Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. november / 4. szám
Népfront-ankét a kerület közlekedéséről Kerületünk népfrontbizottságának helyes kezdeményezése volt, hogy egyik legnagyobb gondunkról, a közlekedésről és a közműépítésről szeptemberben ankétot szervezett. Az ankéten megjelent dr. Bozsik József, kerü- létünk tanácselnöke, s a közönség soraiban több tanácstagunkat, népfrontaktivistánkat, tisztségviselőinket is ott láttuk. Ávár Ernő, a HNF várospolitikai bizottsága titkárának megnyitója után Jávor Péter, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának mérnöke röviden ismertette a kerület közlekedésfejlesztésének koncepcióját. Szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban milyen jelentős beruházások indultak meg. Elsőként említette a főváros szempontjából a legjelentősebb vállalkozást, a metróépítést, amely több kilométeres szakaszon érinti a XIII. kerületet is. Mindenki előtt ismert, hogy a Deák tértől az Élmunkás térig készülő szakasz az V.ötéves terv során elkészül és előreláthatóan 1981-ben kerül átadásra. A következő ötéves terv feladatai közé tartozik, hogy ez a vonal tovább épüljön Űjpest, Káposztásmegyer irányába. S az már valóban távlati terv, hogy 1990 körül a Dél-Budát Rákospalotával összekötő vonal- építése is elkészüljön. Az ezredfordulóra várható, hogy Óbudáról Üjlipótváros érintésével az Élmunkás téren át elkészüljön a metró újabb szakasza, amely elsősorban a nagy kelenföldi és óbudai lakótelepeket kapcsolja össze a centrummal. Az előadó szólt a Hungária körúton megvalósuló gyorsvilla- mosvonalról, amely a VI. ötéves tervben készül' el. A közúti hálózat fejlesztésében jelentős az épülő autópályák kerületünket érintő szakaszainak elkészülése is, amelynek egyik állomása az új körvasúti felüljáró. Jelentős beruházás lesz az Árpád-híd kiszélesítése, a Váci út—Róbert Károly körúti többszintes csomópont megépítése is. A kerületet érintő közműhálózatfejlesztésről a Közmű Főigazgatóság részéről Fazekas Gyula osztályvezető tartott rövid ismertetést. Elmondotta, hogy a metróépítést megelőzően előkészítő munkát végeztek és hozzákezdtek a leendő lakótelepek közműveinek megépítéséhez. Az V. ötéves tervben épül a Róbert Károly körúti főgyűjtőcsatorna, amelynek befejezése csak a VI. ötéves tervben várható. Jelentős az is, hogy az Újpesti Erőművet összekötik a Révész utcai erőművel, hogy a felépülő új lakások távhőellátását biztonságosabbá tegyék. Több utcát érint a kerület földgázvezetékének a kiépítése is. Ez a munka a VI. ötéves terv derekán gyorsul meg. A közvilágítás helyzete a kerületben jó, itt csak a rendszeres karbantartás és az új területek bekapcsolása a feladat. A tájékoztatók után a hozzászólások következtek. — Mikor idejöttem az ankétra, kerülgettem a port — mondta Bokor Dezső tanácstag * — de közben arra gondoltam, hogy most ez nem is bánt, hiszen tudom, hogy milyen nagy munka folyik itt a kerületben. Azt külön köszönöm a kerület lakóival együtt is, hogy erről időben tájékoztattak bennünket, és felkészítettek a várható nehézségekre is. Mégis azt javaslom, hogy időnként jó lenne locsolni, mindaddig, amíg ilyen száraz idő van. Wolf Miklós a közlekedés gondjait emlegette,'és szóvá tette, hogy a megállókat és a villamoslámpákat nem hangolják össze. Kérte, hogy a Közlekedési Főigazgatóság időnként ellenőrizze jobban a forgalmat. Kruzslák Éva kérdést tett fel: mi lesz a 12-es villamossal? Válaszul a közlekedési szakemberek elmondották, hogy a kiépülő Élmunkás téri metró- állomásnál forgalmi csomópont lesz, ide helyezik a Lehel úti villamosjáratok végállomását is. Bihari István javasolta, hogy épüljön a metrólejáratoknál babakocsilejáró is. Javasolta továbbá, hogy a 43-as busz