Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)

1976. május / 1. szám

A tanács egy napja Amikor nincs félfogadás... szanálásról, akár cseréről vagy kiutalásról van szó — a hely­színen mi is vizsgálunk. Érez­zük a felelősséget: a lakás so­kat jelent egy ember életében. Amit sajnálunk, az az idő- és energiafecsérlés. Fő oka, a protekció keresése, egyének és intézmények részéről egy­aránt. A másik ok az ügyfelek tájékozatlansága. Rengeteg időt takaríthatnánk meg egy­másnak, ha előzetesen felke­resnék az ügyfélszolgálati iro­dát. Ott a szakelőadó minden, az osztályon található adat bir­tokában előzetes felvilágosí­tást tud nyújtani, informál­hatja az érdeklődőt ügyének pillanatnyi helyzetéről. — Elkerülhetnénk például sok időtrabló önkényes beköl­tözést, amelyek végül is — jogszerűen — elutasítással végződnek. Még többször ki­jutnánk helyszínekre, s nem fordulhatna elő, hogy valaki vállalati támogatással másik kerületben családi házat építsen, itt pedig az adatok el­hallgatásával lakáshoz jusson — természetesen csak rövid időre. — A számokhoz tiszta fqj kell, ezt mindenki tudja és el­ismeri. Tegyen is mindenki e Papírmunka ? — 17—20 000 ügyirat egy év­ben, rengeteg személyi adat rögzítése, változások átveze­tése, ténylegesen csupa pa­pírmunka. Hozzájuk persze az emberi élet legjelentősebb ese­ményei: születés, halál, házas­ság, új lakás, s ezzel együtt öröm vagy bánat csatlakozik. Ennek tudatában foglalkozunk az idejövőkkel — beszél mun­kájukról dr. Rákos István, az Igazgatási Osztály vezetője. — Egyébként az élet sem tű­ri a sablonos megoldásokat — fűzi hozzá Szatmári Györgyné előadó. Egyetlen példát hadd említsek hirtelenjében. Van egy üres helyiségünk s egyet­len igénylőnk. Kisiparos. Ki­utalhatnánk neki. Mégsem tesszük, mert a környéken már dolgozik ilyen kisiparos, s a mi feladatunk a lakosság igényei­nek minél szélesebb körű ki­Semmibe vivő lépcsők — avagy: lakótelepet rejtett a bontott ház fala Üresek a folyosók, de sok az üres iroda is. Természetes je­lenség ez, mint Gábor György­nek, a Műszaki Osztály vezető­jének szavaiból kiderül. Zajcsökkentés elégítése. Inkább várunk, ke­resünk olyan igénylőt, aki en­nek a követelménynek meg­felel. Mindez helyismeret nél­kül nem megy — járni kell a kerületet, amikor csak lehető­ség adódik rá. „Az jönne ide lakni, aki aláírta az építési engedélyt!” Bizonyára ez lenne a legeny­hébb kifakadás a most épülő nyomdai bázis környékén la­kók körében. Az említett épít­kezés helyszíni vizsgálatai­nak összegezésénél derült ki, hogy a közeli autóbuszvágállo- más zajával együtt az üzem zajszintje nagyobb a megenge­dettnél. Csökkentése tízmillió forintba kerül. A tények alap­ján sem könnyen vállal az építtető ilyen előre nem látott költséget, hát még pusztán raj­zok alapján. Az ügyfél termé­szetesen a saját érdekeit nézi elsődlegesen, a köz érdekében mi vitázunk. Aki csak gyors aláírást vár, maga ellen is vét. A formális ügyintézés hibája előbb utóbb kibukkan, s akkor talán a leállított építkezés miatt éppen azt marasztalná el, aki percek alatt rányomta a pecsétet az ügydarabra az író­asztal mellett. Számítógép — Sok a 9 ezer ügydarab is egy évben — mondja dr. Hol­lós Tamásné, a lakásosztály vezetője. Ezek közül mind­egyiket legalább háromszor- négyszer, de akad nem kevés, amelyiket akár tízszer is kéz­be kell venni. — Máshol sem célszerű, de nálunk egyenesen elképzelhe­tetlen az ügyintézés pusztán papírok alapján. Az adatokat évente egyszer gép dolgozza fel, de minden ügyet — akár szerint — kéri Kaposi Ferenc- né, a pénzügyi osztály vezető­je. — Ha a csekkszelvényre a feladó történetesen nem írja rá a főkönyvi számot, hossza­dalmas és felesleges keresgé­lésre kényszeríti az indexes re­giszterben az ügyintézőt. Elve­szi idejét az érdemi munkától. Pedig az is sokrétű, s egy-egy havi, vagy félévi zárásnál bi­zony nagy nyugalmat kíván. Pontosságot! — Ezen az osztályon szüle­tik a legtöbb határozat, állan­dóan tanulmányozni kell az új rendelkezéseket, miként lehet legjobban a kerület viszonyai szerint végrehajtani azokat. Idő és nagyon alapos helyis­meret kell ehhez. A különbö­ző belső és felügyeleti ellenőr­zések a pénzügyi munka sajá­tosságaiból fakadnak, a közér­deket védik, de munkát ad­nak. Az egyes elemzések, je­lentések — de ugyanígy a költ­ségvetés 250 millió forintjával gazdálkodó 130 tanácsi intéz­mény munkájának irányítása, az adók könyvelése, mind a munkánk része, és az ügyfél- fogadás idején kívül zajlik le. Hogy a köz érdekében minél kevesebb hibával dolgozhas­sunk, ügyfeleink segítségét kérjük. Szolgáltassanak pon­tos adatokat, sok bonyodalam- tól kíméljük meg egymást. A másik kérésünk, hogy először az ügyfélszolgálati irodát ke­ressék fel. Az ott szerzett in­formációk birtokában saját értékes idejükből és a miénk­ből is sokat megtakaríthat­nak ... Ügyfélszolgálat Az eddigiekből kicseng, hogy az érdemi munkához elenged­hetetlen a helyismeret. Ezt szerzik meg, gyarapítják a ta­nács dolgozói, mikor nincs fél­fogadás. Hangoztatták, sőt kér­ték, hogy először mindenki az ügyfélszolgálati irodát keresse fel, amely mindennap szaksze­rű tájékoztatással rendelke­zésre áll, egyes ügyeket el is intéz. Megkönnyíti ügyfél és ügyintéző munkáját, s gyor­sítja az ügyintézést. Senki se forduljon vissza tehát a tanács bejárata elől még olyan napokon sem, ami­kor nincs félfogadás. Menjen be az ügyfélszolgálati irodába, ahol mindig mindenkit vár­nak a XIII. tanácsnál. ANGYALFÖLD Nem biztos, hogy mindenki indulatba jön, ha valami teen­dője akad a kerületi tanácsnál, s a bejáratnál derül ki, hogy aznap nincs félfogadás. Az a kurta gondolat azonban egy pil­lanatra megfordul a fejében: nő a bürokrácia, hiszen már a ke­rületi tanácshoz sem lehet mindig bejutni. Valóban, mi törté­nik ilyen napokon a tanácsnál?

Next

/
Thumbnails
Contents