Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. november / 4. szám
Pályázat „Kell a jó könyv” „Kell a jó könyv, s megértjük egymás szavát” — írja Majakovszkij egyik versében. Hogyan lehet megismerni egy másik nép életét, szokásait, kultúráját? Elsősorban a könyveken keresztül. A „Kell a jó könyv 77” pályázatot a napokban hirdette meg a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a Kulturális Minisztérium kiadói Főigazgatóságával közösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére. Nem az első kezdeményezés ez: öt esztendővel ezelőtt már volt hasonló pályázat. Akkor csaknem százezren kapcsolódtak be az olvasómozgalomba, 80 ezren a pályamunkát is beküldték, Most negyven alkotásból válogathat a magyar közönség, amelyek egyrészt a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat és korát elevenítik fel, másrészt a szovjet nép mai életét mutatják be. Az irodalmi műfajok köre széles: regények, versek, novellák, dokumentumok. A művek csaknem fele — a pályázat alkalmából — először jelenik meg magyar nyelven. Több klasszikus, Csehov, Gorkij, Turgenyev, Dosztojevszkij, Lev Tolsztoj, a szovjet irodalom nagyjai, Ilf-Petrov, Ehrenburg és huszonkét mai 6zerző szerepelnek a névsorban. Ebből a gazdag választékból hat könyvet kell elolvasnia annak, aki a pályázaton részt vesz. A művek áttanulmányozása után alkotásonként három-három kérdésre kell megadni a helyes választ. Ilyenekre mint például: „Milyen tematikai összefüggés kapcsolja össze Bulgakov két alkotását, a Fehér gárdát és a Színházi regényt? Melyik szovjet költő versében olvashatók ezek a szókapcsolatok: „nyírfaderék fehér tején”, „zabolatépő éjszakákon”, „fűzapáca”? A pályázat másik formája a műelemzés. A kiválasztott könyvről három-tíz oldalas értékelő összefoglalót kell beküldeni. A pályázat idején irodalmi estek, író-olvasó találkozók, film-, rádió-, tele- vízióadaptóciók teszik elevenebbé az olvasottakat. Aki a mozgalomban részt kíván venni, annak a válaszokat, illetve a műelemzéseket 1978. szeptember 1-ig kell leadnia valamelyik kerületi könyvtárban. A' díjak kecsegtetők: Lada gépkocsi, televíziókészülék, társasutazások, a műelemzésnél p>edig 6000, 4000, 2000 forintos jutalmak. A könyvesboltok és a könyvtárak jól felkészültek: az irodalmi jegyzékeket és kérdőíveket 350 ezer példányban jelentették meg és küldték szét. A régebbi kiadású munkákból utánnyomás is készül, így összesen 1977—78 folyamán egymillió példányban kerülnek a „könyvpiacra” a pályázatban szereplő alkotások. Bekő Mária ★ A pályázat 40 megadott műve: Vlagyimir Arszenyev: Der- szu Uzala, Ionas Avizius: Elveszett hajlék, Iszaak Babel: Lovashadsereg, Grigorlj Baklanov: Barátok, Vaszil Bikov: Az Obeliszk, Alekszandr Biok: A kora nyári délutánban szinte kihaltak az utcák; Angyalföldnek ebbe a kertekkel, családi házakkal beépített részébe nem jut el a város zaja, pora, füstje. Befordulok a Máglya utcába. A munkáskerület lakóházai között hatalmas üvegablakaival „idegen test” a műtermekkel együtt épített, az ötvenes évek építészeti stílusjegyeit viselő ház. A lakónévsort olvasva sok ismerős névre bukkanok: festők, grafikusok, szobrászok élnek itt. Blaskó János festőművészhez csengetek be. Kedvesen fogadnak. Az előtérből, a lépcsőn, hatalmas, csupafény műterembe lépünk. A nap átsüt az ablakban álló virágokon, és tiszta