Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1977. április / 2. szám

a XXII. kerületi IKV-nál „Azadott szó becsületéé..“ Előbb, vagy utóbb minden bérlakásban élő kapcsolatba kerül a kerületi Ingatlankezelő Vállalattal. Aki pedig a sa­játjában lakik, hall róla a szomszédtól, a barátaitól. S az IKV-t általában szidjuk ... Éppen ezért lepett meg, hogy, amikor a 104-es buszon, (bocsánat, most már piros 4-es), szóba elegyedtem a körülöttem utazókkal nem panaszkodtak, sőt, volt, aki csak jót tudott mondani a XIII. kerületi IKV- ról. Felkerestem a vállalat főmérnökét, Oláh Ferencet, hogy megtudakoljam, miért is jó ez a vállalat... — A negyedik ötéves terv­időszakban, tehát 1970—1975- Ig a XIII. kerületi Ingatlanke­zelő Vállalat munkája évről évre javult. Csökkentek az át­futási Idők, s ezzel párhuza­mosan a panaszbejelentések is. (Itt a ránk vonatkozó pana­szokra gohdolok!) Elég jó kap­csolat alakult ki a házkezelő- ségek és a lakók között. Hogy csak egy konkrét példát em­lítsek: a kerületben 518 felvo­nó működik. Ha valahol el­romlik egy, felvonószerelő bri­gádunk néhány napon belül gondoskodik a kijavításáról. Megszerveztük a rendszeres karbantartást is. Végső soron ennek az eredménye, hogy ná­lunk nemigen vannak álló lif­tek. 1976-ban viszont — a fővá­rosi tanács irányelveinek meg­felelően — átszerveztük a vál­lalatunkat. Ez nyilvánvalóan egy kis megtorpanást okozott. Az átszervezés lényege: ketté kellett választani a kezelői és kivitelezői munkát. Ezt úgy oldhattuk csak meg, hogy a létszám lényegesen nem növe­kedhetett, gyakorlatilag majd­nem ugyanannyi emberrel dol­gozunk. Azt hiszem érthető, hogy a már megszokott mun­kamenetből kizökkentett dol­gozóknak időre van szüksé­gük, amíg megtanulják az új­fajta ügyvitelt. Gyakorlatilag a karbantartási munkák átfu­tási ideje elég jelentősen meg­nőtt. A házkezelőségektől el­kerültek a fizikai dolgozók, s minden egyes panaszbejelen­tést a vállalkozási csoportnak kell megrendelnie a kivitelező műhelyektől. dig, míg 1975-ben a bejelenté­sek száma a 40 ezret alig ha­ladta meg, tavaly, ahogy már említettem, hatvanezer kar­bantartási munkát igényeltek lakóink. Azt hiszem ez önma­gában is indokolja, hogy egy teljesen újonnan létrehozott, még össze nem szokott kollek­tíva nem is lehetett képes ennyire erején felüli feladat megoldására. Egyszerűen nem győzték folyamatosan admi­nisztrálni, csoportosítani és to­vábbítani ezeket a megrende­léseket. Az, hogy ezek a belső gondok mégsem okoztak „lát­ványosabb” visszaesést, a gyorsszolgálatunk dolgozói­nak köszönhető. Ez a területe az átszervezés­nek. nyugodtan állíthatom, jobban sikerült. Mi előre szá­mítottunk tulajdonképpen ar­ra, hogy lesznek problémáink, éppen ezért a gyorsszolgálatot már 1975 végére létrehoztuk, hogy legyen idejük az ott dol­gozóknak megszokni ezt az új­fajta munkát. Az Induláskor nyolc gépkocsit állítottunk „csatasorba” megfelelő szak­mákban: víz-, villanyszerelő, tetőfedő és a dugulások meg­szüntetésére kiképzett munká­sokkal. Ezt követően, 1976-ban megnövekedett igényeknek megfelelően, még nyolc gépko­csis brigádot állítottunk be. Ez autónként két embert jelent: egy szakmunkás és egy segítő, s kettejük közül vezeti — ter­mészetesen megfelelő pótlék ellenében — valamelyik a gép­kocsit. Talán éppen ezzel értük el, hogy szeretik a dolgozóink ezt a területet. Itt nincs mun­kaerőhiányunk. ★ A mi munkánkban én a leg­fontosabbnak