tényállás tisztázatlansága miatt ez jogtalan volt. Vagy: hasonló okból 8 nap elzárásra büntettek egy kerületünkben élő, de győri állandó bejelentett la- kású személyt. És: a győri városi-járási rendőrkapitányságnak írt az igazgatási osztály, hogy vezesse elő a kerületünkben élő megbüntetettek A kerületi kapitányság valahogy közelebb van — tette hozzá Bozsik elvtárs derültség közepette. Szintén a fura ügyek közé tartozott, amikor valakit 1975 decemberében, mint rosszhiszemű jogcím nélküli lakót, felszólítottak a kiköltözésre. Nem ment. Januárban sem, pedig újra felszólították. 1976. márciusában kiróttak rá 2000 Ft büntetést — papíron —, majd fellebbezésre ezt júliusban 1000 forintra mérsékelték. Novemberben 5000 forintra büntették, amit másodfokon is helybenhagytak, és amikor 1977-ben az ügyfél a Fővárosi Tanács vb-titkárához fordult, ott mindent helybenhagytak, amit a lakás- osztály kezdeményezett. Végrehajtás helyett azonban ad acta tették az ügyet. De akkor mire volt jó az egész hercehurca? — tette fel a tanácselnök a nagyon is jogos kérdést. De, hogy ne csak rossz példákat említsen, jót is felsorolt: a lakásügyi osztály ez év nyarán egy ügyben két hét alatt is tudott pozitív határozatot hozni, pedig három témában kellett döntenie. Az ilyen ügyintézés a jövő útja! A gyámügyi csoport munkájában is voltak hiányosságok: mint az elnök elmondta, volt olyan eset, amikor a másodszor férjhezment anyát, aki kérte, hogy új férje örökbe fogadhassa gyermekét, arra kényszerííették, hogy.saját maga keresse fel vidéken élő volt férjét a hozzájárulásért, pedig azt az ügyintéző hivatalos úton is megszerezhette volna. Emberileg megengedhetetlen az, hogy ilyen kényszerítő módon _,,hozzák össze” az egymást-látni sem akaró embereket... A gondolkodás felelőssége e társadalomban mindenkié — mondta nagy tetszés közepette dr. Bozsik József — csak a végrehajtás felelőssége más és más. Végül néhány apróságot említett: ne válaszolja egy ügyintéző a tanácstagnak ^zt, hogy a Tripolisz szanálása 1979 második negyedévéig tart, amikor a kerület ötéves tervéből mindketten tudhatják: már az idén új lakásokat kell ott építeni, és októberben bontanaié! A házon belüli ügyintézésben az sem baj, ha az kapja a levelet, akinek szól. És ha egy idézésnél hiányzik a címzett ■ aláírása a tér- tivevényről, altkor nem biztos, hogy megkapta az idézést, nem kell rögtön előve- zettetni! Jutalom a jó munkáért Az alapos, és minden területre kiterjedő, sokszor személyre szóló kritika után a tanács elnöke elmondta: azokról sem feledkeznek meg, akik jól dolgoztak! Jutalmakat adott át a jó munkáért Magó Ilonának, a művelődési osztály közművelődési csoportvezetőjének, Kony- her Máriának, -a lakásosztály előadójának, Dienesné Szabó Ibolyának, a terv- és közgazdasági osztály főelőadójának, Szeiler Antalnénak, az igazgatási osztály csoportvezetőjének és Sebestyén Ká- roiynénak, az egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportvezetőjének. A hozzászólásokban is sok érdekes gondolat hangzott el. Fülöp Ferenc, a terv- és közgazdasági osztály műszaki főellenőre indítványozta: ha egy beruházásnál a fővállalkozó miatt csúsznak a határidők, merjen a tanács ANGYALFÖLD Színvonalasabb hatósági munkát
