Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. április / 2. szám
Szombat délelőtt a A Váci út vagy a Béke út felöl közelíthető meg gyalog a MERKÚR Röppentyű utca 73-ban levő használtautó telepe, népszerű nevén a „Röpi”. A tavaszra forduló időjárás és különösen a hétvége sok látogatót vonz ide. Kézenfogva sétálnak nagyapák az unokájukkal, (a még selypítő apróságok hibátlanul mondják az autók típusait,) mások mustrálgatják a kocsikat, mintha vevők lennének. Évekkel ezelőtt még a házak között foghíjasodó grundon álltak a gazdára váró autók. Azóta komoly kerítést építettek, átvevőkapuval: tároló, eladó és raktárrészre osztva a területet. A kocsik a szabad ég alatt állnak. Van ennek a vevő szempontjából haszna is: a kifényesített, kisuvickolt „vásárra szánt” autó fényezése, lekent krómozása alól a néhány napos ottállás után a pára vagy eső után előbukkannak a rozsdafoltok. (Persze nem mindegyik kocsi várakozik napokig vagy hetekig, van amelyik órák alatt cserél gazdát) Melyek a legkeresettebb típusok? Elköltözik-e a telep? Hogyan lehet OTP-re autót vásárolni — ilyen kérdések motoszkáltak bennem, amikor a telep vezetőjét Széki Gábort felkerestem. Alig ültünk le beszélgetni, máris csengett a telefon. A telepvezető nagy szakmai hozzáértéssel próbálta telefonon keresztül „értékelni” a kocsit. Ahogy a telefonból kivettem, egy bőbeszédű hölgy érdeklődött húsz éves, nyugati gyártmányú, rendszám nélküli kocsijának eladási lehetőségeiről. — Mit lehet kapni egy ilyen autóért? — őszintén szólva, nem sokat. Az ilyen öreg és elhanyagolt kocsit alkatrésznek vagy bontásra, kilónként ötven fillérért vásárolják meg. Az emberekben lassan kialakul egy reális szemléSajátos randevú: Gaz 69 és Mercedes 220 let: nemcsak a márkát nézik, hanem az évjáratot is. — Melyek a legkeresettebb típusokí — A Trabant és a Wartburg népszerűsége csökkent, ez különösen az utóbbinál érezhető, mióta megjelent a 353 W tárcsafékes változat. Jelenleg a legkeresettebb a Lada család. — A bejáratnál láttam egy kocsit, amit nagyon körülállták... — Igen, tudom melyik az. Egy Ferrari. Az új ára egymillió 240 ezer forint. Vámbűntett miatt kobozták el és nekünk adták át értékesítésre. 280 ezer forintért adjuk. Többen komolyan érdeklődtek már iránta. — Az „Autó Motorból” a piaci árakról viszonylag pontos képet kaphatunk. Milyen eltérést lát a szabadpiac és a telep árai között? — Egy példát mondok: egy új Lada 80 ezer forintba kerül. Ha eladásra behozzák, mi 72 ezret adunk érte: a szabadpiacon az ára: 90 ezer forint. Ez nagyon irreális. Vállalatunknak pontosan az a célja, hogy a magánforgalmat reális mederbe terelje. Hogy mennyire így van, jól jelzi a forgalmunk is: havonta huszonhárom-huszonnégy milliói értékkel dolgozunk. Apró számológépen pötyögtetve kalkulál: — Ez öt-hatszáz kocsit jelent... —. mondja végül. — Ezek szerint népszerű a „Röpi”? — Igen, nem kis részt azért, mert ai autók állapotát felmérő munkatársak kitűnő szakemberek: mérnökök, üzemmérnökök, technikusok is vannak köztük. — Hallottam, hogy használt kocsit beszámítva lehet másikat vásárolni... — Valóban, a készlettől függően szervezünk ilyen akciókat is. A legkeresettebbek a vállalatoktól leadott személy- gépkocsik. Ezeket OTP hitelakció keretében is árusítjuk. — Sokszor bírálták a telep elhanyagoltságát, a sáros utakat. Lesz-e javulás? — A kritika nem alaptalan, de tudni < kell hozzá azt is, hogy a Fővárosi Tanács építési és alakítási tilalmat rendelt el erre a területre, mert sportpálya, zöldövezet lesz a helyén. Ennek ellenére azért némi engedményt kaptunk, így került sor a kerítés átalakítására, az épületek javítására. 1978 végére, 1979 elejére remélhetőleg elkészül az új telephelyünk Zuglóban az Erzsébet királyné útja és az öv utca kereszteződésénél. Ott már füves-beton- kockás (úgynevezett zöld-beton) lesz a parkoló és kulturális, szociális létesítmények is épülnek. Itt a kocsik műszeres átvizsgálása is lehetővé válik majd — mondta befejezésül Széki Gábor.-bérczessyMég egyszer a VASAS „hároméves tervéről" ' Lehet-e tervezni a labdarúgásban? Nyilván lehet, sőt kell is. Legfeljebb az a szokatlan, ha egy klubvezető három évre előre gondolkozik. Manapság — mit manapság: jópár esztendeje — szinte csak azzal törődnek a szakosztályok, hogy egy idényt kihúzzanak, s esetleges jó szereplésükkel eltereljék a figyelmet az akkut bajokról. Jelszavuk: csak a következő héten legyünk túl. Mindig a következőn... Dehát lehet-e egyáltalán több évre tervezni? Hogyan számolhat az edző például a sérülésekkel? Hogyan pótolhatja a kulcsjátékosait, ha azok kidőlnek a sorból? A labdarúgás csapatjáték. Az edzőnek csapatot kell építenie, nem pedig az egy-két jó köré illesztgetni a másodhegedűsöket. Hiszen a klasszisok, az igazán nagy egyéniségek is csak megfelelő társak között nőhetik ki magukat, S ahhoz, hogy ezt az edző elérje — előre kell terveznie. Megtalálni a megfelelő embereket — egy-egy posztra többet is 20 — ez a fő feladata. És ehhez igenis hosszú távon kell gondolkodni. (Egyébként az új szakosztályi modell, amelyet pár es/tendeje vezettek be, éppen ezt célozza: a vezetőedző nemcsak az elsőcsapatot felügyeli, az összes csapatot irányítja.) Elnézést a hosszúra nyúlt bevezetőért. Ez a. kis eszmefuttatás egy korábbi nyilatkozatról jutott eszembe. Jó egy esztendeje már, hogy lllovszky Rudolf, a VASAS edzője arról beszélt az „Angyalföldben”, miként valósultak meg előzetes elképzelései, mit sikerült véghezvinni abból az ütemtervből, amelyet három évre, szerződése időtartamára készített. Akkor a „tervidőszak” közepén jártunk, most viszont a befejezéshez közeledünk. Talán emlékszik még a kedves olvasó az akkor elhangzottakra — lllovszky meglehetősen borongós hangulatú volt, annak ellenére, hogy azon a tavaszon szép sikereket ért el csapata. Az őszt gyenge szereplést azonban már nem lehetett helyrehozni, a szurkolókat, játé-' kosokat alaposan megviselte a gyenge játék, a rossz helyezés. Pedig, a „hároméves terv” alapján a A Vasasba készülnek... ANGYALFÖLD V
