Angyalföld, 1978 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1978. március / 2. szám

EZ A HÁZ MINDENKIÉ Művelődési központ a Rákos-pataknál Sok az érdeklődő a hírlap- olvasóban (Genda János felvétele) — Sose voltam híve a váltakozó Irá­nyítási elveknek, hogy hol „arccal a gyár felé”, hol meg „arccal a kerület felé”. Nincsen ez így rendjén, csakis komplex módon lehet szemlélni ezt az Intézményt is, meg a többi hasonlót — mondja Nagy Gyula, a Láng Művelődési Központ Igaz­gatója, az egykori vasas szakmunkás, aki idestova 25 éve dolgozik népművelőként. Jelenleg itt, a Váci út szomszédságá­ban, az 1970 óta működő kulturális köz-' pontban, amely mint a Láng Gépgyár művelődési háza részt vállal a kerület kulturális igényednek kielégítésében. Te­vékenysége mintegy 2600 vállalati dol­gozót és tizenhétezer kerületi lakost érint. Hívogatóan áll a Rozsnyai utcában már maga az épület is. A homlokzat csupa programajánlat, plakátok borítják a bejárat környékét. Aki belép, az már szinte választani is alig tud a kínálatból. Óvodásoktól nyugdíjasokig — mindenki­re gondolnak a népművelők. Igaz, elsősorban a gyáriak Igénye X meghatározó, de miután hat általános is­kolával, valamint szakközépiskolával és gimnáziummal, szakmunkásképzőkkel áll a ház szerződéses viszonyban, továb­bá kihelyezett ismeretterjesztő előadá­sokhoz nyújt helyet és rendszeresen mű­sort visz a kerületi öregek Napközi Ott­honába, igazán változatos lehet és kell is lennie a kínálatnak. Az igazgató úgy fogalmaz, hogy aktív közönségre számítanak és azért munkál­kodnak, hogy ne csak nézők, hallgatók, de résztvevők legyenek a ház vendégei, akik — az intézmény nem panaszkodhat — igen szép számmal vannak. Ehhez persze igen fontos az a fajta nyitottság és tudatos vonzerőnövelés, amelyen a néoművelok és a társadalmi aktívák munkálkodnak. Ha valaki csak úgy betéved is ide, minden bizonnyal talál magának elfog­laltságot, érdeklődésének megfelelő prog­ramot. Ilyenek vannak persze keveseb­ben, hiszen a kerületben öles plakátok hirdetik az egyes eseményeket, ízléses műsorfüzet jelenik meg havonta, és az sem mellékes, hogy milyen erővel terjed a ház jóhíre szájról szájra. Aztán a lá­togatók aktivizálása már csak ötlet kér­dése: mert úgy is lehet kultúrát terjesz­teni, hogy mindenféle előadásokat, vetí­téseket tartanak, aztán aid jön, látja, hallja, ám ennek a hatékonysága — már régein bebizonyosodott — jóval kisebb, mint ha bevonják és résztvevőnek te­kintik a nézőt, a hallgatót. Erre a programokat követő viták, be­szélgetések jó szokásán túl olyan apró, de már bevált lelemények szolgálnak, mint például a „Házigazda” sorozat, a családi est rendezvények. Különösen az első tesz igen jó szolgálatot az ügy ér­dekében, hiszen bizonyos rendezvények­nek, műsoroknak brigádokból, kisebb társaságokból alakul házigazdája, akik szervezik, lebonyolítják a műsort, ben­sőségesebbé teszik a rendezvényt, ame­lyet vagy már saját javaslatuk alapján valósítanak meg, vagy esetleg a ház programjából választottak maguknak. A családi est rendezvények pedig zenés va­csorával egybekötött estéket jelentenek, ANGYALFÖLD amelyekre társaságok bérelnek maguk­nak helyet, hogy itt ünnepeljenek egy névnapot, vagy más kedves eseményt. Ezeken kívül természetesen ott a ház sokrétű kínálata, amely gazdag oktatási jellegű programokban. Ilyen a „Mindenki