Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)

2011-02-18 / 4. szám

Ferencváros 2011. február 18. KÖZÉLET 3 Partra vetett Bálna A huzavona csak károkat okoz mindenkinek A CET gyomrában még ugyanakkora káosz van, mint körülötte Hamvadó cigarettavég Szűkül a dohányosok tere (folytatás az 1. oldalról)- Mekkora a szerződésben ki­kötött kötbér a késés miatt?- Mivel a késést nem a beru­házó vagy a kivitelező okozta, hanem időjárással kapcsolatos vis maior események, illetve a Fővárosi Önkormányzat mu­lasztása, így a Fővárosi Ön- kormányzat nem igényelhetne késedelmi kötbért. Ennek elle­nére a Fővárosi Önkormányzat jogszerűtlenül bejelentette kése- delmikötbér-igényét, amelynek nagyságrendje kb. egymilliárd forint. Ezzel az igénnyel kizáró­lag a kivitelezőt és alvállalkozóit sújtja, s ezzel sok magyar család egzisztenciáját is veszélyezteti. (Az önkormányzat szerint jo­gos a kötbér a Porto késlekedé­se miatt.)- Mit és mennyit fektetett bele eddig a főváros a CET projektbe, és mit és mennyit a Porto?- A Fővárosi Önkormányzat a telket és a részben lebontan­dó épületeket „adta”, ezen kívül semmit. A Porto a mai napig több mint nyolcmilliárd forintot fektetett be, amely összeggel a projekt sikeres lezárását köve­tően a Fővárosi Önkormányzat vagyonát fogja gyarapítani. (A főpolgármester-helyettes szerint a közvetlen Duna-par- ti telek a főváros legértékesebb telkei közé tartozik.)- Ki határozza meg, hogy ki lehet a bérlő?- A bérlők egy, a Fővárosi Ön- kormányzat által meghatározott pályáztatást követően lesznek kiválasztva. A bérleti szerződé­seket a Fővárosi Önkormányzat köti meg, a szerződésekből be­folyó összegek kizárólag az ön- kormányzathoz folynak be.- Mekkora „beugrót” kell fi­zetnie a leendő bérlőnek?- Nincs beugró, kizárólag óvadékot kell letennie a bérlő­nek.- A kiadható területnek mek­kora része kelt el?- A kiadható területnek több a mint 60 százaléka kelt már el. 1 Többek között Szécsi Zoltán ■o olimpiai bajnok nyit kávéházat, | Malatinszky Csaba ismert villá- < nyi borász egy boréttermet, Pol­lok László, Magyarország évek óta egyik legjobbnak kikiáltott éttermének, a Csalogány 26 ét­teremnek a tulajdonosa Benkő Zoltán neves gasztronómus­sal együtt nyit éttermet, Karsai Dina és társa belsőépítészeti­lakberendezési üzletet nyit, tár­gyalásokat folytatunk még a neves divattervező Zoób Kati­val, a Panyolai Pálinka tulajdo­nosaival stb. Amolyan róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet van. Amíg nem folyik itt élénk kul­turális és üzleti élet, addig a CET nem hajt hasznot egyik szerződő félnek sem, ha pedig az üzemeltető emiatt nem tud­ja fizetni a befolyó bevételből az építésre felvett hitel részle­teit, a fővárosra hárul az erede­ti szerződés szerinti kezesség terhe. Krivánszky Árpád (folytatás az 1. oldalról) Érdekes kitétel azonban a ját­szóterek és sportpályák ötméte­res körzetére vonatkozó tiltás, hiszen például a Kerekerdő park­nak pont a szélem található ját­szótér és sportpálya is, így elvileg azok mentén, a járdán is tilos a dohányzás. Ebből adódhatnak ki­sebb konfliktusok, de a csoportve­zető szerint nem kell attól tartani, hogy „ártatlan füstölgőkre” va­dásznak majd a közteresek. Hasonlóan ellenőriznek és bün­tetnek márciustól a fővárosi