Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. november / 4. szám
[MALIKRA [1EKLZUI Hatvanegy éve, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszországban megdöntötte a tőkések és a földbirtokosok hatalmát, s egyúttal véget vetett az imperializmus egyeduralmának a világon. Az első munkás—paraszt állam megszületése forradalmasító hatással volt az egész világ népeire. Különösen nagy hatása volt az új szovjet állam első diplomáciai lépésének, a békefelhívásnak, amelyet az első világháborúban egymással szembenálló népekhez és kormányokhoz intézett. Akkor már negyedik esztendeje folyt a háború, amelyben Magyarország az Osztrák—Magyar Monarchia keretében, Németország oldalán vett részt. A súlyos véráldozat és a háború okozta temérdek szenvedés, a fokozódó nyomor megnövelte a tömegek békevágyát. Az orosz proletárforradalom békefelhívására a magyar munkások is igennel válaszoltak: munkásosztályunk lelkesedéssel üdvözölte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és gyűléseken, sztrájkokban, erősödő megmozdulásokban juttatta kifejezésre azt a készségét, hogy kövesse az „orosz példát”. 1918 őszére a központi hatalmak háborús veresége nyilvánvalóvá vált, a monarchia részeire bomlott. Október végére a tömegek forradalmi hangulata is magasra csapott, 30-án és 31-én a cselekvés útjára léptek. Általános sztrájk kezdődött, a munkások az üzemeket elhagyva, a város belsejébe vonultak. A budapesti utca a dolgozók mámoros hangulatát fejezte ki, a katonák is mind nagyobb számban álltak a néptömegek oldalára. Október 31-én győzött az „őszirózsás forradalom”. A polgári demokratikus forradalom — amelynek vezető alakja Károlyi Mihály volt — nem tudott úrrá lenni azokon a nehézségeken, amelyeket a négyéves háború, s az azt követő összeomlás okozott. A nép követeléseit csak az „orosz példa” követése: a szocialista forradalom elégíthette ki. Ebben a helyzetben az egész nép valóságos érdekeinek védelme a forradalmi haladásban leginkább érdekelt forradalmi erőre, a munkásosztályra hárult, reá várt a polgári demokratikus átalakulás ‘feladatainak következetes végig vitele is. A magyar munkásosztály 1918 őszére az ország történetét döntően befolyásolni képes politikai tényezővé vált. Ahhoz, hogy nagy történelmi hivatását teljesíthesse, szüksége volt olyan politikai vezető erőre, amelyben megvan a képesség és a szándék a proletariátus harcának tudatos vezetésére. Ilyen körülmények között alakult meg és indult el tör-' ténelmet formáló útjára 1918. november 24-én a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelyben népünk legjobb fiai találtak egymásra. Az új forradalmi munkáspárt a proletárdiktatúra megteremtését írta zászlajára, s 1919 tavaszára létre is jöttek a forradalmi cél valóra váltásának feltételei: március 21-én győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Hat évtized távolából is messze fénylik az 1918— 19-es forradalmak, a magyar munkásosztály hősi harcainak emléke. A magyar dolgozók, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve, napjainkban eredményesen formálják a fejlett szocializmus társadalmát, ma jogos büszkeséggel, s az alapítókat megillető tisztelettel emlékeznek meg ennek a győzelmes útnak a kezdetéről. Láng László, a kerületi Pártbizottság tagja Jó ütemben halad kerületünkben a metróállomásoknak és a velük kapcsolatos csomópontoknak az építése, amint erről a Marx téren és az Élmunkás téren közlekedők nap mint nap meggyőződhetnek. Majorosi Attila felvételei ANGYALFÖLD 3
