Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. április / 2. szám
Kutatják kerületünk múltját A múlt év szeptemberétől a Rajk László utcai általános iskola több mint harminc klubja és szakköre között, Sebeők Lászlóné tanárnő vezetésével Helytörténeti Klub is működik. Tagjai az iskola közvetlen környékének múltját derítik fel és örökítik meg naplójukban. Az egykori Parketta-gyárnak már csak az emléke van meg, de a gyerekek mégis sokat tudnak róla. Amikor megkaptuk a feladatot, dgy gondoltuk segítségünkre lesz egyik osztálytársnőnk papája, aki néhány éve ott dolgozott. Tőle csak azt sikerült megtudnunk, hogy valahol az iskolánk környékén lakik a gyár egykori igazgatója, azt keressük fel. Sok bolyongás és nyomozás után végül is a Vág-utcában megtaláltuk Matuska József elvtársat, aki nagyon kedvesen fogadott és Igen sokat mesélt nekünk, az azóta már •zinte nyomtalanul eltűnt gyárról, 1873-ban alakult a Parkettázó-FaLóvasút a Váci úton AGOCS GÉZA nyugdíjas tanár, aki a XVTII. kerületben lakik, Igen sok angyalföldi dokumentum feltárásával és a Helytörténeti Klub rendelkezésére bocsátásával segítette elő tevékenységünket. AMBRUS JÓZSEF elvtárstől több száz nyomtatványt kaptunk: meghívókat, újságok ünnepi példányait. Az anyagok között megtalálhatóak a KISZ első kiadványai, 11957-ből. BERGTHALLER ANTAL elvtárs páratlan értékű hímzett MTE-j el vénnyel és nagyapja lö70-ben kiállított segédlevelével — amely azt tanúsítja, hogy eredményes vizsgát tett a pesti ács céh bizottsága előtt — gyarapította gyűjteményünket. FERENCZI ZOLTÁN elvtárstól egy 1945-ös választási Igazolványt, valamint jelentős mennyiségű sajtó- és röpiratanyagot kaptunk az 1950-es évekből. FORGACH BÉLA elvtárstól, a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének egykori zászlóalj -parancsokétól több, a Tanácsköztársasággal kapcsolatos emléket, valamint 1944- ben készült hamis Igazolványok fotókópiáit kaptunk. KAJSZA MAGDA elvtársnőtől, a HNF XIII. kerületi Nőbizottsága tagjától 1926-ban keltezett, Podollni Volkmann Artúr festőművész szabadiskolájába szőlő látogatási Igazolványt kaptunk, melyet a mester havonként Irt alá. Ajándékozott egy 1945-ben e Visegrádi utcai rendelőintézet előtt készült fényképet Is, ahol akkor hadikórház volt. A felvétel a tengerész hadlkórhéz orvosait és ápolóit ábrázolja. KALLÓS LAJOS elvtárs a Kültelki Remény Dalkör 1923-ban készült zománcozott Jelvényét adományozta a klubnak. A parkettagyár kereskedelmi Részvény Társaság. A munkaidő tíz-tizenkét óra volt. A gyárban százötven, kétszáz ember dolgozott. Az üzemet 1950-ben államosították ekkor a létszám négyszázra növekedett. A gyár sajátossága volt, hogy márciustól decemberig dolgoztak, január-február hónapban pedig álltak a gépek. Matuska bácsi 1927-ben, szinte, még gyermekként került a gyárba, mint segédmunkás. 26 fillér volt az órabére. 1953 októberében lett a gyár igazgatója. Az államosítás után háromszorosára növekedett a termelés. 