Angyalföld, 1977 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1977. április / 2. szám
Mi épül a kerületben? Az Árpád-hídtól—az Építési engedélyek előzetes megbeszélése $ Vitás megoldások és vitázó kedvű emberek Q A környezet - közügy A Hilton szálló építése körül a fővárosban hosszú és éles vita dúlt. A vitázók kedve még akkor sem csillapodott amikor elkészülte után „ostromolták” a Várhegyet, hogy közelebbről megnézzék az új létesítményt. De egy kis „legyen vagy ne legyen”, s „ha legyen, hol legyen”, „szép vagy csúnya” — egyszóval egy kis építészeti vitáért nem érdemes elhagyni a kerületet. Itt Is találuiífi szép számmal vitát kiváltó épületeket. Sokan nem tudnak megbarátkozni például a Róbert Károly körúti Domus Áruház külsejével. Azt persze senki •em vitatja, hogy remek dolog, hogy az ország elsó, széles áruskálát bemutató (és árusító!) bútoráruháza épp a kerületben épült. Belső berendezése, de még a homlokzata sem képezi vita tárgyát. Annál többen bírálják a „formátlan” ablakú Illetve ablaktalan oldal és hátsófalat ... A Katona József utcai „furcsa piros épületet is gyakorta megszólják a 43-as autóbuszra várakozók ... Lehetne még sorolni a példákat — sok új építmény kelt egyszerre ellen- és rokon- szenvet. Mi erről a kerületi tanács építési & műszaki osztályvezetőjének, Gábor György főmérnöknek a véleménye? — Egy épületnél azt hiszem a legfontosabb, hogy funkciójának feleljen meg, vagyis annak a célnak, amelyért építették. Ha tehát a bútorok bemutatásához zavaró a sok ablak, vagy a raktárba nem is szükséges, akkor csupa megszokásból — mert az épületeken ilyen ablak szokott lenni — ne építsünk olyan ablakot. Ezenkívül több építési megoldás is létezik, s nekünk, — .akik ma építkezünk — nem azt kell keresni, hogy a régi környezetbe épülő új létesítmény ne tűnjön ki, mert akkor már eleve réginek építhetnénk... — Az új pedig — s nemcsak az építészetben — éppen szokatlansága ismeretlensége miatt idegenkedést vált ki. De mert az emberek nem térnek napirendre afelett, hogy itt épült egy „szörnyű" épület hanem vitáznak miatta és egy kicsit érte is, ez kétségtelen azt jelenti, hogy nem mindegy, ml épül a környezetükben, a kerületben. S ez kétségtelenül jó dolog. Hogy megismerkedjünk az új létesítménnyekkel, hallhatnánk arról: mi épül most a kerületben? — Nem rangsorolva az építkezéseket, Kezdhetném talán a Dózsa György út és a Váci út sarkán már magasodó épülettel, mely a Vízművek üzemviteli szék- háza lesz; az Iparművészeti Kivitelező Vállalat műteremháza a Mautner Sándor utcában épül; a Róbert Károly 8 körúton az Országos Mentőszolgálat 70 mentőkocsi állású (de emellett javítási és egyéb munkákra is felszerelt) bázisa; a Pozsonyi úton a lakóházépítkezésekkel egyidejűleg épül a KISZ KB székháza... A Váci út és Róbert Károly körút sarkán az Árpád-hídnál építkezik a Szikra Lapnyomda. De ide épül az észak-pesti autóbuszállomás is, mely Jelenleg az Bulcsú utcában van. Ez az építkezés — akárcsak egy sereg más — szorosan kapcsolódik az észak-déli metróvonal továbbépítéséhez. Mint- ismert ez a Marx tér teljes rekonstrukciójával Jár. 1980-ig felépül az Élmunkás téri megálló is, majd az Árpád- híd felé folytatódik a vonal építése. Épül a Margitszigeten a Gyógyszálló, és a Kereskedelmi Forgalmi Intézet nagy számítóközpontja is a kerületben létesül. Emellett természetszerűleg az üzemek, intézmények rekonstrukciós munkálatai is folytatódnak. Ezek az építkezések gazdagítják a kerületet, még akkor Is, ha „kerítéseken” belül történnek. A Szabolcs utcában az Orvostovábbképző Intézet kap új szárnyat — laboratóriumot illetve az oktatás célját szolgáló létesítményeket