az adott szó be­csületét tartom. Intézkedésünk többsége éppen ezért azt a célt szolgálja, hogy ennek az elvárásnak meg tudjunk felel­ni. Mit értek én ez alatt? A munkaerőhelyzet mindenki előtt ismeretes. Tudomásul kell venni, hogy csak azzal a létszámmal gazdálkodhatunk, ami van. Eddig mi nem figyel­tünk arra, hogy az igénybeje­lentések megrendelésére van-e megfelelő kivitelezési kapaci­tásunk. A lakó bement a ház- kezelőségre, az ottani ügyinté­ző felvette a panaszt, s közöl­te, hogy megrendeli vagy meg­rendelte a munkát. A lakó ha­zament és várt. Lehet, hogy hetekig, lehet, hogy hónapok­ig..., s közben mérgelődött. Most egy pontos kapacitás-tér­képet fogunk készíteni, s ezt kiadjuk a házkezel őségek ve­zetőinek, s ennek alapján már elég pontosan meghatározható lesz, körülbelül mennyi ideig kell várakoznia az Illetőnek mondjuk egy mosdó-vagy für­dőkádcserére, az ereszcsator­na kijavítására. Ezzel azt hi­szem elérhetjük, hogy nem ér­zi majd magát becsapottnak, hanem konkrétan tudja mire Nálunk a múlt évben kerek számokkal hatvanezer hiba- bejelentés volt Ebből 28 ezret a gyorsszolgálatunk kijavított, a többi munka a központi mű­helyeink dolgozói között osz­lott el. A megnövekedett átfu­tási idő azonban azt eredmé­nyezte, hogy nem tudtak min­den munkát elvégezni. Mint­egy 5 ezer bejelentés erre az eisztendőre tolódott át. Ez a gyakorlatban bebizonyította, hogy vállalkozási csoportunk önmagában képtelen volt meg­birkózni az új jeladatával. Csak az érdekesség kedvé­ért agy összehasonlítást: ad­számíthat. Ha számára a meg­adott időpont nem felel meg, lehetőséget biztosítunk arra, hogy keressen magának szak­embert, s mi a költségek ránk eső részét a rendeletek értel­mében készpénzben vagy lak- bérbeszámításban visszatérít­jük. Természetesen szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a dol­gok csak a halasztást tűrő munkákra érvényesek. A gyorsszolgálat feladatkörébe tartozó igényeknél az átfutási idő egy és öt nap között mo­zog. S ha úgy látjuk, hogy ezen a területen növekednek az igények, akkor tovább fej­lesztjük a gyorsszolgálatot. Ez egyaránt érdeke a lakosságnak és a vállalatnak. A lakóknak azért, hogy a hiba minél rövi- debb ideig okozzon kellemet­lenséget, a vállalatnak azért, hogy egy viszonylag kis össze­gű munkából ne keletkezzen esetleg több tíz- vagy százezer forintra rúgó kár. ★ így néz ki tehát nagy vo­nalakban a házkezelés a XIII, kerületben. Az elmondottakat végiggondolva az az érzése az embernek, hogy ennek az In­gatlankezelő Vállalatinak a ve­zetői valóban a lakosság érde­keit képviselik. Felelősséggel mérik fel munkájuk hiányos­ságait, s — lehetőségeiken be­lül — rugalmasan igyekeznek változtatni azokon. Azt hiszem ettől jő, vagy Jobb ez a vállalat a többinél. De az újságíróban — talán szakmai betegség — mindig ott motoszkál a kétely: valóban jó-e? Erre a kérdésre részint Önöktől várjuk, részint pedig magunk keressük a választ a következő számunkban, mert akkor az érem másik oldalát vizsgáljuk — a házkezelőségek fogadónapjain. T. K. ★ Lapzártakor érkezett: Együttműködési megállapo­dás készül a HNF XHL*ker. elnöksége és a kerületi IKV között. A megállapodás részle­tesen rögzíti a közös feladato­kat: a lakóházak felújításának, karbantartásának társadalmi ellenőrzése, a társadalmi tu­lajdon védelme, a Iakóbizott­MTI — fotografika Rágok szerepének növelése ér­dekében. 10 ANGYALFÖLD

Next

/
Thumbnails
Contents