Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-11 / 10. szám

Ferencváros 2010. június 11. KÖZÉLET 9 Ferencváros kétszáz éve Mese Ház Városfejlesztési konferencia a nívódíjas épületben Jövőre tovább lesz nyitva E címmel rendezett egész napos vá­rosfejlesztési Konferenciát a Fe­rencvárosi Lokálpatrióta Egyesület június 3-án, a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai elméleti tömbjében, amely épület a ferencvárosi város- fejlesztés egyik nívódíjjal elismert csúcsteljesítménye. Gegesy Ferenc polgármester előadásával kezdődött a kon­ferencia, amely egyben könyv- bemutató is volt. Itt láthatta a nagyérdemű először azt a kiad­ványt, amely az Integrált Város- fejlesztési Stratégiára, a nyertes pályázatra épülve mutatja be a kerület elmúlt kétszáz évét (lásd külön cikkünket a 5. ol­dalon). Az előadás a távolabbi múltba csak annyiban tekin­tett vissza, hogy rávilágítson: a fejlődéshez minden korban elengedhetetlen elsősorban az emberi szándék, másodsorban az elegendő pénz, amely a fo­lyamat gyorsaságát határozza meg, s nem utolsósorban egy irányító-szabályozó szervezet. Arra is kitért, hogy a magántőke bevonása a fejlesztésekbe meg­sokszorozza a lehetőségeket. Ferencváros virágzó korszakai­ban e tényezők együtt voltak, a visszaesések időszakában rend­szerint a pénz hiányzott, de volt olyan, amikor a szándék is elfogyott. A múlt század öt­venes évei elején államosított lakásállománynak a fenntartá­sára sem volt elég pénz, gyors leromlás, slumosodás in­dult meg. A kilencvenes évek­re kettévált Ferencváros és a főváros egészének fejlődése. A további romlás megállítására Ferencváros nem a lepusztult területek ledózerolása, meg­semmisítése mellett döntött, hanem az értékek megőrzése, a városrehabilitáció irányába mozdult el, ami egyszerre je­lentette a lakásállomány és a közterek élhetővé tételét. A fel­halmozás részaránya nálunk az elmúlt húsz évben folyamatosan 20-30 százalék közötti, míg más kerületek arra is büszkék, ha megközelítik a 15 százalékot! A rendszerváltás után Ferenc­város az igazgatás, a szolgál­tató ágazatok (pl. az oktatás), valamint az egészségügy rend­betétele után minden mozgat­ható pénzt a városfejlesztésre fordított, s a magántőke bevo­násával saját forrásait megsok­szorozva 210 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre. Ezért érdemes volt megírni a köny­Az aulában tablókon mutatták be Ferencváros múltját, jelenét és jövőjét vet, amelyből a ferencvárosiak olvasmányos formában nyerhet­nek ismereteket a kerület fejlő­déséről. A könyv egyben üzenet a vállalkozói szférának is: érde­mes ide beruházni! A polgármestert Gönczi Amb­rus, a Ferencvárosi Helytörté­neti Gyűjtemény (remélhetőleg nemsokára múzeum) vezetője követte az előadói pulpituson, aki korabeli metszetek, festmé­nyek, térképlapok és fotográ­fiák felhasználásával színesen, érdekesen mutatta be Ferenc­város történetét, fejlődésének mozgatórugóit, korszakait, azok jellemzőit és eredményeit. Dr. Sersliné Kocsi Margit fő­építésznek az idő szorításában jutott a feladat, hogy a hatal­mas munkával, az önkormány­zat szervezeti egységeinek és dolgozóinak szoros együttmű­ködésével létrehozott Integ­rált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) ismertesse. Előadásában kitért a Belső- és Középső-Fe- rencváros rehabilitációs terüle­tét magában foglaló történeti, a kelet-nyugati vasúti fővonalig terjedő átmeneti városrészre, majd az attól délre fekvő „rozs­daövezetre”, ahol elhagyott ipa­ri területek sokasága vár jobb sorsára. Mindegyiknek mások az adottságai, felemelkedésük eltérő eszközöket és módszere­ket kíván. Más-más megoszlás­ban kell alkalmazni esetükben a fejlesztés négy alappillérét: az önkormányzati épületek felújítását, az önkormányzati közterületek megújítását, a vál­lalkozói lakásépítést, valamint az épületek lakossági felújítá­sát vissza nem térítendő önkor­mányzati támogatással. Ferencváros az IVS-re tá­maszkodva nyújtotta be euró­pai uniós és hazai pályázatait, és mindjárt két nagy jelentősé­gűt el is nyert. A Gát utca kör­nyékének tömbjeire kiterjedő, József Attila tervnek elnevezett szociális városrehabilitációról Padi Kálmán polgármesteri ta­nácsadó számolt be. A terv első ütemének megvalósítására 2,9 milliárd forint támogatást nyer­tünk, amelynek révén 9 épület 270 komfort nélküli vagy ala­csony komfortú lakásából 170 korszerű, magas komfortfokoza­tút lehet kialakítani. A szociális városrehabilitáció az embere­Viták a CET körül Nagyobb volt a füstje, mint a lángja A CET kulturális központot tervező Kas Oosterhuis és a beruházó, későb­bi üzemeltető Porto Investment Kft. kivitelezéssel kapcsolatos vitájába bekapcsolódott a Budapesti Építész Kamara szakmafelügyeleti bizottsá­ga, azonban az állásfoglalásukban említett