Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)

2011-03-04 / 5. szám

XXI. évfolyam, 5. szám 2011. március 4. Ferencváros www.ferencvaros.hu A ferencvárosi polgárok ingyenes lapja AJÁNLÓ Képek hulladékból Dr. Bácskai János polgármes­ter szerint a kiállítás és a pálya­művek nagy száma is bizonyítja, hogy a környezettudatos nevelés hasznos, és mély nyomot hagy a gyerekekben: „Ezek a képek mindennapos figyelmeztetések a környezetvédelemre." 2. oldal Bábelőadás óvisoknak Januárban mutatta be a Stúdió „K” a Kipling meséjéből készült bábjátékot, A sünteknőst. Az előadás a legkisebbeknek, az óvodáskorú gyermekeknek szól, ugyanúgy, mint a tavaly bemu­tatott másik Kipling-mese, A kí­váncsi kiselefánt. 4. oldal Mesélő házak - a Zsil u. 7. Pécsi Eszter építészmérnök, statikus volt az első nő, aki dip­lomát szerzett a budapesti Mű­egyetemen. Mérnöki oklevelét 1920. március 8-án - tehát a nőnapon - állították ki. Pécsi Eszter világszerte elismert sta­tikusként ragyogó pályát futott be itthon és külföldön. Kerü­letünkben az ő tervei alapján épült 1940-ben a Zsil utca 7. számú ház. 9. oldal Újra lesz oltás Budapest Főváros IX. Kerület Fe­rencváros Önkormányzata képvi­selő-testületének döntése alapján ez évben ismételten lehetőség nyílik arra, hogy a kerületben ál­landó lakcímmei rendelkező, 13 éves leánygyermekek térítésmen­tesen részesülhessenek a humán papilloma vírus elleni védőol­tásban. 11. oldal Szörnyű baleset Egy Volkswagen kisteherautó lekanyarodott a Lágymányosi hídról a Soroksári út felé, majd ismeretlen okból a 2-es és 24- es villamosok Vágóhíd utcai végállomásának magasságá­ban felhajtott a HÉV-pótló autó­buszok megállójába, ott megtett vagy tíz métert, s valósággal le­tarolta az ott várakozó utasokat. 11. oldal IDŐJÁRÁS l A tavasz lassan, de biztosan közeledik, ám addig, míg meg­érkezik, a tél utolsó elkesere­dett maradni vágyását el kell viselnünk. Bár a hétvégén sok napsütésre számíthatunk, és megkezdődik a felmelegedés, s a levegő hőmérséklete nap­közben elérheti a 7-9 Celsius- fokot, vasárnap egy markáns hidegfront - erős széllel - gon­doskodik arról, hogy a hőmérő higanyszála visszaessen 3-5 Celsius-fokra. így aztán a haj­nalok mínuszai is maradnak. De kedden csatát veszít a hi­deg, és megérkezik a jó idő sok napsütéssel, amelyet csak jövő csütörtökön zavar meg némi felhősödés. Ám a meleg biztos a dolgában, március 12-ig fo­kozatosan eléri a 12 Celsius- fokot. Még lesz utána három esős napunk, de ezeken sem esik vissza 10 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A március 15-i ünnepségekre feltétlenül vigye­nek esernyőt! Kemény lépések várhatók Továbbra sincs megegyezés a felek között, a Hőgyes Endre utca 11. la­kói készek a végsőkig menni, hogy ér­vényt szerezzenek követeléseiknek. Csaknem fél éve írtunk a társasház kálváriájáról (Ferencváros, 2010/17. szám) és a korrektséget nem vagy csak alig ismerő külföldi beruházó­ról, aki szó szerint a harmadik emele­ten élők fejére hozta az „égi áldást”. A viszontagságok árán beépített tető­téri lakásokat már hónapok óta lakják engedély nélkül, a beázások továbbra sem szűntek meg, a lakók oldalán pe­dig mostanra beszállt a történetbe az önkormányzat és a Ferencvárosi Lo­kálpatrióta Egyesület is. Sok megválaszolatlan kérdés és nagy érdeklődés: alig akad ülőhely Bézsenyiné Traub Ildi­kó közös képviselő