Ferencváros, 2011 (21. évfolyam, 1-6. szám)
2011-01-21 / 2. szám
8 MAGAZIN Ferencváros 2011. január 21. Biblia Múzeum a Ráday utcában Csak Ferencvárosban és Amszterdamban létezik A világ legtöbbször és legnagyobb példányszámban megjelentetett könyve a Biblia. A Német Bibliatársulatnak az ezredfordulón készített kimutatása szerint a Bibliát eddig a világ 2287 nyelvére fordították le, ebből a teljes Ó- és Újszövetség 392 nyelven olvasható. írt gondolatot. Egészen addig, amíg Gutenberg találmányával, a könyvnyomtatás feltalálásával (1440) eljutunk a mai könyvig. Mindez a tárlókban nyomon követhető. Nem véletlen, hogy Gutenberg a Biblia nyomtatásával kezdA világ legolvasottab könyve: a Biblia A statisztika tükrében érdemes azt is megjegyezni, hogy ritka kinccsel rendelkezünk, mert mindössze két Biblia Múzeum van a világon: az egyik Amszterdamban, a másik Ferencvárosban. A budapesti Biblia Múzeum 1988-banjött létre a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyűjteményének részeként. Hivatalos elnevezése: Biblia Világa Múzeum, amely sejteti, hogy a kiállításon nemcsak a Bibliával találkozhat, hanem annak keletkezéséről is tájékozódhat a látogató. A kiállítás több részre tagozódik: az elsőben a bibliai régészeti kutatások segítik a Bibliában leírtak megértését, a másodikban a Biblia írás- és szövegtörténetét, a harmadikban a magyar nyelvű Biblia történetét mutatja be a kiállítás. A tárlat az írás- és könyvtörténettel is összefüggést mutat. Ma, amikor könyvről beszélünk, akkor a nyomtatott könyvekre gondolunk. Pedig az írásbeliség kialakulásakor kezdetben a Kr. e. 3. évezredben az ékírásos agyagtáblák, majd i. e. 2300-tól a papirusz-, és kb. i. e. 150-től az állatbőrből készített pergamen- tekercsek jelentették a könyveket, később pedig az 1. századtól a szerzetesek által kézzel másolt kódexek hordozták a lété tevékenységét. Olyan valamit akart létrehozni, amely a köz- érdeklődés középpontjában áll, ezért első nyomtatványának a Bibliát vette mintául. így született meg Gutenberg 42 soros Bibliája. Könyvének betűi akkora nagyságban készültek, mint amekkorából a szerzetesek korábban másolták a kódexeket. Ezt a betűnagyságot egészen 1600-ig bibliabetűnek nevezték, később a tipográfiai pontrendszerben a 16 pontos tercia elnevezést kapta. A kiállítási anyag magyar nyelvű Biblia-történeti része szorosan kapcsolódik a hazai nyomdászattörténethez. Magyarországon a Biblia-kiadás már az 1500-as években vezető helyet foglalt el a nyomtató officinákban. Egy évszázad alatt öt magyarországi nyomdában készült Biblia: Sárvár-Újszigeten (1541), Kolozsvárott (1552), Váradon (1568), Debrecenben (1586) és Vizsolyban (1590). A példányokról csak becsült adatok vannak, a kutatók általában 600-700 darabra teszik az egy-egy alkalommal nyomtatott Bibliát. A példányszámot már akkor is erősen befolyásolta a fizetőképes kereslet, amely általában a műveltebb, tehetősebb főúri, egyházi körökből, vagyonosabb polgári, kereskedői rétegből került ki. A kiállításon látható Sylvester János magyar nyelven írt „Vy Testamentum”-a, amely 1536- 1541 között Sárvár-Újszigeten, a Nádasdy Tamás országbíró által felállított nyomdában készült. Lényeges megjegyezni, hogy magyar nyelven nyomtatták. Ugyanis addig a latin volt a nemzetközi nyelv. E nyomtatvánnyal indult útjára a magyar nyelvű könyvkiadás. A második Biblia-kiadásra Heltai Gáspár kolozsvári prédikátor vállalkozott 1552-ben. Egy rész kivételével majdnem a teljes kiadással elkészült. A múzeumban „a Biblianac negyedic részé” látható. Harmadik kiadásként Melius Péter 1568-ban Váradon nyomtatott „A Szent Jánosnak tött jelentésnek.. .magyarázása”, benne az Újszövetség részleteinek fordításával, majd negyedik kiadásként Félegyházi Tamás „A mi Urunk Jesus Christosnac Uj Testamentoma” (Debrecen, 1586) látható. Az ötödik kiadás volt az első teljes magyar Biblia-fordítás, amely Károlyi Gáspár gönci református lelkész munkája (a kiadványban szereplő szedés szerint: Károli, ezért innen ered a Károli-biblia elnevezés). „Visolban nyomtattatott Mantskovit Balint áltál MDXC Bódog asszony hauanac 10. napján” - olvasható a díszkeretes címlap kolofonján. Itt van e kiadvány eredeti kéziratának két lapja is Károlyi Gáspár