iskolája" konzultációs központja, az álta­lános iskolai tanulmányok befejezését se­gítő magánvizsgára előkészítő tanfolya­mok, a különböző tematikájú munkás- akadémiák, a tisztségviselők képzése, a szocialista brigádvezetök tanfolyama. A klubélet is igen élénk, hiszen mint­egy tíz klub és szakkör működik. Évek óta az egyik legnépszerűbb szabadidő- program a ház filmklubja, amelyben a fiataloknak külön sorozatot indítanak, kapcsolódva a középiskolai filmesztétika oktatáshoz, illetve az ifjúság érdeklődési köréhez. Izgalmas ismeretterjesztő elő­adások sorozata várja továbbá az érdek­lődőket mind a gyárból, mind a kerület többi üzeméből, valamint a kerület lakói közül. Fontos, hogy mindenkihez szólja­nak, hiszen — mint az igazgató megjegy­zi — aki ebben a kerületben dolgozik, az egy másikban lakik, és fordítva is igaz. Mindenkire gondolni kell, ha jól akarják a feladatukat ellátni a népművelők. Vallják, hogy szolgáltatást végeznek, mert ma már éppen úgy hozzátartozik mindennapjainkhoz a művelődési igény, mint az, hogy a lakásunkban valamit megjavíttassunk, vagy a Patyolatba vi­gyük a ruhát. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy különösen a fiatalok vágynak szórakozási lehetőségre. Ebben a kerületben pedig ehhez nem sok a kulturált lehetőség így válhatott például az M 7-es klub szombat esti táncos összejöveteleivel na­gyon népszerűvé. Igaz, az igazgató sze­rint csökken valamelyest az érdeklődés és ez a discok divatjának tudható be. Mégis jókora törzsközönség találkozik itt hétről hétre. Az ilyen jellegűek közül már alig néhányadmagával a fővárosban. de él a klub, és igyekszik egyre színesí­teni programját, hogy versenyképes ma­radhasson a discokkal, és továbbra is szórakozóhelye legyen annak a négy-öt­száz fiatalnak. Mint ahogyan azok li törzsvendégei a háznak, akik rendszere­sen idejárnak a könyvtárba és a hírlap­olvasóba. Tavaly 9604-en voltak, abból a könyvtárba beiratkozott 1445 olvasó na­gyobb részben kerületi lakos. Különösen vonzza a hirlapolvasóba a lányokat, asz- szonyokat a sokféle színes divatlap, la­káskultúrával foglalkozó folyóirat, külön­böző nyelveken, de valahogy a világ minden nője számára érthetően. A legkisebbeknek is rendszeresen gon­doskodnak a házban műsorról, és a könyvtár is heti két alkalommal várja a gyerekeket, hiszen nem lehet elég korán kezdeni. Közülük bizony már sokan biz­tos utánpótlást jelentenek a Láng Leány- kórusnak, a kluboknak és talán a most alakult amatőrszínpadnak is, amely még csak az első bemutatójára készült Lacina László rendező vezetésével. Az idős nyugdíjas emberek, akik — különösen, ha egyedül maradtak — sok szabadidővel rendelkeznek, ugyancsak el­foglaltságra találnak a Láng Művelődési Központban: várja őket a nyugdíjas klub, és akik már ide sem tudnak eljönni, azo­kat a kerületi öregek Napközi Otthoná­ban látogatják műsorokkal rendszeresen a házból. Tehát valóban mindenkié Angyalföl­dön ez a ház, a kerület egyik kulturális központja. Bár a többi hasonló intéz­ménnyel együtt itt is költségvetés sze­rint gazdálkodnak, mégsem hallottam unos-untalan, hogy bevételi terv. Pedig itt is van, csakhogy nem az első helyen. Emberekben és közművelődési célokban gondolkodnak a vezetők és a munkatár­sak, talán ennek is köszönhetők sikereik, amelyek még a bevételi tervben is szé­pen mutatkoznak. Nagy Agnes 5

Next

/
Thumbnails
Contents