fel­ügyelők is a BKV megállóiban. Mint ismeretes, a jogszabály külön tiltózónákat határoz meg a busz- és villamosmegállók esetében, amelyek jellemzően két méter szélesek, és a járművek hosszától függően a megálló táblájától szá­mítva 18-36 méterig húzódnak. A rendelet, amelyet december 18-án szavazott meg a közgyű­lés, február 6-án lépett hatályba, ám márciusig még ez esetben is él a türelmi időszak. Kérdésünkre Miklós István, a Fővárosi Közterü­let-felügyelet szolgálati igazga­tóhelyettese elmondta, hogy az eddigi tapasztalataik alapján az emberek általában tájékozottak, tudják, hogy hatályba lépett a til­tás, és véleménye szerint az alul­járókhoz hasonlóan hamarosan a megállókban is visszaszorul majd | a dohányzás.- A főváros aluljáróiban do­hányzás miatt ma már havonta csak hat-hét intézkedésre kerül a helyszíni bírság a megállókban is legfeljebb 20 ezer forint lehet, ez csak abban az esetben ugor­hat fel ötvenig, ha a szabálysértő nem ismeri el a büntetést. Ilyen­kor ugyanis a felügyelő feljelen­tést tesz, és az eljárás végén már valóban érkezhet ötvenezer fo­rintról csekk - egyetlen szál ci­garettáért is. Afelől nem sikerült informá­ciókat szereznünk, hogy mi a helyzet a figyelmeztető táblák­kal, amelyeknek kihelyezésére egyébként a rendelet kötelezi a BKV-t. Azt azonban megtud­tuk, hogy erre a rendelet ha­tálybalépését követően 30 nap áll rendelkezésére a közlekedé­si társaságnak, így március 6-ig még megjelenhetnek a figyel­meztető piktogramok a megál­lókban. Benke Hunor A gödör Mikor indul - avagy metró fél 4 van Hipermodern tanműhely A Szily Kálmán-szakiskolában az ipar által is irigyelt gépeken tanulnak a diákok (folytatás az 1. oldalról) Továbbá az is, hogy 2010. októ­ber 12-én befejeződött a Fővám téri gyalogos-aluljáró akadály- mentesítése. Ott legalább, alul már rend van. Felül a Szabadság híd átadásával elkészült a Kálvin térig a felső rész java, de a Cor- vinus Egyetem oldalában lévő terület még hátravan. Közben tavaly az alagút elért a Keletiig. Hurrá, legalább már kész az alagút az I. szakasz vé­géig! Fél 4 van, pontosabban metró fél 4. Ez Kelenföldtől a Keletiig 10 állomás. A főpolgármester úr nemrég bejelentette, hogy 2013-ig vagy 2014-ig (nem emlékszem pon­tosan, habár ennél az építkezés­nél egy-két év már nem számít) áll a metróépítkezés. Mert nincs rá pénz, most átcsoportosítás van, és közben elment a fúró­mester is. És azóta mi történt? A szom­szédos V. kerületi (ők is érdekel­tek a Kálvin téren és a Fővám téren) kábeltévések január 28- ai információja szerint a Kálvin téren odalenn a metróállomás szerkezetépítési munkálatai és a belsőépítészeti munkák foly­nak, majd a metróépítkezés kö­zösségi (lift, mozgólépcsők) részeit szerelik. Jó, jó, de még mindig nem derült ki, hogy mikor tűnik el a gödör. Az I. szakaszt azért csak át kellene adni, ha késik is a folytatás! Legalább azt, ami ed­dig elkészült, a fél 4-et. PJ A hazai ipar vezetői azt szokták mon­dani, a szakképzés nem jár az élen, mint ahogy kellene, hanem csak kullog az ipar mögött. Nos, ez nem állítható a Szily szakképzéséről, amióta átadták rendeltetésének a felújított és modern gépekkel fel­szerelt tanműhelyt. Az idelátogató ipari vezetők gyakorta felszisszen­nek a géppark láttán: még nekünk sincs ilyen! 