kézírásával, korrigálásával. Látható a Németországban készült hanaui Biblia, amely Szenczi Molnár Albert gondozásában jelent meg 1608-ban. A kiadvány különlegessége, hogy I. Rákóczi Györgyé volt, aki saját kezű jegyzeteket írt bele. Igazi unikumnak számít a Jansonius-féle 1646-os amszterdami kiadvány és Misztótfalusi | Kis Miklós „aranyos” Bibliája S (Amszterdam, 1685). .g Ezenkívül még sok más ere- 8 deti nyomat is megtekinthető * a múzeum vitrinjeiben; közös vonásuk, hogy témájukban a Bibliával kapcsolatosak, és a magyar könyvnyomtatás, a magyar könyvkultúra becses ritkaságai. A Bibla Múzeum a IX. kér., Ráday u. 28. szám alatti Károli Gáspár Református Egyetem épületében található, hétfőtől péntekig 10.00-17.00 óra között látogatható, a belépés ingyenes. Persovits József A Helytörténeti Gyűjtemény őrzi ezt a fotográfiát, amely 1900-ban készült a fegyvergyárról 120 éve alapították a fegyvergyárat A lámpától a konvektorig minden takarta az eredeti funkciót A Fegyver- és Gépgyár Rt.-t, amelyben számos vasipari munkás dolgozott - fegyverek és a polgári élet eszközeinek gyártásán egyaránt 1891 februárjában alapították. A Monarchiában sokáig osztrák monopólium volt a fegyver- gyártás, ennek ellensúlyozására döntött a magyar kormány 1886-ban hazai fegyvergyár alapításáról. A Magyar Fémáru- és Fegyvergyár csődbe jutott, 1891-ben azonban sikerült létrehozni a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank részvényfelvásárlása révén - a német Löwe cég szakmai segítségével - a Fegyver- és Gépgyár Rt.-t. Kezdetben más gyárak sikeres típusait készítették, de hamarosan a saját tervezésűek is gyártósorra kerültek, főként Frommer Rudolf jóvoltából, akinek a neve is szerepeltek a termékpalettán. 1917-re nagyra nőtt a gyár: a 2500 szerszámgépen 4500 munkás dolgozott. A gyár a szervezett munkásság egyik fellegvára volt, a dolgozók a sűrűn kirobbanó vasipari sztrájkok állandó résztvevői lettek. Később, a trianoni békefeltételek miatt a gyár már csak sport- és vadászfegyvereket állíthatott elő, a csak 1938-tól folyhatott ismét hadifegyvergyártás. Nevét 1935-ben Fémáru-, Fegyver- és Gépgyárra változtatták. 1944-ben a gyárat a szövetségesek bombái szinte teljesen megsemmisítették, vidékre kellett telepíteni a gyártást. 1946-tól működött újra, Lampart (Lámpagyár) fedőnéven, egyesülve egy kőbányai gyárral, s a termékkör egy része polgári célokat szolgált, lámpák, csillárok, így múlik el a világ dicsősége - gazdára vár a fegyvergyár több mint harminc éven keresztül összefonódott a gyáréval. Banki alkalmazottként került a FEG-hez, s minden szakmai előképzettség nélkül sorra adta be fegyverszabadalmait, köztük a híres Frommer ismétlőpisztolyét. 1903-tól 1935-ig volt a gyár igazgatója. Pisztolyok, puskák, még csendőrségi szuronyok zománcozott laborberendezések hagyták el a gyárkaput, ám folytatódott a fegyvergyártás is, kiegészülve gépfegyverekkel. Igaz vagy sem, e korból származik az anekdota, amely szerint a kalauz elkiáltotta magát a gyári megállónál: puskagyár! Mire hozzálépett két viharkabátos ember, s kioktatták, hogy nem mondhatja ezt, mert megtudja a titkot az ellenség. Amikor legközelebb úgy mondta be a megállót: lámpagyár, újfent hozzálépett két másik viharkabátos ember, s kioktatták, nem szabad becsapni a becsületes magyar dolgozókat, biz puskagyár az. A kalauz - nem tudván kiigazodni a rendszerben - legközelebb úgy mondta be a megállót: lámpuskagyár! 1965-től Fegyver- és Gázkészülékgyár lett az üzem neve, s a Kalasnyikov géppisztolyok mellé idekerült a gázkonvektorgyártás is. A FÉG megérte a rendszerváltást, de a gyárat 1995-ben feldarabolták, s a Fégarmy Kft.-be került a fegyvergyártás. A hazai igények kielégítése mellett jutott bőven exportra, többnyire fejlődő országokba. Ez okozta a gyár vesztét: 2004-től, az európai uniós csatlakozástól ránk is vonatkozott a számos exportpiacra érvényes fegyverembargó, így kútba esett a gyártás 60 százalékát adó dominikai export. Próbálták megmenteni a céget, de még ebben az évben csődbe ment (a konvektorgyártás is vidéken folytatódott). Ma is látható a Soroksá-' ri út 158.