Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-01-21 / 2. szám
Ferencváros 2011. január 21. MAGAZIN 9 Itt a farsang! Megkezdődött a mulatságok ideje Eleink azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget, ennek szép hagyománya a busójárás Áll a bál, folytathatnánk a címben idézett dalt, de a bálok még csak most kezdődnek, sőt a legtöbb mulatságra csak később, a farsang végén kerül majd sor. A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig terjedő, tél végi időszakot nevezzük farsangnak. A magyar elnevezés valószínűleg a német faseln = fecsegni, pajkoskodni szóból származik. A keresztény kultúrkörben ez az idő vezet át a karácsonyi ünnepkörből a húsvétiba. Hamvazószerdán kezdődik ugyanis a húsvétot megelőző negyvennapos böjt, amelyet másnap még megszakít a „torkos csütörtök”, amikor a farsangi eszem-iszom maradékait kell eltüntetni. A farsang a hangos mulatságok ideje. A zajkeltésnek különösen nagy szerepe volt a farsangot életre hívó középkori hiedelemben. Őseink ugyanis azt hitték, hogy tél végére a nap már elfáradt, azért olyan hosz- szúak az éjszakák, és ilyenkor felélednek a gonosz szellemek. Ezeket a szellemeket kell elriasztani a zajos vigasságokkal, jelmezes-álarcos felvonulásokkal. Egyes helyeken boszorkánybábukat égetnek, tüzes kerekeket görgetnek, mert a régi hiedelem szerint a meggyújtott tüzek segítik a napot abban, hogy erőre kapjon. Még korábban azért öltöztek ilyenkor ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első jelmezes-álarcos felvonulások a halottas menetet utánozták. A karneváli felvonulásoknak ezért a sírásó a központi alakja. A karnevál egyébként a farsang csúcspontja, a „farsang farka”, ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó három nap, amely egyben télbúcsúztató is. Ekkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon pedig a délszláv- sokác - hagyományokat felelevenítő mohácsi busójárást. A farsang a párválasztás, az esküvők időszaka is volt, mivel utána negyven napig, a böjt ideje alatt nem lehetett lakodalmat tartani. Európa-szerte elterjedt farsangi játék a Konc király és Cibere vajda harca. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc királyé pedig a zsíros, húsos ételeket. A két hős vízkeresztkor és húshagyó kedden mérkőzik meg egymással. Első alkalommal Konc király győz, és kezdetét veszi a farsangi dínomdánom, másodjára viszont Cibere vajda nyeri a párviadalt, és következik a negyven napig tartó böjt. Ebben az évben épp március 15-re esik ez a „szomorú nap”, Cibere vajda várható diadala. Addig azonban mulassunk, vigadjunk, készítsünk magunknak és gyerekeinknek ötletes jelmezeket, vidám vagy félelmetes álarcokat. És ha megtehetjük, egyszer az életben menjünk el a mohácsi busójárásra és a híres velencei karneválra. Aki pedig igazán forró hangulatra vágyik, annak a riói karnevált ajánlom. Igaz, ott ilyenkor - nyár lévén- amúgy is nagy a forróság. Ezek szerint a derék brazilok a közelítő lucskos télnek örülnek annyira, szűnni nem akaró szambázásukkal? Hát, fura népek, annyi szent! (F. Zs.) A telet jelképező boszorkány vagy kisze már ég, vége a télnek SZÍN-képek Teátrumfotók A Teátrumfotó 2009-ben, Kárpáti Iván és Mészáros Csaba kezdeményezésére, Puskel Zsolt és Takács Zsolt bevonásával jött létre, amelyhez folyamatosan csatlakoztak a tagok (Berkovich Kata, Gebauer Hanga Klára, Huisz István, Patrus Sándor, Siklós Péter, Szécsényi Zsuzsa és Zelkó Csilla). A társaságot elsősorban a fotózás és a színház szeretete köti össze, közös céljuk, hogy minél több platformon mutatkozhassanak be, ezáltal is növelve az érdeklődést a kultúra, a színház és a tánc iránt. A Pinceszínházban, 2011. január 21. és február 28. között mutatják be válogatott munkáikat, amelyeket elsősorban a Pinceszínház előadásaiból válogattak, illetve olyan művészekről készítették, akik a Pinceszínházban is rendszeresen színpadra lépnek. A kiállítást Imre Tamás fotográfus nyitja meg január 21-én 18.00 órakor, s ingyenesen tekinthető meg február 28-ig nyitvatartási időben (hétfő-péntek 11.00-19.00 óra, illetve előadások előtt egy órán át). Az Eper januárban című előadás fotóját Patrus Sándor készítette Újévi koncert A Szent Kereszt-templomban népszerű dallamok csendültek fel 2011. január 9-én nagy sikerű újévi koncertet adott Kaposi Gergely az Ecseri úti Szent Kereszt-plébánián. A vasárnap esti programra zsúfolásig megtelt a kitűnő akusztikájú templom, ahol Kerényi Lajos atya újévi köszöntője után a Wekerle-telepi Szent József Kórus és a MÁV Szimfonikus Zenekar műsorát hallhatta a közönség. A szólóénekesek között üdvözölhettük Kertesi Ingridet (szoprán), Fáklya Erzsébetet (alt), Mukk Józsefet (tenor) és Jekl Lászlót (basszus), akiket korábbi koncertekről már jól ismerhetett a klasszikus zenét kedvelő ferencvárosi közönség. Az ünnepi műsor első részében népszerű karácsonyi melódiák csendültek fel, Nemzetek karácsonya címmel, majd Mozart gyönyörű Koronázási miséje hangzott el Az év első ferencvárosi eseményén részt vett dr. Bácskai János polgármester és Formanek Gyula alpolgármester, valamint a képviselő-testület több tagja és a polgármesteri hivatal munkatársai is. Steiner Gábor Az újévi koncerten Kaposi Gergely vezényelte a MÁV Szimfonikus Zenekart és a Wekerle-telepi Szent József Kórust Pénz, ami itt marad A kerületé az idegenforgalmi adó (folytatás az 1. oldalról) Mint azt a kerületi adóirodán megtudtuk, jelenleg még folyik a kapcsolatfelvétel - az első Ferencvárosnak címzett bevallások és befizetések határideje ugyanis február 15-e. Arra a kérdésre, hogy ily módon pontosan mekkora bevételre tehet szert az önkormányzat, és ez mennyivel lesz több vagy kevesebb, mint eddig, még nem tudtak pontos választ adni. A tavalyi évben a fővárosi forrásmegosztásból idegenforgalmi adók címén ötvenmillió forint folyt be. Az idei évre az adóiroda hasonló összeget tervezett be, ami reális célnak is tűnik - meghaladni a felderítés és a beszedés hatékonyságának növelésével lehet, amire a helyi érdekeltség miatt jó esély van. A többi helyi adó nem változott januártól, ez pedig jó hír a kerületben élőknek. A másik két ilyen adónem ugyanis az építmény- és a telekadó - előbbiből mintegy 2250 millió, utóbbiból pedig körülbelül 300 millió forint bevétele származik az ön- kormányzatnak. Noha ezen adók esetében Ferencváros mindig a lehető legmagasabbat állapította meg, most nem emelte azokat. Négyzetméterenként tehát továbbra is 1240 forint maradt az építmény-, és 275 forint a telekadó. Azzal, hogy Ferencváros nem emelt, kikerült a legdrágább kerületek sorából: a jogszabály ugyanis idéntől előbbi adónem esetében 1580 forintig, míg utóbbi esetében 287 forintig engedné növelni ezeket a sarcokat. Bár nem helyben kell megfizetni, mégis a kerületet illeti meg a gépjárműadó. Ez évente mintegy 450 millió forintos bevételt jelent az önkormányzatnak. Benke Hunor Felsőfokon középiskolában Emlékszoba a Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában Ferencvárosban az oktatás színvonala mindig is magas volt, minden ellenkező híresztelés ellenére! Kevesen tudják azonban, hogy a kerületben világszerte elismert egyetemi tanárok is részt vettek a tanulók nevelésében. Ilyen volt a Szent István Közgazdasági Szakközép- iskola volt igazgatónője, dr. Takaróné dr. Gáli Beatrix is. „A közgazdasági szakközépiskola tanulói csendben várják a könyvvitelóra kezdetét. Tanárnőjük nádszálegyenes tartással, páratlan eleganciával lép a tanterembe, megjelenése tekintélyt parancsol. Tanítványai tisztelik és szeretik. Magyarázatai világosak, érthetőek, követelményei egyértelműek, türelme pedig végtelen. Mindig szeretettel fordul tanítványaihoz. A diákoknak fogalmuk sincs arról, hogy a katedrán a huszadik század tudós asszonya, két doktori cím tulajdonosa, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első női magántanára, közgazdászprofesszor asz- szony áll.” Ezekkel a mondatokkal kezdődik a Mester utcai Szent István Közgazdasági Szakközépiskola volt tanárait bemutató kiadványsorozat második füzete, amely az iskola ötvenes évekbeli igazgatónőjére, dr. Takaróné dr. Gáli Beatrixra emlékezik, aki- a nek munkásságát most egy em- 1 lékszoba is feleleveníti az iskola (D >o első emeleti dísztermének szom£ szédságában. A kiadvány és az emlékszoba létrejöttében dr. Szigeti Endréé, a professzor asszony három évtizeddel ezelőtt volt tanítványáé a főszerep. Ő hívta fel a középiskola figyelmét arra, ki is volt valójában az intézmény egykori tanára, igazgatója, akiről közgazdaságtan-elméleti kutatásai során jutott bővebb információhoz, és nagy érdeklődéssel kezdett hozzá a tudományos életmű feltárásához. Munkájának nyomán az iskolában is folytatódott a kutatómunka, amelyet az igazgatónő egyetlen gyermeke, dr. Takaró Emil is hatékonyan segített. Az iskolában kialakított emlékszobát ünnepélyes keretek között nyitották meg az elmúlt év végén, hogy mind a tanulók, mind a közönség megismerhesse dr. Takaróné munkásságát, amely a közelmúltban amúgy is a tudományos érdekelődés középpontjába került, hiszen többen is elkezdtek foglalkozni gazdag életútjának feltárásával. Steiner Gábor A Szent István Közgazdasági Szakközépiskola az egyetlen olyan oktatási intézmény, amely emlékszobával tiszteleg egykori igazgatója előtt