2007 novemberében döntött ar­ról a Fővárosi Közgyűlés, hogy a ferencvárosi, Timót utcai Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola térségi integrált szakképző köz­ponttá (TISZK) váljon - kezdte beszámolóját Spiesz Tamás, az 1500 diákot képező, de másik hat intézménnyel együtt hat­ezer diák integrált szakképzé­séért felelős iskola igazgatója. Ezzel megnyílt az út különféle .a uniós fejlesztési projektek előtt, I az egyik ilyen az infrastruktú- 5 ra fejlesztését szolgáló KMOP | 4.1.1. prioritás, ennek kereté- < bén újították fel 2010 szeptem­beréig a múlt század hetvenes ,-g éveinek színvonalát képvise- ■f lő tanműhelyt, és szerelték fel § a 21. század munkakultúrájá- I nak megfelelő legkorszerűbb * gépekkel és műszerekkel 2011. A tanulók rendelkezésére áll a számítógép-vezérlésű forgácsológép Is január végéig. A fejlesztés mintegy egymilliárd forintból valósult meg, nagyjából ennek feléből újult meg a gép- és mű­szerpark, szolgálván az isko­la profilját: az elektronikát és elektrotechnikát, az informa­tikát, a gépészetet-épületgé- pészetet és a VIII. kerületben folyó nyomdaipari képzést. Bujdosó Balázs gyakorlati ok­tatásvezető és a műhelytanárok kíséretében megtekinthettem a műhelyépületet, amelyet kívül- belül felújítottak, elvégezték a kabinetek cél által vezérelt átalakítását, a tanműhelyek elválasztását, s akadálymen­tesítették az épületet. Gép- és műszerparkjuk az országban egyedülálló: még az iparban is újdonságnak számító robotgé­pek, mindentudó hegesztőszi­mulátor, a CNC-technológiát az iparban elterjedt mindkétfajta vezérléssel oktató gépek, kor­szerű multimédiás számítógé­pek, mérőműszerek találhatók itt. A megújuló energiák kabi­netjében napkollektorok, hőszi­vattyúk szerelését is elsajátítják a jövő képzett munkásai. A Szily szakembergárdája már uralja ezt a korszerű tech­nikát, készek ismereteik magas szintű átadására, folyamato­san pályáznak szakmai tovább­képzésekre is. Negyven-ötven szakmát oktatnak az ipar vál­tozó igényei szerint, visszaad­ván a fizikai munka becsületét. Az innen kikerülő, korszerű is­meretekkel felvértezett munká­sokra igényt tart az ipar, ezáltal az ő megélhetésük is biztosított. Krivánszky Árpád HÁZI JOGTÁR Törvényes öröklés 3. Öröklés leszármazók hiányában A törvényes öröklési rend a legközelebbi leszármazókat teszi örökössé. Leszármazó hiányában a házastárs lesz a törvényes örökös. Kivételt képez, ha a házasság már lénye­gileg csak papíron létezett, ugyanis kiesik az öröklésből a házastárs, ha az örökhagyóval már nem éltek életközös­ségben, és ennek visszaállítására nem is volt remény. Ennek tipikus esete, amikor a halálesetet megelőzően a házastársak a házasság felbontásának szándékával már hosszabb ideje külön éltek, külön gazdálkodtak. Leszármazó és házastárs hiányában a szülők a törvényes örökösök, egymás között egyenlő arányban. Az öröklés alapját a vér szerinti kap­csolat, esetleg az örökbefogadás teremti meg, így a törvényes öröklés szempontjából nincs jelentő­sége annak, hogy a szülők kötöttek-e egymással házasságot. A szülők öröklésénél is érvényesül a leszármazók öröklésénél már említett helyettesí­tés elve, azaz, ha valamelyik szülő kiesik az örök­lésből, akkor legközelebbi leszármazói