Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. január / 1. szám
A Szakmaközi Bizottság tevékenységéről Még 1975-ben a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa határozatot hozott a XXII. kongresszus határozata alapján a lakóterületen végzett munka továbbfej lesztésére. Közismert tény, hogy a szakszervezetek tevékenységük túlnyomó részét a munkahelyeken végzik, de ennek a hatása kiterjed a lakóterületre is. Az 1975-ös határozat után kerületünkben is nagyobb hangsúlyt kapott a Szakmaközi Bizottság tevékenysége. Az elmúlt évek tapasztalatairól,.a jelenlegi helyzetről, s a tervekről nyilatkozott Vinkovics Péter, a MEDICOR Művek Szakszervezeti Bizottságának közgazdasági titkára, aki egy-' ben a kerület Szakmaközi Bizottságának is a titkára. Együttműködési megállapodás — Elöljáróban azt szeretném elmondani — kezdte Vinkovics elvtárs —, hogy mi már 1976 végén együttműködési megállapodást kötöttünk a kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságával. Ebben kitértünk arra, hogy < mind-két testület közös törekvése a kerület társadalompolitikai és gazdasági fejlesztésére ösztönözni kerületünk dolgozóit A közös feladatok végzése során olyan munkamegosztást alakítottunk ki, amely mindkét szerv számára lehetővé teszi — sajátos funkcióinak, eszközeinek és szervezeti formáinak érvényesülése mellett —, egymás véleményének messzemenő figyelembe vételét is. Az együttműködés a Tanács szakigazgatási szervei, bizottságai és a Szakmaközi Bizottság szakbizottságai között valósult meg. — Konkrét terveink között szerepel a kerületfejlesztés célkitűzéseinek vitáiban való részvétel; javaslatainkkal segítjük olyan határozatok elfogadását, amelyek jól szolgálják a kerület lakosságát Ide tartozik, hogy részt veszünk a társadalmi munka akciókban, a védnökség vállalásokban, illetve az üzemek anyagi hozzájárulásával létesített kommunális beruházások megvalósításában. Sorolhatnám az együttműködési megállapodás szinte valamennyi pontját, de csak a leg-- jellemzőbbeket; így a kerület áruellátásának, vendéglátásának az ellenőrzésében való részvételünket a munkásszál_ lásokon lakók körülményei- ‘nek rendszeres vizsgálatát, a lakásigények, a lakásra jogosultság elbírálásában való közreműködést. — A tanácsnál hogyan fogadták a Szakmaközi Bizottság tevékenységét? — Az együttműködési megállapodás ellenére sem köny- nyű egyértelműen pozitív választ adni; a kereskedelmi osztályon például úgy érzik, hogy a mi ellenőreink túlságosan szigorúak és még az a vád is ért bennünket, hogy elcsábítottunk tőlük ellenőröket; mi úgy érezzük, hogy az együttműködésből adódó nehézségek feloldhatók, ha mindkét szerv szolgálatnak tekinti a tevékenységét Akik részt vesznek a munkában A kerületben dolgozó Szakmaközi Bizottság szakbizottságokban végzi tevékenységét. Így működik egészségügyi; család- és ifjúságvédelemmel foglalkozó; fogyasztói érdekvédelemmel és a szolgáltatások ellenőrzésével foglalkozó; munkásszállásokat ellenőrző; valamint a lakáselosztással foglalkozó bizottság. Az elmúlt évben ellenőrizték a szakorvosi rendelőintézetek rendelését; foglalkoztak a veszélyeztetett • gyermekek helyzetével; vizsgálták az iparcikk boltok ellátását; a rendőrséggel karöltve részt vettek a Lehel téri piac ellenőrzésében, a lakáselosztással foglalkozó bizottság tagjai pedig mintegy 100 helyszíni szemlén vettek részt, vizsgálva az igénylők kérelmét. — Felkeresik-e a Szakmaközi Bizottságot a kerület lakói? — Ez az egyik legnagyobb gondunk, hiszen a bizottság technikai, anyagi és szervezeti feltételei mostohák. A Szakmaközi Bizottság albérlőként egy ablak nélküli helyiségben tevékenykedik, így fogadónapokat sem tud szervezni. Ez akadályozza oéldául azt is, hogy a kerületben lakó nyugdíjas szakszervezeti tagjainkkal megfelelően foglalkozhassunk, pedig ez nemcsak a szakszervezet érdeke lenne, hanem kerületünké is. Közülük sokan szívesen tevékenykednének még többet is a