irodájában, amikor megérkezünk a ház rendkívüli közgyűlésére február 23-án este. A lakókkal farkassze­met néznek a beruházó képvise­lői, akik - mint eddig bármikor- persze most is a legjobb szán­dékkal fogadták el a meghívást- épp csak konkrétumokkal nem | tudnak szolgálni. Mint eddig | bármikor. >o A közgyűlés levezető elnöke a S Ferencvárosi Lokálpatrióta Egye- < sülét (FLE) nevében Deutsch László, akit a társasház és a fe­rencvárosi önkormányzat még tavaly novemberben bízott meg azzal, hogy képviselje ügyüket a beruházóval szemben. Ez az első bökkenő: a beruházó nem hajlandó elismerni az építésügyi kárszakértő képviseletét, arra hivatkozva, hogy az erről szó­ló közgyűlési határozatot nem kapták meg - az nem számít, hogy a szóban forgó közgyűlé­sen ők is részt vettek. „Nem va­gyunk kötelesek válaszolni, per Az állapotfelmérési jegyzőkönyvek rögzítik, hogy az ingatlanok milyen állapotban voltak az építkezés megkezdése előtt pillanat azt sem tudjuk, hogy maga kicsoda” - mondjak der­mesztő nyugalommal. A falak azonban mindinkább feszült vibrációkat löknek vissza a patt­helyzettől terhes hangulatba, a hullámok egyre magasabbak. Deutsch kérdez.- Hol vannak a kötelező álla­potfelmérési jegyzőkönyvek? A válasz két széttárt kar, az ár­tatlan tekintetek mögött azon­ban a megfelelő szemmel látni, hogy mulasztás történt. Szorul a hurok: a jegyzőkönyvek meglé­te ugyanis leginkább a beruhá­zó érdeke. Törvény szerint egy példány náluk, egy a közös kép­viselőnél és egy az építésügyi hatóságnál kellene hogy legyen. Fontos dokumentumok, amelyek rögzítik, hogy az ingatlanok mi­lyen állapotban voltak az építke­zés megkezdése előtt. Jelenleg - állítólag - a beruházónál meg­vannak, ám konkrét határidő helyett valami titokzatos ok­nál fogva csak „amint lehetőség lesz rá”, illetve „záros határidőn belül” lennének hajlandóak át­adni. Mindezek után a kárszak­értő ellentmondást nem tűrően diktálja jegyzőkönyvbe, hogy következő hét szerdán délután négyig az állapotfelmérések kerüljenek a helyükre. Hozzá­tette, hogy ha nincsenek meg, akkor a bíróság - ha odáig ke­rül az ügy - úgy veszi, mint ha minden lakás egy évvel az épít­kezés előtt lett volna felújítva. Az pedig a beruházó szem­pontjából nagyon nem mindegy, hogy a hamarosan elkészülő igazságügyi szakértő vélemé­nyét mivel vetik össze. A házban ugyanis az elmúlt héten meg­kezdődött az a hivatalos fel­mérés, amely rögzíti a jelenlegi állapotokat, illetve tételesen lis­tázza a tulajdonosokat ért káro­kat. (folytatás a 9. oldalon) • „Ez a ferencvárosiak pénze” Naponta legalább ötször 30 percnyi intenzív mozgásra mindenkinek szüksége van Korábbi (Ferencváros, XXI. évfo­lyam, 3. szám, 2011. február 4.) cik­künkből megismerhették az olvasók, hogy e betegségek ellen milyen kor­szerű eszközökkel és módszerekkel küzd a szívgyógyászat. Mostani cik­künkben szintén dr. Szőke Sándor­ral, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főorvosával azt járjuk körül, mit tehetünk mi ma­gunk a szív-ér rendszeri betegségek megelőzése érdekében. A szív-ér rendszeri megbetege­dések közé tartoznak a vénás trombózisos megbetegedések, a tüdőembólia és a mélyvénás trombózis is, s mert a lakosság jó részét sújtják, és halálhoz is vezethetnek, megelőzésük és korai szűrésük amellett, hogy fontos, lehetséges is. Kialaku­lásuk okait, ezáltal a megelőzés