Angyalföld, 1976 (1. évfolyam, 1-2. szám)
1976. május / 1. szám
A család mégis révbe jut Pokollá vált szoba-konyha V.-né ül az angyalföldi kis lakás konyhájában és számol. Meg-megnyomja a ceruzát, a kevés fényben is jól kivehető a lajstrom. Igaz, nehezen halad a munkával, mert mindhárom gyerek ott lábatlanko- dik, a két nagyobbik, a négy- ' éves Barbara és a hároméves Gergő olykor összecsapnak, rendet kell teremteni közöttük és rendet tartatni velük. Mert a piciny, szoba-konyhás helyiségben minden centiméterre szükség van, „bele lehet őrülni, hogy az ember hol a maciba, hol a hajas babába botlik”! Az egyéves Katóka meg mintha élvezné mindezt, nagyokat sikoltva dobálja a földre apró játékait. Gergő és Barbara ebből azt a következtetést vonja le, hogy akkor nekik is mindent lehet, az nem igazság, hogy Katinak mindig igaza legyen... Hát lehet így számolni? Harmincezer forint De nemcsak azért halad olyan lassan V.-né az írással. Fel-fel néz minden szám után, küszködve az c lékekkel, amelyek elterelik a figyelmet. A bevétel rovat első bejegyzése : „... Van 30 ezer forintunk ..Milyen nehéz is volt összeszedni, abból, amit ketten kerestek. A férje ugyan szépen keres, jól fizet a gyár, több mint négyezret hazahoz; a saját fizetésével — az csak 1800 volt — így ötezernyolcból gazdálkodhattak. Igen ám, de a gyerekek ..'. Amint sorra születtek, egyre kevesebbet lehetett félretenni. Mert ki spórolna a gyümölcs, a gyermekruha rovására? Mert azt senki sem mondhatja, hogy rosszul tápláltak, rosszul öltözöttek. Emiatt valóban nem szólhatják meg őket. Akad más is, éppen elég, A családot ismeri az egész utca, szóbeszéd tárgya, ami ott történik. V.-né éppen ezért csak •> konyhában fogadja a látogatót, és kéri, ne említsék a nevét... Egy éve már, hogy anyósa újra férjhez ment, azóta a szobakonyha visszhangzik a veszekedéstől. Az új férj. ha iszik, hangos, kötekedő. És mindig iszik. Katika akkortájt született, amikor az az ember beköltözött az életükbe. Milyen régmúltnak tűnik. Nem a lakás változott meg — Mindegy, most már mindegy — mosolyodik el V.-né, amikor a következő sort leírja. „OTP-hitel...” Dehogy gondolta volna valaha, amikor öszeházasodtak, hogy ennyi pénzt kap majd. Akkor még nem tűnt olyan szűknek a szoba, otthonos rendet mutatott a konyha is. De hát, végső soron, nem a lakás változott meg ... Ahogy múltak az évek, zsúfolódtak a tárgyak, amikor egyszer a szomszéd megkérdezte, nem akar változtatni ezen? Hát lehet? Lehet. Akkor ült le először számolni, miután rendre megtudta a szomszédtól, mit és hogyan lehet. Mert ugye, ha akar, építkezhet. Bizonyára segítenek a gyáriak, bedolgozik a család, rokonok, barátok. Ha mégsem akarnak építeni, és vehetne szövetkezeti lakást, kettőjük fizetéséből igazán bírnák a törlesztést. Persze, más az, ami kész, és más az, amit az ember maga épít. Hiszen akkor külön lehetne tervezgetni, a gyerekeknek is tágasabb helyiség jutna. Vitatkoztak a férjével eleget, nem csoda, hiszen az ilyen döntés egy életre szól. A vitát azonban váratlanul eldöntötte a tanácsi értesítés; lakást kapnak, mint nagy családosak. V.-né azonmód elment a tanácshoz, mert nem akarta hinni... Elővette a régi papírszelet- kéket, megmosolyogta a hajdani számításait, és rendre eldobta őket. Megváltozott a helyzet, számolhat újra. így történt, hogy a látogató a számok fölé hajolva találta V.-nét. Az OTP segítsége jól jön — csakhogy a fiatal házasoknak nyújtott hitel most a berendezést szolgálja majd. Innét, a szoba-konyhából nincs mit elvinni, csak elfelejteni ... Azaz mégsem, mert a konyhai hokkedlit feltétlen elviszi, emléknek. A gyerekszobába — három szoba összkomfort, és az már bizonyos, hogy a nagy szoba a gyerekeké lesz, azután, ahogy cseperednek, úgy történik majd az újrafelosztás — világos, apró bútorok kellenek. Kati kinövi lassan a járókát, neki is dukál már a kiságy. Szekrény is kell, mert a gyermekholmi sok helyet foglal el, és semmi pénzért nem dobják el. Hátha jön a negyedik... Három törvény segítsége A „kiadás” rovat lassan megtelik, a ceruza most gyorsan rója a sorokat. Mellette pedig gondosan feltüntetve, miből és mikor vásárlandó... Hiszen a gyermekgondozási segély mellé családi pótlékot is kap minden hónapban, a takarékkönyvet ifjúságira változtatta már rég, a kamatja annak nagyobb. És miért ne élne beosztással ? Egész életében ezt tette, noha igazán nem öreg, alig harmincéves, és — aligha néznék ki belőle a három gyereket. Akkor persze, amikor az első gyerek megszületett, még nem gondolhatták, mennyire megváltozik a család élete. De elhatározták, három gyerek lesz, úgy van rendjén. Segítettek az üzemben is, a gyárban is, gondoskodással, törődéssel. A család tehát — máig, a költözködés előtti napokig — tulajdonképpen igen sokat kapott. V.-né leteszi a ceruzát. Ezt nem lehet, no meg nem is illik- számokban kifejezni... A családpolitikai, ifjúságpolitikai, nőpolitikái elvek, határozatok törvények szellemét pedig — amelyek ennek az angyalföldi családnak az életét is megváltoztatták — ismerjük. G. A. ANGYALFÖLD 21 Épül a mélyállomás MTI fotó grafikája
