Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. november / 4. szám

MAGYARORSZÁG" » ________ - ----- I ■ ■!. — Tudod, hogy háború Idején tilos a sztrájk? — Tudom. — Hát akkor? — Az is tilos, hogy az inasokat üasék- verjék, agyondolgoztassák. — Még a feleselósből. Tíznapi fogda. Azt nem az üzemben, hanem a Hun­gária körúti, Vilmos császárról elnevezett tüzérlaiktanya zárkájában töltöttem le. Így végződött az első sztrájkunk. Aki letartóztatta Lukachichot A januári politikai tömegsztrájkok hul­láma már csillapodni Látszott, amikor 1918 júniusában a Magyar Államvasutak Gépgyárában a csendőrök a munkások közé lőttek. A sortűznek halálos áldoza­tai ia voltak. Ennek hatására ismét fel­lángoltak a háborúellenes tiltakozások. Köziben az olasz frontról és Oroszország­ból is tömegesen érkeztek haza a kato­nák. Elérkezett az ötödik háborús ősz. 1918. október 8-án egész Budapesten békegyűlések voltak. Angyalföldön az Első Magyar Gazdasági Gépgyár, a Láng Gépgyár, a Schlick-Nicholson, a Ganz Hajógyár és a Magyar Belga Gyár előtt zajlottak le gyűlések, ahol határozatok is születtek: „...A dolgozó nép... elszán­tan készen áll arra, hogy a politikai szol­gaságnak ezt a rút és tarthatatlan rend­szerét elsöpörje.” Október hónapban felgyorsulva követ­ték egymást az események. Az osztrák— magyar monarchia utolsó óráit élte. Ok­tóber 25-én megalakult a Nemzeti—Ta­nács, október 28-án a Lánc-híd pesti híd­főjénél a rendőrök és tüntető munkások közé lőttek (a halálos áldozatok között egy Láng-gyári dolgozó is volt), október 30-án, éjjel a Keleti-pályaudvaron egy frontra induló menetszázad megtagadta a bevagonírozást és felajánlotta szolgála­tait a Nemzeti Tanácsnak, melynek ve­zető egyénisége Károlyi Mihály volt Ek­kor került sor a gyűlölt budapesti város- parancsnok, Lukachiich tábornok letar­tóztatására. Erre így emlékezett vissza Bartel Károly elvtárs, aki a múlt évben bekövetkezett haláláig kerületünkben, a Bulcsú utcában lakott. „A tengerészek egyik vezetője voltam, nyolc matrózzal elindultam, hogy Luka­chichot, a nemzet legnagyobb ellenségét letartóztassam. Szállására érve, a követ­kező párbeszéd zajlott le közöttünk: — Kicsoda maga? — kérdezte, amikor beléptünk. — Én a forradalom nevében jöttem* magát letartóztatom. — Egy civil? Köziben bevonultak a tengerészele is. — Mit akarnak maguk tulajdonkép­pen velem csinálni? — Letartóztatni. — Engem csak Becsből utasíthatnak! — Nekünk a királyra, császárra nin­csen szükségünk, mi köztársaságot aka­runk. Ezek után bevittük az Astoriába, de sajnos, onnan a nagy zűrzavarban az ott levő tisztek közül valaki megszöktette őt, s így megmenekült a felelűsségrevonás- tól. November 1-én a Déli Hírlap tudósító­ja ilyennek látta Angyalföldet: „A Váci út és környéke már a kora reggeli órák­ban forradalmi képet nyújt. A munkások lázas tömegei a gyárak előtt táboroznak, és a tömeg boldog örömlkiáltással élteti a nép uralmát. A Váci úti .gyárak mun­kásai vörös zászlók alatt vonulnak a vá­ros felé. A járdák mentén fegyveres ka­tonák cirkálnak, a nép katonái.” Éljen a köztársaság! Az október 30—31-i polgári demokra­tikus forradalom betetőzése november 16-a volt, a köztársaság kikiáltása, az el- szakadás az évszázados Habsburg-ura- lomtóL A nagy történelmi eseményre em­lékezve, itt átadom a szót a Népszava tudósítójának: „A Váci út és Űjpesit gyárainak dolgo­zó tízezrei vonultak szombat délelőtt vé­geláthatatlan sorokban a fővárosban a Parlament elé, hogy jelen legyenek a köztársaság ünnepélyes kihirdetésénél. Négyes sorokban jöttek a munkások. Férfiak, asszonyok, lányok. A kabátju­kon piros kokárda vagy szalagocska, a férfiak kalapján pedig piros karton, ez­zel a fölírással: „Éljen a köztársaság!” ... Legelöl az Első Magyar Gazdasági Gépgyár munkásainak csapata haladt, pi­ros lobogóval. A jelzőtáblákon ilyen föl­írások: „Éljen a magyar szocialista köz­társaság!” „Éljen a világbéke!” '„Éljen a köztársaság!” Őket követték a Schlick gyár munkásai, ugyancsak zászlókkal... utánuk a Vulkán gyár dolgozóinak népe következett, majd a csavargyáriak jöttek zenekarral... Ettől az eseménytől mindössze nyolc nap választotta el a magyar munkás­mozgalom forradalmi pártjánák, a KMP-nek a létrejöttét. ANGYALFÖLD Jelenics József 7 Angyalföldi gyerekek, 1918-ban

Next

/
Thumbnails
Contents