helyeznek itt el. Folytatódik az üzemi rekonstrukció a Transvill Róbert Károly körúti részén, a Ganz Mávag Váci úti telepén, a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál, és a Rozsnyai út — Röppentyű út határolta területen a jövőben majd jelentős sportlétesítmény kap helyet.., — És mindez körülbelül ötezer lakás leiépítése mellett, azon túl történik. Még feljegyezni is elég, nemhogy kéz- bentartani, irányítani, ellenőrizni. És, hogy a Gábor György szavai szerint „funkcionálisan bizonyára jól szolgáló épületek” elnyerjék azok tetszését, akik ott dolgoznak, akik ott laknak, akik naponta találkoznak ezekkel a létesítményekkel? Mit tesznek ezért? — Az ízlések persze különbözőek, nehéz elérni, hogy mindenki egyformán szépnek fogadja el azt, amit a tervező szépnek gondol. Mert a tervezők ízlése sem azonos, de ez nem is baj. Ha többféle építészeti lehetőséget alkalmazunk, altkor nem lesz egysíkú, egyforma mindég. — érdekes, változatos környezetet lehet kialakítani. — Ezeket a változatos épületeket nem lehetne mégis úgy rendezni, hogy akik a környéken laknak, élnek, örülni tudjanak-e a változatosságnak, méltányolni tudják a sokféleséget? — Ezt szeretnénk elérni. Tulajdonképpen ezt a célt szolgálja az építési és műszaki osztály gondozásában megjelenő Műszaki Tájékoztató füzetünk, mely időről időre ismerteti az angyalföldi építkezéseket. A Tájékoztató eljut országgyűlési képviselőinkhez, a tanácstagokhoz, a körzeti pártszervezetekhez, a Hazafias Népfront aktivistáihoz és természetesen a társszervekhez is. Így mód nyílik arra, hogy még elkészülte előtt megismerkedjenek az új létesítményekkel. De próbálkozunk más, ennél gyorsabb információval is. Már két ízben tartottunk olyan tájékoztató jellegű ismertetést, amikor egy-egy fontosabb létesítmény építkezési terve került napirendre. A jövőben — az építési engedélyezések hatósági jellegét szigorúan megtartva — a terv ismertetését még szélesebb alapra kívánjuk helyezni. Elsősorban tájékoztatni szeretnénk a meghívottakat az építkezésről, de „több szem többet lát” alapon véleményt is akarunk kérni. Egy sereg, később esetleg vitára okot adó dolognak elejét tudnánk venni azzal, hogy a kerület lakói — a tanácstagokon keresztül — előre megismerkedhetnek az építkezéssel. (Sokszor azokkal a szorítókkal, objektív körülményekkel is, melyek az „épp ott és az épp úgy” szükségmegoldást szülték.) — Legutóbb az Országos Mentőszolgálat bázisának építése volt napirenden. A jövőben melyik építkezés ügyét kívánják megbeszélni? — A Szikra Lapnyomdáét. Eddig részlet-tervek alapján — mint amilyen például az alapozási terv is volt — már dolgoztak az építkezésen. A végleges azonban csak most készül el. (Ismert, hogy a tervezés sok időt vesz igénybe. Ha minden esetben a teljesen kész tervdokumentációhoz ragaszkodnánk, évekre sőt évtizedekre elhúzódna egy-egy építkezés).. Sokan megkérdőjelezik, hogy miért pont az Árpád-hídhoz kellett ezt építeni? Biztos, hogy e megbeszélésen is szóbakerül, akár más értekezleten. De ez a rész itt hosszú évek óta ipari környezet, ahol már felépült egy nagy csarnok. Most már ez a helyzet befolyásolja a további építkezést. Természetes tehát, hogy ez az üzem itt épül majd tovább... — A környezetünkben épülő új létesítmény — legyen az maszek garázs vagy korszerű üzemépület — ma már közügy. Ezért is jó, ha már a terv születésétől kezdve barátkozunk vele, ha megpróbálunk „lelkileg" is felkészülni egy-egy újszerű építési megoldás elfogadására. E célt szolgálják az építési és műszaki osztály törekvései, melyek bizonyára a kerület lakóinak, dolgozóinak helyeslésével is találkoznak. % Kálmán Györgyi ANGYALFÖLD
