Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
„Zúgjon dalunk, 75 évve/ ezelőtt alakult Az 1978. május 23-án megtartott angyalföldi üzem tört éne ti tanácskozás AJÁNLÁSAI 1978. május 23-án mintegy ötven résztvevővel, a Hazafias Népfront XIII. kerületi Bizottságának helyiségében tartották az első angyalföldi üzemtörténeti tanácskozást, ahol a megjelentek az alábbi ajánlást fogadták el: 1. Az első angyalföldi üzemtörténeti tanácskozáson megjelent üzemek képviselői hozzák létre a HNF XIII. kerületi Honismereti-Helytörténeti Bizottságának üzemtörténeti szekcióját. 2. A munkahelyek állami vezetése és mindazok, akik befolyással rendelkeznek a brigádoknak szánt ajánlások, követelményrendszerek kidolgozásában és értékelésében, jelentős segítséget nyújthatnak azzal, ha az üzemtörténeti kutatásokat a művelődési rendszer szerves részévé teszik és azt kiemelt közművelődési lehetőségként kezelik. 3. Munkahelyük munkásmozgalmi, ipar- és gazdaságtörténeti múltjának és jelenének alaposabb megismerése érdekében, az üzemtörténeti kutatások elősegítése céljából javasoljuk, hogy a HNF XIII. kerületi Bizottsága, a KISZ kerületi bizottsága, a XIII. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága, a XIII. kerületi Pedagógus Szakszervezet és az Angyalföldi Honismereti — Helytörténeti Klub először 1978. őszén, majd azt követően minden évben írjon ki üzemtörténeti pályázatokat. 4. Kérjük, hogy a más szervek által meghirdetett pályázatokra készített, kerületi vonatkozású — üzemtörténeti, munkás életmód stb. — pályázatok, tanulmányok egy példányát megőrzés és központi nyilvántartás céljából az Angyalföldi Honismereti — Helytörténeti Klubba is juttassák el. 5. Az üzemi és a kerületi művelődési központokban, kultúrházakban a témával foglalkozni kívánók tömörítése céljából javasoljuk üzemtörténeti klubok létrehozását. 6. Az üzemek és a szakmunkásképző intézetek KISZ-szervezetei, valamint üzemi ifjúsági KISZ-klubok évente a FIN programjának részeként rendezzenek üzemtörténeti vetélkedőket. 7. Megfelelő irányítással a szakmunkástanuló-kollégiumokban lakó fiatalok bekapcsolása az üzem történeti kutatásokba a szabad idő eltöltésének hasznos tartalmát adhatja, és szerves részévé válhat a kulturális nevelőmunkának, a közművelődésnek. íA kerületi pedagógusok, a pedagógus KISZ-szervezetek az „Egy üzem, egy iskola” mozgalom keretében az üzemtörténeti kutatásokhoz szakmai és módszertani segítséget nyújthatnak és új színnel gazdagíthatják a mozgalom tartalmát. 10. Az üzemekből megküldött írásos anyagokból a negyedévenként megjelenő Angyalföld c. lapban folyamatosan közöljenek szemelvényeket. A HNF XIII. KERÜLETI BIZOTTSÁGA A KISZ xm. KERÜLETI BIZOTTSÁGA A SZAKSZERVEZETEK KERÜLETI SZAKMAKÖZI BIZOTTSÁGA A XIII. KERÜLETI TANÁCS AZ ANGYALFÖLDI HONISMERETIHELYTÖRTÉNETI KLUB 1978 őszén lesz háromnegyed százada, hogy Angyalföldön, a Huba utcában megalakult a Kültelki Munkás Dalárda. Az alapítók és az első tagok közül — ismereteink szerint — már nem él senki sem, de a második generációba tartozó egykori ifik, akik a húszas években jegyezték el magukat egy életre a munkás-dalos mozgalommal, közel egy fél évszázada összejönnek az egykori Kerekes _ jelenleg Poscher János — utcában a Szállítómunkások Művelődési Házában. Az énekkar hivatalosan mar évek óta megszűnt, de ez a baráti kör ma is őrzi a munkás daloskultúra hagyományait. Az egykori legifjabb dalosok ma már tisztes korú nagyapák, akik most külön énekkari próbákra jönnek össze, hogy az évfordulón méltóan emlékezzenek meg a Kültelki Munkás Dalárda megalakulásának hetvenötödik évfordulójáról. Ehhez a jeles eseményhez szeretnénk mi is hozzájárulni az alábbi írásunkkal, mely a századfordulótól az első világháborúig ad rövid áttekintést a Kültelki Munkás Dalárda történetéről. A szakegylethez