-ban a tágas kapü,1 „Fégarmy Fegyvergyártó Kft.” felirattal, egy lehangolóan üres „Felvétel” tábla, a kapu mögött pedig az időtől megsötétedett épületek. Emberek, autók járnak ki-be, hiszen az irodákat bérlik különböző cégek, de kétoldalt a kerítésen „For sale - Eladó” felirat hirdeti, hogy az egész terület épületestől új gazdára vár. A katonás múltra a ma már kissé megmosolyogtató tábla emlékeztet: „Kamerával és lőfegyverrel őrzött, termékvédett terület!” Krivánszky Árpád Fénykép és kerámia Kiállítás a Lépcsőház Galériában Bejárat a kiskapun Jövő héttől az eredeti rend szerint működik Az agyag is a természet szerves része Két ember - különösen egy házaspár - közös kiállítása mindig magában rejt valami többes kihívást. Sokéves együttélésük létrehoz közös gondolatokat, kultúrát, megtartva azonban mindkettőjük saját világát. Fazekas Éva keramikus és Fazekas Albert fotós közös kiállításainak sorában a Ferencvárosi Művelődési Központban rendezett tárlat már a harmadik, amelyen a modern művészetnek tekinthető fotó és a klasszikus kerámia kontrasztot és harmóniát is közvetít a szemlélőnek, közös tulajdonságuk a gondolatok, színek és formák vizuális kifejezése. A kiállításon látható kerámiák, bár készítésük ősi technikákon alapul, a 21. századi ízléshez igazodva mutat be sajátos szín- és formai megoldásokat. A művek túlnyomórészt rakutechnikával égetett kerámiák. A „raku” japán kifejezés, jelentése „a ráérő idő élvezete”. Az ily módon készült, előége- tés után mázazott tárgyakat gázkemencében ezer fokra hevítik, majd a forró tárgyat redukálják. Ennek során a mázban lévő fémek kiválnak, így hozva létre a tárgyak felületén felfedezhető mintákat, effektusokat, amelyek - akárcsak a tűz varázsa - izgalmas látványt nyújtanak a szemlélőnek, de alkotás közben a művésznek is, hiszen ezek az effektusok minden egyes művön eltérő látványt eredményeznek.- A kapcsolat az agyaggal elsősorban öröm forrása számomra - mondja az immár hét éve alkotó, 2004 óta kiállításokon rendszeresen bemutatkozó Fazekas Éva. - Az agyag éppen úgy, mint a fák, a virágok és más élőlények, a természet szerves része. így a belőle készített funkcionális és díszítőtárgyak is természetesen illeszkednek környezetünkbe. Célom, hogy tárgyaimmal gondolataimat, érzéseimet közvetíteni tudjam, és örömet szerezhessek másoknak is - teszi hozzá a művésznő. Fazekas Albertet veleszületett kíváncsisága, érdeklődése vezette a fotózáshoz, hiszen ez a műfaj a legalkalmasabb a pillanatok megragadására és későbbi újralátására-újraláttatására. Az adott kép feldolgozása, több kép összerendelése-rendezése a gondolatok kifejezésére, a folyamatok észrevételére, avagy egész egyszerűen gyönyörködtetésre késztet.- Szerencsére a technika is segít újabb világok megnyitására - mondja a fotóművész -, például a hihetetlenül rövid expozíciós idők lehetővé teszik az emberi szem számára láthatatlan képek, történések felfedezését is. Tudom, hogy a különböző szoftverek alkalmazásával egészen hihetetlen képek születhetnek, de számomra a magam által észrevett valóság, annak időbelisége pótolhatatlan. Sok éve fotózom, ez kellemes hobbi, és nagy örömmel tölt el, ha mások is élvezettel vagy valamit felismerve nézik képeimet. Az utóbbi időben kiállított képeimnek nincs címe, mert a cím sok esetben korlátoz. Szeretném, ha minden kép, amelyik megérdemli, nézőjének sajátjává válna - teszi hozzá. A Ferencvárosi Művelődési Központ első emeletén a két művész közös kiállítása január 21-én, pénteken 16.00 órakor nyílik meg. Steiner Gábor Január 25-től a megszokott rend szerint várja újra látogatóit a budapesti Iparművészeti Múzeum. A múzeum előtti járdaszakaszt technikai okok miatt január 15- től le kellett zárni. Emiatt a kiállítások az Üllői úti főbejárat helyett a Hőgyes Endre utcai kapun keresztül közelíthetők csak meg. Az intézmény minden aktuális tárlata zavartalanul megtekinthető, s a gyalogosforgalom elterelése miatt a meghirdetett rendezvényeiket sem mondták le. A19. századi perzsa művészetet bemutató, január 27-én nyíló Két korszak határán című kiállítás előkészítése, berendezése is a tervek szerint halad. A vendégek eligazodását információs táblák és a dolgozók segítik az épületben és környékén. Mindezért a kellemetlenségért látogatóik megértését és elnézését kéri a múzeum igazgatósága. Az Iparművészeti Múzeumra már egyébként Is ráférne egy alapos restaurálás