1953-ban 300 ezer négyzetméter parkettát készítettek. A gyár maximális teljesítménye 930 ezer négyzetméter parketta volt. Fő faanyagaik: tölgy, cser, akác, bükk, kőris. Az üzem legfontosabb részlege a szárító volt, mert ha a fa vizesen került a vágórészlegbe és vizesen vágták ki és úgy száradt meg, egyenetlen, a kívántnál, kisebb méretű lett volna. Fontos volt még a fűrészüzem is az úgyneveKITŐL —MIT? KÄMANY JANOS elvtárs, aki 1945-ben Angyalföld első kommunista elöljárója volt, Jelentős mennyiségű felszabadulás előtti és közvetlenül a felszabadulás utáni röplappal, kiadvánnyal gyarapította gyűjteményünket. Legérdekesebb adománya egy 1919-ben készült katonaláda, mellyel 13 éves korában vöröskatonának vonult be, valamint egy MKP Ideiglenes Párttagsági Igazolvány, a keltezése: 1945. I. 27. özv. KRAUSZ FERENCNÉTÖL értékes fényképeket, valamint Írásos visszaemlékezést kaptunk a több mint fél évszázadon át Angyalföldön működő Krausz-féle szoboröntödéről. Az egyik legértékesebb okmány szövege a következő: „ALULÍROTT IGAZOLOM, HOGY KRAUSZ FERENC BRONZÖN- TO MESTER ÜR VEZETI A GELLÉRT-HE- GYI SZOVJET HŐSI EMLÉKMŰ ÖNTÉSI MUNKÁLATAIT. KEREM ÖT MINDEN MAS MUNKA ALÖL FELMENTENI AZ ÖNTÉSEK RENDKÍVÜLI SÜRGŐSSÉGE MIATT.” Budapest, 1946. aug. 31. Kisíaludi Strobl Zsigmond, a mű tervező szobrásza MELEGH LAJOS elvtárs, az 1905-ben alakult Kültelki Szervezett Munkásdalkör tagsági Igazolványával ajándékozta meg a klubot. MOGYORÓSI KAROLY bácsi többek kötött egy a Ganz-Danubius Hajógyárban 1900-ban készült fényképet adományozott a klubnak. tett gátter, ahol a fát előkészítették a szárításra, majd a szárítás után kívánt méretűre darabolták, majd elvégezték a parketták csiszolását és az utolsó simításokat. Amit termeltek, azt ők maguk hordták be a raktárba. A gyár lebontására 1973 elején került sor. Elavult, elöregedett a gyár. Gyakoriak voltak a tüzek is. Szennyezte a por a környék levegőjét is. Az üzem öreg kazánja a Közlekedési Múzeumba került. A gyár Zala megyébe költözött ót. A régi gyár helyén korszerű lakó és üzletház épül. A gyár történetének felkutatása nemcsak arra volt jó, hogy egy lebontott üzem életét megismerjük, hanem azt is megtudtuk, a kapitalizmusban a gyárosok fő célja a haszon volt és nem törődtek a dolgozókkal nem voltak szociális juttatások. Ágoston Katalin — Adám György 8. oszt. tanulók Helytörténeti Klub Sallai Általános Iskola A regi malomház RÄCZ ISTVANNE páratlanul értékes emlékkel gyarapította gyűjteményünket: édesanyja cselédkönyvét nekünk adományozta. SCHUBERT ISTVÁNTÓL a két világháború közötti Időszakból és a felszabadulás utáni évekből származó családi dokumentumokat kaptunk. özv. VARADI ISTVANNETÖL, a Kültelki Munkás Dalkör Baráti Körének tagjától — akinek férje hosszú éveken át a dalkör karnagya volt — értékes dokumentumokat kaptunk a dalkör 1923 —1936 közötti tevékenységéről. Az okmányok, meghívók, plakátok között különösen jelentős az 1923-ban keltezett alapító jegyzőkönyv VADASZ JÖZSEFNÉ elvtársnőtől a Kültelki Remény Dalkör gyermekkórusának fényképét kaptuk meg, melynek ő Is hosszú éveken át tagja volt. A KISZ 20. évfordulójára emlékezve kerületi vonatkozású részlet az Ifjú Kommunista 1957 novemberében megjelent L évfolyam 1. számából: „Az ellenforradalom leverése után, a KISZ megalakulását követően történtek elsősorban nem országos, de helyi próbálkozások arra, hogy különböző, a mindennapi harcban edző feladatokat adjanak a fiataloknak. A XIII. kerületben Ifjúsági munkásőr egység felállítását szervezték.” Az egység neve: Ságvári Endre Ifjú Gárda volt. Ismételten köszönetét mondunk mindazoknak, akik adományaikkal támogatják a Helytörténeti Klub tevékenységét. A klub a József Attila Művelődési Házban tevékenykedik (1131 Budapest, József Attila tér 4.) és minden pénteken 17—20 óráig tart ösz- sze jövetelt. Angyalföldi Helytörténeti Klub vezetősége ANGYALFÖLD 15
