Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976. május / 1. szám
A József Attila Művelődési Központ színpadi tánc- akrobatika tanfolyama igen népszerű. A hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken 17—21 óráig tartó foglalkozásokat B. Mednyánszky Henriette tanár vezeti zonyos értelmében ma is érvényes panaszát, és bátran lehet példaként visszanyúlni a munkásmozgalmi múlt gyakorlati művelődési formáihoz. EGYRE KEVESEBBEN A szocialista brigádmozgalomba új formák és értékelési módszereik bevezetése kellene, hogy elkerüljük a formális jelenségeket, ne laposodjon el az az igyekezet, amelyért e mozgalmat létrehozták: a szocialista módon dolgozni, élni, tanulni jelszó. A kulturális agitációs munka gyáron belüli és kapun kívüli tevékenysége nehéz és felelősségteljes feladatot ró azokra, akik művelik. Sajnálatos, hogy egyre kevesebben vállalják. Ha egymás között beszélgetnek, e kérdés lényege világos, de amikor más területen — igen gyakran komoly helyeken — próbálják meggyőzni e munka értelméről sokszor azokat, akiknek a helyzet kulcsa a zsebükben van, meg nem értésre találnak. Sokszor kénytelenek számadatokkal; a látogatók minél nagyobb számával bizonyítani munkájuk eredményességét, holott a lényeg nem annyira az ilyen látható számdöm- pingben keresendő. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt — amikor a munka hatékonyságát szem előtt tartva, ma napirenden van —, hogy a társadalmi alapon végzett munka egyre szűkebb időre csökken, sőt, munkaidő alatti, nemkívánatos, és ugyanakkor fokozott agitációs és információs tevékenységet is követel többek között a munkásművelődés is. ALKOTÓ AKTIVITÁST! Vajon ebben a helyzetben, hogy dolgozzon és tevékenykedjen egy-egy műhely kultu- rosa, hogy eredmény is legyen, munkája ellen se legyen kifogás, és „ne érje szó a ház elejét”, hogy még jobban szélesedjen a szocialista művelődés új közösségi formája, melyet az 1972-es közművelődési párt- határozat magunk elé tűzött? A munkásművelődéssel foglalkozó szakemberek egy része hajlamos arra, hogy a hibákért, hiányosságokért ne a körülményeket, hanem az egyént marasztalja el. Mint sok más általánosítás, ez sem állja meg a helyét. Az üzemben vagy a lakóhelyen szervezett művelődési programok színvonalának emelése, az anyagi előfeltételek biztosítása — nemcsak vállalati, de „országos” pénzből is — a munkások igényeinek, lehetőségeinek figyelembevétele után rövid idő alatt meggyőződhetnének tévedésükről. A közművelődés mindennapjaiban kell érvényesíteni azt a felismerést: csak akkor beszélhetünk szocialista művelődésről, ha számolunk a nagy tömegek alkotó aktivitásával, nem elégszünk meg a spontán művelődési tevékenységgel, hanem megerősítjük annak közösségi formáit. Pataki Sándor öntő A kerület népszerű színházában, a József Attilában már több mint három hónapja játsszák nagy sikerrel Arthur Miller drámáját, A salemi boszorkányokat KISGRAFIKAI GYŰJTŐKTŐL: ANGYALFÖLD Borbély László és Kőhegyi Gyula metszetei 19
