Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
A tanácsülés napirendjén A KERÜLET EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE A június 29-én lezajlott kerületi tanácsülés legizgalmasabb témájának már jó előre a negyedik napirendi pont ígérkezett. A tanácstagok írásban előre megkapták a kerületi tanács egészségügyi osztályának munkájáról szóló beszámolót és a tanács végrehajtó bizottságának titkára által ehhez készített kiegészítő jelentést, együttesen 23 gépelt oldal terjedelemben. Az egészségügyi osztály vezetője, dr. Pintér Pál betegen is megjelent az ülésen, hogy a várható vitában részt vehessen. Négy területet érintett a beszámoló: az önállóan gazdálkodó Egyesített Gyógyító- Megelőző Intézmény (benne a Róbert Károly kórház) helyzetét, az Egységes Gyermek- és Ifjúságegészségügyi Szolgálat helyzetét, a szociálpolitikai tevékenységet (így a segélyezést is), valamint a hatósági tevékenységet, benne a kerületi KÖJÁL munkáját. Sok minden történt az elmúlt években e területeken, a beszámoló szinte minden sora tényeket, adatokat tartalmazott. A tanácsülés plénuma utoljára hét éve tárgyalta az osztály munkáját és az egészségügy helyzetét, így sok vitás kérdés gyűlt fel a tanácstagokban is. Az intézmények állapota Az egészségügyi integrációt érintve a beszámoló leszögezte: a Róbert Károly Kórház rossz műszaki állapota, személyi és tárgyi feltételeinek elmaradottsága az integráció menetét jelentősen megnehezítette. Az elavult épületek fenntartása (a korszerűsítésről már nem is beszélve) lényegesen több pénzt kíván, mint amennyi e célra a kerület rendelkezésére áll. A főváros — ezt megértve — tavaly több, mint nyolc, idén tízmillió forintot adott felújításra, és nyolcmilliót karbantartásra. Az egészségügyi osztály az integrált intézettel közösen egészségügyi tájékoztató füzetet kíván készíteni az integráció lényegéről, és ezt a kerület valamennyi lakásába el szándékszik juttatni. A Szegedi úti poliklinika 1979-es megindulásától jelentős ellátási javulást várnak az illetékesek. A gyermekek és az idősek gondozása A gyermek- és ifjúsági egészségügy helyzetét vizsgálva, a beszámoló leszögezi: örvendetes, hogy az Üjlipótvárosban a közelmúltban 100 férőhelyes bölcsődét adtak át, de ez a bölcsődei elhelyezés gondjain csak keveset tud segíteni, tavaly a kerületben 450 gyermek bölcsődei felvételét kellett elutasítani. Ráadásul a felvettek is többen vannak, mint a névleges férőhelyszám, a bölcsődék zsúfoltsága helyenként eléri a 140 százalékot 5—600 bölcsődei hely hiányzik a kerületben a jogos igények kielégítéséhez. A szociálpolitikai tevékenységet illetően megtudtuk: a rendszeres szociális segélyek legmagasabb összege négy év alatt 502 forintról 870 forintra nőtt, az egy személyre jutó átlagos segély pedig 396 Ft- ról 718 Ft-ra. Tavaly közel hárommillió forintot fordítottak e célra. Idén köny- nyebb a helyzet, az előirányzott összeg csaknem három és fél millió forint Az alkoholisták gyógykezelése Szó esett a tiszteletdíjas szociális gondozószolgálatról is, amely három éve működik, jelenleg 24 aktivistával. Remélik az egészségügyi osztály illetékesei azt is, hogy hamarosan megkezdhetik a második öregek Napközi Otthona kialakítását, a Kassák Lajos utca 38. alatti körzeti orvosi rendelő helyén. A hatósági munkát illetően a legtöbb gond az alkoholisták gyógykezelésével van. Az eljárás meglehetősen bonyolult: előbb kísérletet kell tenni az alkoholista meggyőzésére, hogy önként vállalja a gyógykezelést. Ha ez a kísérlet eredménytelen, akkor a gyógykezelésre kötelezésének — a betegség súlyosságától függően — több fokozata lehetséges: szakrendelésen vagy kórházban alkalmazott kezelés, illetve munkaterápiás intézeti kezelés. Az első két fokozatot illető határozatot — a tényállás gondos mérlegelése alapján — az egészségügyi osztály hozza meg, a munkaterápiás intézeti kezelést az osztály javaslata alapján a bíróság rendeli el. Jellemző adat: 1977-ben 257 kötelező gyógykezelést kérő beadvánnyal foglalkoztak, de az ügyiek háromnegyed részé* ben nem hoztak határozatot, mert az alkoholista önként alávetette magát a gyógykezelésnek. Az . 59 olyan ügyben, amelyben a gyógykezelésre kötelezés bizonyult szükségesnek, az eljárás meglehetősen hosszúra nyúlt, ilyenkor ugyanis a környezettanulmányok és szakértői vélemények elkészítését az alkoholista vonakodása, nemegyszer fenyegető magatartása nehezíti. 3 esetben a bíróság elrendelte a munkaterápiás intézeti kezelést. A jelentés számot adott a közegészségügyi-járványügyi szolgálat tevékenységéről, ellenőrzéseinek tapasztalatairól, valamint a kerület táppénzes helyzetének alakulásáról is. Tartalmas vita - kritikus hangvétellel A tanácstagok élénk érdeklődése kritikus hangvételű hozzászólásokban jutott kifejezésre. A vitában nagy hangsúlyt kapott az intézmények leromlott állapotával, az alkoholizmus elleni harccal, a KÖJÁL ellenőrzéseivel kapcsolatos bírálat. Volt, aki a betegek sorrendjének betartását célzó sorszámrendszer visszaállítását sürgette a szakrendeléseken, mások azt kifogásolták, hogy a kórházi ágyak jelentős hányadát olyan betegek foglalják el, akiknek elfekvő osztályon kellene helyet biztosítani Az észrevételek túlnyomó része —' amint azt a felszólaló Nagy Endre tanácselnök-helyettes és a válaszadó egészségügyi osztályvezető is aláhúzta — jogos és indokolt. Az egészségügyi ellátás javításához azonban fővárosi és országos szintű erőfeszítések szükségesek, az anyagi előfeltételeket — így például az új kórházi pavilonok építéséhez, a régi épületek felújításához szükséges százmilliókat — nem lehet egyik napról a másikra előteremteni. A tanácsülés résztvevőit az egészségügyi helyzet javításának a szándéka hatotta át, s ez fejeződött ki a határozatban is, amelyet a tanács — a vitát ösz- szefoglaló dr. Bozsik József tanácselnök javaslatára — módosított formában fogadott el. Az osztály munkáját a tanács jóváhagyja, a helyzet céltudatos javítására azonban — az országgyűlési képviselők és a fővárosi tanácstagok közreműködésével — a főváros vezetésének hathatós segítségét látja szükségesnek. (szatmári) ANGYALFÖLD NYÜZSGŐ ÉLET AZ ÚJ TANUSZODÁBAN