végállomását is a majdan kialakuló új Élmunkás téri csomópontnál helyezzék el. ■ Simon Gyula, a Lehel téri piac után érdeklődött, és szóvá tette, hogy a 32-es busz az egyetlen keresztirányú járat, ami a kerületet érinti, de a növekvő forgalom lebonyolítására kevés. A hozzászólók többsége örömének adott hangot, hogy a főváros szakigazgatási szerveinek vezetői időben tájékoztatják a tisztségviselőket és a tanácstagokat, a népfront körzeti vezetőségeit a kerületet érintő gondokról és így a lakosság is időben értesül a változásokról, még azokról a gondokról is, amelyek időlegesen nehézséget okoznak. Az ankét mindenképpen eredményes volt, hiszen a résztvevők azzal távozhattak, hogy a kapott tájékoztatás alapján kirajzolódott előttük kerületünk fejlődő közlekedésének jövőbeni képe. (Dóczi) 4 jk z V. ötéves terv harmadik esz- ■ tendejének vége felé járunk. / 1 Ebben az évben léptük*ót te* 1 hát a tervidőszak felét. Ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a XI. kongresszus óta eltelt „kongresszusi félidő” alkalmával felmérte a kongresszusi határozatok végrehajtásának helyzetét. Az állami szervek mindenütt az országban számvetést készítenek saját ötéves tervük valóra váltásának helyzetéről. Hasonló számvetést készített a közelmúltban a XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága is. Erről a „félidei számvetésről” beszélgettünk Takács Lajossal, a kerületi tanács általános elnökhelyettesével. — Kerületünk 13,4 négyzetkilométernyi kiterjedésével, 141,6 ezer lakosával pillanatnyilag a harmadik legnépesebb kerülete a fővárosnak — mondta elöljáróban a tanácselnök-helyettes. — Üzemeiben, intézményeiben több, mint 90 ezer ember dolgozik, termelőüzemei az ország ipari össztermelésének számottevő hányadát állítják elő. Nem ok nélkül beszélnek tehát Angyalföldről úgy, mint a főváros legnagyobb ipari kerületéről. S éppen ezért különösen fontos számunkra, hogy ebben a tervidőszakban csökkenteni tudjuk kerületünk lemaradását a főváros más belső kerületeivel szemben az ellátottsági mutatók alakulása vonatkozásában. 1975-ben a hetedik helyen — Mit fejeznek ki ezek az ellátottsági mutatók? — tettük fel a kérdést. — Az ellátottsági mutatók olyan viszonyszámok, amelyekből kitűnik, hol tartunk az ellátottság tekintetében, ösz- szehasonlítva az adott ellátási formára igényt tartó lakosok létszámával. Ilyen ellátottsági mutatók például: a 100 szobára jutó lakók száma, amelyből a lakások zsúfoltságára derül fény — 1 négyzetkilométer alapterületre jutó vízvezeték-, csatornahálózat hossza, — egy körzeti orvosra jutó felnőtt lakosok, egy körzeti gyermekorvosra jutó gyermekkorúnk száma, — 100 bölcsődéskorúra jutó bölcsődei férőhelyek, 100 óvodáskorúra jutó óvodai férőhelyek száma stb. Ezek a viszonyszámok alkalmasak a különböző települések — budapesti viszonylatban az eltérő nagyságú, lélekszámú kerületek — ellátottsági színvonalának egybevetésére. A IV. ötéves terv befejezésekor kerületünk az összesített ellátottsági mutatók vonatkozásában a hetedik helyet foglalta el a fővárosi kerületek rangsorában. __ Mindjárt hozzátehetem: viszonylagos elmaradottságunk oka az, hogy a kerületben az előző ötéves tervidőszakban nem volt nagyobb arányú célcsoportos lakásépítés. A tapasztalat szerint azoknak a kerületeknek a fejlődése, amelyekben számottevő mértékű a célcsoportos lakásépítés vagy a metró építkezése folyik, dinamikusabb, mint más kerületeké. D inamikus fejlődés az V. ötéves tervben — Van-e ebben a tekintetben változás a most folyó tervidőszakban? — örömmel számolhatok be arról, hogy az V. ötéves terv időszakában Angyalföld fejlesztésének üteme lényegesen meggyorsult, s ez egyrészt a nagyobb arányú célcsoportos és telepszerű magánANGYALFÖLD
