Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1978. augusztus / 3. szám
AZ ÚTTÖRŐHÁZ Az Űttörőház vezetősége már elkészítette elmúlt tanévi munkájáról a beszámoló jelentést. Alig fejezték be a „mérlegkészítést”, máris a jövő évi terven dolgoznak. Mindezt úgy, hogy közben javában benne élnek a nyárban. A tapasztalatok alapján újítanak az 1978/79. úttörőév programján, a hiányosságokat pótolják, a gyengébb pontokat erősítik. Amikor a látogató belép az Üttörő- házba, a kicsiny hivatali helyiségek nem tükröznek semmi különöset. Gergely Amália, az igazgatónő a kedves fotók, a színes évkönyvek lapozgatása közben sok-sok élményt idéz fel, nem csoda, ha a gondolatai csaponganak. A híranyagok, a rajzos meghívók, a tarka faliújságok arról tanúskodnak, hogy pezsgő és tartalmas itt az úttörőélet. Az igazgatónő ennek ellenére mégsem az elért eredményekről beszél, hanem elsősorban arról, mi az, amit jobban lehetne, vagy jobban kellene csinálniuk. A beszélgetés közben persze az is kiderül, hogy nem mindig rajtuk múlik egy-egy rendezvény sikere. • Együtt — egymásért — Beszélgetésünket kezdjük mi Is „mérlegkészítéssel”. Mi mindent csináltak az elmúlt tanévben? Miben és hogyan segítették az iskola és a szülők munkáját? — kérdem Gergely Amália igazgatónőtől. — Űttörőházunkhoz 14 úttörőcsapat tartozik. Tizenkét iskola úttörői, valamint a Kisegítő Iskola és a Róbert Károly körúti nevelőotthon kislétszámú csapata. Sokrétű munkánk négy fő területre osztható. Ezek: az úttörővezetőképzés, a módszertani munka, a szakági, azaz a szakköri munka, valamint a szabadidős tevékenységek. Mind a négy területen érvényesítettük az „Együtt — egymásért” mozgalom jelszavát. A szakkörök, a klubok, a vezetőképző tanfolyamok, a különböző rendezvények, a vetélkedők, a vitakörök, a pályázatok, a színes kiállítások változatos programjainak megszervezésekor igyekeztünk a pajtásokat alkotó cselekvésre késztetni. A megmozdulások feltétlenül hozzájárultak a gyerekek személyiségének sokoldalú fejlődéséhez. Közéleti aktivitásukat is fejlesztettük, emellett hasznosan és kellemesen tölthették el a szünidőket. S remélem, a pedagógusok oktató-nevelő munkáját is segítettük. Vezetőképzést az idén a kisdobos őrsvezetőknek, az úttörő őrsvezetőknek, a tisztségviselőknek (nótafa, játék- és mókamester, krónikás), valamint az if Vezetőknek szerveztünk. Az elméleti foglalkozásokat vidám vetélkedőkkel, játékos daltanulással tarkítottuk. A klubok programjába beszélgetéseket, vitákat illesztettünk. Sor került általános társadalmi kérdések, vagy szükség szerint magánéleti problémák megbeszélésére is. Sajnos összességében ez a munkánk nem volt kielégítő. Az úttörőcsapatok eleve kevés gyereket küldtek a továbbképzésre, év közben még a kis létszámból is sokan lemorzsolódtak, így a pajtásoknak csak a fele próbázott. Módszertani tevékenységünk legfontosabb célja, hogy megfelelő propagandaanyagokat, kiadványokat, folyóiratokat,- - .j Az egykori és a mai i segédanyagokat juttassunk el a csapat' vezetőkhöz. Üttörőházunkban a pajtások állandóan olvashatják a gyermekfolyóiratokat, újságokat. .Tevékeny munka a szakkörökben A szakági munkát igen fontosnak é: hasznosnak tartom. Célunk, hogy moz. gósítsuk a gyermekeket a szakjellege tevékenységre. A szakköri munka ösztönzi őket képességeik maximális kifejtésére, segíti, illetve megkönnyíti a pajtások pályaválasztását, tovább fokozza a közösséghez tartozás érzését. Szerve, zésünkben 14 szakkör és 2 klub működik. Helyhiány miatt hat szakkört iskolába helyeztünk ki. Rádió adóvevő könyvbarát, néptánc, népi játék, nép: hímző, képző- és iparművész, fotó, fúvós zenekar szakköröket működtetünk A programoknál figyelembe vettük ét vesszük az önművelés szempontjait, i igyekeztünk speciális közművelődés: KÉPEIK. AZ ÜTTÖ MŰVÉSZETI SZ, (1978.