kerületünkért. A jövő évi feladatok közé tartozik, hogy ezeket a gondokat sürgősen megoldjuk. Tovább szeretnénk lépni a Szakmaközi Bizottság munkájában, hiszen az egy évvel ezelőtt megkötött együttműködési megállapodás jó alapot nyújt arra, hogy a szakszervezetek kivegyék részüket a kerület fejlesztéséből, sajátos eszközeikkel még többet tegyenek a kerületért. Ezért a jövő év elején össze kívánjuk hívni a kerület vállalatainak szakszervezeti titkárait, ahol a Tanács illetékeseivel együttesen beszélnénk meg feladatainkat és kérnénk részt a munkából. Mi úgy érezzük: ha a Tanács is jobban támaszkodna a Szakmaközi Bizottságra, nagyobb eredményt érnénk el, hiszen a kerület fejlesztése valamenv- nyiünk közös ügye — fejezte be nyilatkozatát Vinkovics Péter, a Szakmaközi Bizottság titkára. Dóczi Imre Mindenki iskolája a Láng Művelődési Központban A MINDENKI ISKOLÁJA szeretettel várja az üzemi dolgozók, a szocialista brigádok Jelentkezését Szeretnénk, ha az általános iskola elvégzése szerepelne a brigádváilalások között, s itt igénybe vennék a Mindenki Iskolája által nyújtandó technikai, módszertani, konzultációs, közművelődési segítséget. Ez a felnőttoktatási forma lehetőséget biztosít a GYES-en levő édesanyáknak, a munkásszállásokon élőknek és a bejáró dolgozóknak is félbehagyott tanulmányaik folytatására, ismereteik bővítésére, felelevenítésére. A jelentkezőknek kétféle lehetőséget kínál a Láng Művelődési Központ: Azoknak, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzését célul tűzték ki, és a 7. osztályról vizsgabizonyítványnyal rendelkeznek, módjukban áll 5 hónap alatt befejezni általános iskolai tanulmányaikat, s az eredményről bizonyítványt kapnak. Részt vehetnek a jelentkezők a tanfolyamon, vagy fakultatívan egyes előadásokon, TV-adásokon, vizsgaszándék nélkül, önművelési, ismeretfelújítási célból. Az előadásokat mindig keddi napon: 15 órától 19.30 óráig tartjuk. Az előadások keretében a hallgatók közösen megtekintik a 2X30 perces TV-adást, amelyet közös vita követ. Az első oktatási nap* 1978. február 1-én. A tanfolyamra jelentkezni lehet az oktatási és kultúrfe- lelősöknél, valamint a Láng Művelődési Központ titkárságán (Budapest, XIII., Roz&nyai u. 3., telefon: 208—225). A tanfolyamon való részvétel díjtalan. Jelentkezési határidő: 1978. január 15. Átépítik a Kossuth mozit 1978 januárjában bezárja kapuit a XIII. kerületi Kossuth mozi, hogy a környék megváltozásával egyidőben átépítsék. A Marx téri metróállomás közelében korszerű mozival gazdagodik majd a kerület. A mozi mostani állapotában elavult, nem felel meg a mai, megváltozott igényeknek, nézőtere túl nagy és korszerűtlen, az egész helyiség megszépítésre szorul. A tervek szerint kb. 400 főt befogadó nézőtér építhető és külön egy 50 fős klubvetítő. A mozi kiegészítő helyiségeinek rossz állapota miatt is teljes rekonstrukcióra van szükség. Megváltozik tehát az iroda, az előcsarnok, a pénztár, a büfé, a ruhatár, a gépház és a mosdóhelyiségék külső képe is. A tervező a funkciónak megfelelő jobb elrendezésre és szépítésre törekedett. Az előcsarnokban új vitrinek, tablók helyezhetők majd el, és külön dohányzórész készül ülőbútorokkal. A bejárati folyosó végén lesz a bemutató paravánfal a következő műsorok plakátjainak elhelyezésére. A megváltozott előcsarnok alkalmas lehet a kerület más kulturális intézményeinek bemutatkozására, plakátjuk, tájékoztató anyagaik kihelyezésére, vándorkiállítások rendezésére is. Az átalakított, tetszetős külsejű, modern mozi nemcsak a kulturált szórakozás feltételeit teremti majd meg, hanem köz- művelődési céljainkat is jobban szolgálja. Elsősorban a klubterem révén, ahol a vetítéseken kívül arukétokat, vitákat, művész-közönség találkozókat lehet rendezni. A filmklubforma, a megtekintés utáni beszélgetések és egyéb rendezvények a filmek aktívabb befogadását teszik lehetővé. Péterffy Mária, a FÖMO XIII. kerületi közművelődési felelőse 8 ANGYALFÖLD