fényt vet a pompázó színű kész és félig kész festményekre. Egyébként, ahogy mondani szokták;, az alma nem esik messze a fájától. Nos, ez a Blaskó család esetében is igaz. A három fiú közül kettő: Péter és Balázs színész, a harmadik, János, pedig szobrász. Blaskó János festőművésznek két hazája van: Eger és Angyalföld. A főiskola elvégzése után hosszú ideig különböző felső és középfokú iskolákban tanított, tanfelügyelőként dolgozott. A tanítástól nem tudott megszabadulni: lényévé vált. „Alkotni és tanítani a legősibb, legnehezebb, legnagyszerűbb munka...” — mondja. A tanítványok tudásszomja — ez a tanárt is inspiráló Versek, Jurij Bondarev: A part, Vlagyimir Bogomolov: Negyvennégy augusztusában. Mihail Bulgakov: A fehér gárda — Színházi regény, Anton Csehov: Drámák, Vaszi- lij Csujkov: Az évszázad ütközete, Fjodor Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek. Ilja Ehrenburg: Párizs bukása, Nyikolaj Gogol: Az őrült naplója, Makszim Gorkij: Foma Gorgyejev; Hadsereg született, llf-Petrov-: Aranyborjú, Vaszilij Jan: Dzsingisz kán, Jurij Kazakov: Északi napló, Ernst Krenkel: Hívójelem: Raem. Jaan Kross: Mennykő, Oleg Kuvajev: A terület, Bulat Okudzsava: hajtóerő. Egerben a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola rajztanszókének tanszékvezető tanára, immár 15 éve. Első egyéni kiállítása 1963- ban volt Szilvásváradon. Aztán Eger, Verpelét, Gyöngyös, Budapest majd ismét Eger következett. 1965-ben Milánóban egy magyar festőcsoport tagjaként állította ki műveit. Képei töbek közt olasz, francia, kínai vásárlók és a milánói városi tanács birtokába kerültek. Olaszországi tanulmányútja során alkotásaival Bergamóban is szerepel. 1972- ben részt vett a Nemzetközi Festészeti Biennálén Firenzében, majd egy évvel később Kassán aztán Katowicében állított ki... 1973-ban a képzőművészet terén kifejtett alkotó munkássága elismeréseMerszi, avagy Sipov kalandjai; Parázs idők, Andrej Platonov: Az élet fénye, Valeny- tin Raszputyin; Élj és emlékezz, Leonyid Sinkarjov: Szibéria — múlt, jelen, jövő, Mykolas Sluckis: Idegen szenvedélyek, Vaszilij Suksin: A harmadik kakasszóig; Alekszandr Szerafimovics: Vasáradat; Téli köd, Alekszej Tolsztoj: Golgota, Lev Tolsztoj: Feltámadás, Jurij Trifonov: Türelmetlenség, Gavriil Tro- jepolszkij: Feketefülű fehér Bim, Ivan Turgenyev: Apák és fiúk, Vlagyimir Tyendrja- kov: Tavaszi tótágas, Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek; A végtelenség szom ja, Vitautas, Zalakiavicius: Kentaurok. ként Heves megye Tanácsa a Művészeti Díj I. fokozatával tüntette ki. A megye képzőművészeinek Űjpesten rendezett kiállítása alkalmából Nívó-díjat kapott. 1974-ben műveiért az egri Akvarell Biennálé Heves megye Tanácsa díját, a Képzőművészek Észak-magyarországi Szervezete Felszabadulási pályázatán Salgótarján város Tanácsa díját nyerte el. A legújabb képeit nézegetjük, az emlékezés képeit: Ke- rényi, Futó József, LatinoviU. Aztán a gyerekkor ihlette meg műveit, a meleg és hideg színek villódzása; időt- törő szépsége a „Kerítés” kompozícióban; természet és emberelmények a „Tél”, „Színház”, „Népi építészet”; filozofikus gondolatok az „Állandó és változó”, „Gondolatok unokám születésekor” című képekben. Színek, formák, ellentétek, a harmónia gazdag varázsa. Bérczessy ANG YALFÖLDI ARCOK Műteremlátogatáson Blaskó Jánosnál ANGYALFÖLD 19