tényezőit két csoportba sorol­hatjuk: vannak megváltoztat­ható és megváltoztathatatlan rizikófaktorok. A nem megváltoztathatóak a genetikai (öröklött) kockázatok, amelyek a fogantatás pillanatá­tól adottak. A férfiaknak hormo­nális okokból eleve nagyobb a veszélyeztetettségük az efféle be­tegségekre, mint a nőknek. Utób­biaknál azonban a menstruáció elmaradásától úgy rendeződik át a hormonháztartás, hogy ők is fogékonyabbá válnak ezekre. Genetikai rizikó, ha az egye­nes ági rokonoknál - szülők, testvérek, nagyszülők, nagyné­nik, nagybácsik - már előfordult szív-ér rendszeri megbetegedés, agyvérzés, szívinfarktus, alsó végtagi verőérbetegség. (folytatás a 9. oldalon) Az eddigiektől eltérő, új szemléletben készült el Ferencváros idei költségve­tése. A kifüggesztés és a végszavazás között eltelt egy hónap alatt több tu­cat szakmai egyeztetésre került sor: intézmény- és irodavezetők, sőt még a ferencvárosi polgárok felől is érkezett javaslat a főszámokat illetően. A bő 17 milliárdosra hízott büdzsé leglényege­sebb momentuma a centralizált, ese­mény- és feladatközpontú elosztás. Mindezekről dr. Bácskai János polgár- mesterrel beszélgettünk.- Miközben a vita során is arról lehetett hallani, hogy csökkennek a központi források, hogy a kerü­let kevesebbet kap, mint eddig, a költségvetés főszáma mégis majd kétmilliárd forinttal több, mint tavaly volt. Mi ennek az oka?- Ennek politikai okai van­nak, ha üres a központi kassza, akkor abból nem lehet többet osztani. Ez az előző ciklus ha­gyatéka. Ugyanakkor vannak gazdasági okok is, az iparűzési adóból származó bevétel példá­ul csaknem 360 millió forint­tal volt kevesebb a tervezettnél. A főszámok kétmilliárdos növe­kedése elsősorban abból adódik, hogy olyan felhalmozási célú be­vételeket tartalmaz, amelyekhez azonos célú kiadások kötődnek, és a kiadások teljesítésének félté- g tele a bevételek realizálása. “- Melyek voltak a legvitatot- § tabb elemek a tervezés során? M- Leginkább arról folyt a po­lémia, hogy megszorító műkö­dési költségvetést alkossunk, vagy sem. Végül ez utóbbi mel­lett döntöttünk. Arra helyeztük a hangsúlyt, hogy megtaláljuk mind a hivatal, mind az intéz­mények működésében azokat a pontokat, amelyeket racionali­zálva hatékonyabb forráselosz­tást érhetünk el anélkül, hogy csökkentenénk a támogatásu­kat. Átvariáltuk az intézmények finanszírozási rendszerét, ami­ről persze ki fog derülni, hogy jó döntés volt-e, vagy sem. Min­denesetre azt láttuk, hogy az eddigi gyakorlat, amelyben az intézmények gyakorlatilag „kis- királyságként” működtek, önál­ló gazdálkodással, nem volt a leghatékonyabb, az átlátható­ságról nem is beszélve. Ezért térünk át még az idei évben az úgynevezett kincstári rendszer használatára.- Mit takar ez pontosan?- Arról van szó, hogy az in­tézmények ezentúl nem a költ­ségvetésben nekik biztosított összeg egytizenketted részét kapják meg havonta, hanem azt, amit valóban felhasználnak. Ez egy állami minta, ha úgy tetszik, most ez a követendő irányvonal. De félreértés ne essék, ez teljes mértékben független a politikai rendszerektől: a centralizált és a decentralizált finanszírozási formák folyamatosan váltogat­ják egymást, a kérdés mindig az, hogy melyik az eredményesebb. (folytatás a 3. oldalon) Formanek Gyula, Dr. Bácskai János és Varga József 1 I Szívügyeink 2.

Next

/
Thumbnails
Contents