kerülnek a helyére az öröklési sorrendben. A szülőn keresz­tüli oldalági rokonok tehát így válhatnak törvé­nyes örökösökké. A kieső szülő helyén elsősorban annak gyermekei örökölnek, akik amúgy az el­hunyt testvérei. Látható, hogy a testvérek csak akkor minősülnek törvényes örökösnek, ha az elhunytnak nincsenek leszármazói, sem házas­társa, és legalább az egyik szülő kiesik az örök­lésből. A szülő és a testvér kiesése esetén kaphat szerepet az unokaöcs, unokahúg. Konkrét példával megvilágítva: ha az elhunyt­nak nem volt leszármazója és házastársa, édes­apja meghalt, és van két édestestvére, továbbá egy mostohatestvére, akkor az édesanya örökli a hagyaték felét, a hagyaték másik felét pedig az elhunyt két édestestvére egymás között egyenlő arányban. A mostohatestvér viszont nem vérro­kon, nem lehet törvényes örökös. Ha az egyik szülő és az ő leszármazói mind ki­estek az öröklésből, akkor a másik szülő örököl mindent. Ha ő is kiesett, de van leszármazója, akkor érvényesül a helyettesítés elve. Szülők és rajtuk keresztüli oldalági rokonok hiányában a nagyszülők minősülnek törvényes örökösöknek, egymás között egyenlő arányban. Esetükben is érvényesül a helyettesítés elve, azaz a kieső nagyszülő helyén az ő legközelebbi leszármazói, tehát az elhunyt adott nagyszülőn keresztüli oldalági rokonai örökölnek. Ilyen eset­ben válhatnak törvényes örökösökké a nagyné­nik, nagybácsik, unokatestvérek. A törvényes öröklés szabályai a szülők, illet­ve nagyszülők kiesése esetén teszik lehetővé az oldalági rokonok öröklését, azonban ezzel be is zárul a törvényes öröklésre jogosult oldalági rokonok köre. Nagyszülők és azokon keresztüli oldalági rokonok kiesése esetén a törvényes örö­kösök az elhunyt még élő távolabbi felmenői, egymás közt egyenlő arányban. Ebben az eset­ben már nem számít a rokonsági fok, az összes életben lévő dédszülő és távolabbi felmenő mind együtt örököl. Ezzel pedig el is jutunk a törvényes öröklésre jogosult hozzátartozói kör határára. Az eddig em­lített hozzátartozó - azaz leszármazók, házastárs, szülők, szülőn keresztüli oldalági rokonok, nagy­szülők, nagyszülőkön keresztüli oldalági rokonok, valamint távolabbi felmenők - hiányában a hagya­ték az államra száll, az állam a törvényes örökös. A jogi rovattal kapcsolatos észrevételeiket, té­mafelvetéseiket, kérjük, küldjék a szerkesztőség postai címére vagy a ferencvarosujsag@ferencva- rosimuvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor A ferencvárosi megállókban még nem jelzi piktogram a tiltást sor, ezekre is jellemzően figyel­metlenség miatt - mondta. A megállók esetében azonban kissé más a helyzet: csaknem öt­ezer váróövezetről van ugyanis szó, amelyet a 220 felügyelővel dolgozó szervezet aligha lehet képes folyamatosan, csak emiatt ellenőrizni.- Bizonyos területekre foko­zottabban figyelünk, jellemző­en azokra, ahol komoly gondot okoz a megállóban dohányzás - magyarázta az igazgatóhelyet­tes, majd ferencvárosi kollégájá­hoz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy nem a büntetés, hanem a dohányzás visszaszorítása az el­sődleges cél. A buszokon, villamosokon hal­lani, hogy a bírság 50 ezer forin­tig is terjedhet, ez azonban ebben a formában nem teljesen igaz:

Next

/
Thumbnails
Contents