kapcsolódva A bontakozó munkásmozgalom fejlődése nyomon követhető zenei életünk egy sajátos területén, nevezetesen a munkás- kórus-kultúrában. Amikor 1868-ban Magyarországon megalakult a munkásosztály első szocialista szervezete: az Általános Munkás- egylet, létrejöttek hazánk első munkáskórusai is, majd a századfordulón, az 1900—1903-as válságot kísérő gazdaságipolitikai küzdelmek idején sorra születtek a gyűléseken, felvonulásokon, sztrájktanyákon lelkesítő munkásdalárdák. A kültelki munkásoknál is egy dalárda létesítését kezdeményezték, megteremtéséhez a Budapesti Munkásképző Egylet nyújtott segítséget. Az egylet dalkara már 1902-ben hallatott magáról, de aktív működése 1903-tól kezdődik, amikoris a buzgó, de megfelelő hanganyaggal nem rendelkező kórust újjászervezték azzal a céllal, hogy a kültelken is működjék egy erős, versenyképes, a szabadság dalait éneklő dalárda. A Népszava 1903. szeptember 8-án tette közzé a Budapesti Munkásképző Egylet felhívását „Az V—VI. kerületi dalkedvelő szervezett munkásokhoz!” amely tájékoztatott a dalkarba lépés feltételeiről. E szerint a résztvevők csakis valamilyen szakegylethez tartozó munkások lehettek, akik beiratkozásként 20 fillért, ■tagsági díj címén pedig heti 10 fillért fizettek. A rendszeres próbák eredményeként már az év novemberében fel- készülten álltak ki szerepelni a Külső Váci út 56. szám alatti Nagy Péter-féle vendéglőben, ahol a teherszállító és fuvaripari munkások kedélyes estélyt rendeztek az egyleti dalárda, valamint a műkedvelők közreműködésével, a bevételt egyleti könyvtár létesítésére fordították. A korabeli kedélyes esteknek nevezett szórakoztató összejövetelek tartalmilag a könnyebb fajsúlyú műsorok bemutatását jelentették, olykor a politikai életből vett villámtréfákkal színesítve. A dalárda kezdetben ezeken a kedélyes estélyeken lépett fel. A színhely a kültelek számos vendéglője. A rendelkezésre álló adatok alapján többek között a következő helyeken fordultak meg e AZ V—VI. KÉR. DALKEDVELÖ SZERVEZETT MUNKÁSOKHOZ! A budapesti munkásképző egylet kebelében egy év előtt egy dalkar alakult, melynek még most is igen lelkes és buzgó tagjai vannak. De miután az egyesületi tagok nem nyújtották azt a hanganyagot a dalkarnak, amelyre szüksége van, hogy erős, páratlan, versenyképes dalárda legyen, ennélfogva a budapesti munkásképző egylet vezetősége oly határozatot hozott, hogy minden munkás — aki szakegyletének tagja — tagja lehet a dalkarnak is, anélkül, hogy az egylet tagjává legyen. Ezzel azt akarja elérni a vezetőség, hogy a kültelken legyen egy hatalmas, erős dalárda. A dalkarba minden héten 1# fillér illetéket kell pontosan befizetni. Tagsági jegyért, amely egyszersmind beiratási díj, 20 fillér fizetendő. Dalóra minden hétfőn és csütörtökön este 8—9 óráig van. Mindazok, akik szeretik az éneket és kedvük van hozzá, jöjjenek el, iratkozzanak be a dalkarba és daloljuk együtt a szabadság dalait A budapesti munkásképző egylet dalkarának vezetősége VI., Huba utcza 20. sz. (Magánhelyiség) (Népszava, 1903. szeptember 8.) korai időszakban: Concordia 1. sz. Étterme, a Három Nyolcashoz címzett vendéglő, Nagy Péter vendéglője és a Tyúkketrec. Gyakran hangzott énekük a Magyarországi Famunkás Szövetség V—VI. kerületi csoportjának helyiségeiben és valamivel ritkábban a Vas- és Fémmunkások Váci út 97. szám alatt működő csoportjánál. A dalárda megalakulásakor a legelevenebb élet a Nagy Péter vendéglőben folyt. Ott működött ebben az időben a Fuvaripari és Teherszállító Munkások Szakegylete, és az 1903-as októberi fuvarossztrájk idején ott volt a fuvarkocsisok sztrájktanyája is. Viharos gyűlések szereplői Az énekkar 1905-re stabilizálódott és Budapesti Kültelki Munkás Dalárda néven vált ismertté, tagjai dalárdajelvényt is kaptak. A Népszavában olvashatunk 14 X ANGYALFÖLD