épületfizikai problémákat nem igazolta vissza az ÉMI független vizsgálata és szakvéleménye. A tervezési munkák idején még kamarai tag holland építész fordult panaszával a kamara szakmafelügyeleti bizottsá­gához, amely vizsgálódott, és állásfoglalást adott ki; ebben jogsértést nem állapított meg. Azonban többek között felve­tette annak eshetőségét, hogy az építész elképzeléseitől elté­rően megvalósított acél-üveg héjszerkezetnél épületfizikai problémák adódhatnak. A ha­zai sajtó felkapta ezt a hírt, bulvárosítva - mondta Márton Imre, a beruházó cég ügyveze­tő igazgatója. Arról már nem tudósítottak, hogy az Építésügyi Minőségel­lenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) - amelyet a kivite­lezővel közösen már korábban, 2009 novemberében felkér- .£ tek erre - elkészítette vizs­CD 1 gálatait a Duna-parton épülő >o CET Budapest acélhéj szer- | kezetéről (ezt szinte kötelező < elvégezni, hiszen egyedi szer­kezetről van szó!). A kamara nem végzett a figyelmezteté­sét megalapozó számításokat, a független vizsgáló szervezet viszont 6 hónapig tesztelte - égette, fújta, vízzel leöntötte - a szerkezeteket, mielőtt meg­formálta volna szakvélemé­nyét: az a légzárási, vízzárási, szélállósági és tűzbiztonsági szabványoknak mindenben megfelelve épül. kért folyik, hogy jól érezzék itt magukat, s büszkék legyenek arra, hogy ferencvárosiak. A Belső-Ferencváros Kultu­rális Negyed néven futó másik nyertes projektet Tornai István tanácsadó ismertette. Ennek ke­retében megvalósul a Csarnok tér felszínrendezése (itt magán­tőkéből szálloda és mélygarázs is létesül), ide telepítenek egy, a kerületi lakosokat és a látoga­tókat szolgáló infoközpontot, s gazdagodik a Ráday utca kultu­rális kínálata. Az utca „betelt”, ezért a kulturális funkciókat ki­terjesztik a Rádayra merőlege­sen, a Dunára kifutó utcákra is. Délután a tervezőkön, fej­lesztőkön volt a sor. A Semmel­weis Egyetem nívódíjas épületét Noll Tamás tervező mutatta be, majd Finta József építész tartott előadást a Millenniumi Város- központ fejlesztéséről. A most épülő K&H-székház mellett fel­vázolta nagy álmát: egy, a fi­renzei Ponte Vecchio, illetve a velencei Rialto mintájára kiala­kított lakóhídról a Haller utca magasságában, amely sokkal többet nyújtana egy egyszerű gyalogoshídnál. A hallgatóság innentől kezdve a jövő világá­ba került át. Két futurisztikus projektet ismertetett az elő­adás-sorozatot záró két előadó, mindkettő a Dunához kapcsoló­dik. Az Új Ferencvárosnak elke­resztelt városrész Kvassay út és környékére irányuló elképze­léseit Árendás Gergely (WING projekt), a nagyvásártelepi ter­vet - amely a mai megengedett | legnagyobb magasságot mégha- f <D ladó toronyházakkal is számol § - pedig dr. Gulyás-Kovács Ger- gely (Duna City Gate) ismertet­te sok-sok képpel és látványos mozgófilmmel. A polgármester zárszavában megköszönte az előadásokat és a hallgatóság kitartását. Fe­rencváros soha nem volt önálló város, mégis igazi városnak te­kinthető, amely a gazdasági vál­ság közepette is képes fejlődni. Kiérdemelte a „zöld város” és a „kulturális centrum” minősítést. A végén tréfásan kiigazította az egyik előadót: Ferencváros nem egyike a legjobban fejlődő kerületeknek, hanem a legjob­ban fejlődő kerület. Visszautalt Finta József építész álmára is: lehet, hogy tíz év múlva a Ve­lencébe látogató turista a Rialto láttán felkiált: jé, ez olyan, mint a Haller híd, csak kisebb! Krivánszky Árpád A CET meghatározója lesz Budapest arculatának - re­mélhetőleg 100-150 éven át -, ezért természetes, hogy a ka­mara mint köztestület a köz­érdeket is képviseli az építés folyamatában, amivel a beru­házó is egyet tud érteni. Mint ahogyan a TVl-en a Kultúrház május 23-i műsorában is lát­ható volt - ahol Bálint Imre, a kamara elnöke és Márton Imre ügyvezető igazgató ütköztette nézeteit -, más vitás kérdések­ben (ilyen például a szerkezet visszahajló részeinek esztéti- kusabb rögzítése) közeledtek az álláspontok, van megoldás a problémára. Az építkezést szerencsére nem hátráltatta a polémia, és a terület 30 százalékát már bér­be is adták, további 20-30 szá­zaléknyi pedig előkészítés alatt áll. Nagy kihívást jelent, hogy ezt piaci körülmények között, ° nehéz gazdasági helyzetben “ véghezvigyék; de ezen mun- § kálkodik minden résztvevő. “ Krivánszky Árpád A X. Ünnepi Ráday Utcai Könyvhét sok gyermekprogrammal várta a leg­kisebbeket, köztük egy újdonsággal, a Mese Házzal, ahol reggeltől estig folyt a maratoni mesefolyam. A svájci-magyar kezdeménye­zésre indult nemzetközi moz­galom célja, hogy túl a mesék napi és azonnali örömén, a vi­lágban létrejövő Mese Házak mesét küldjenek egymásnak. Idén a küldeményt svájci és né­met mesélők „kézbesítették” a gyerekeknek, mondta lapunk­nak Tundó Klára, a program fe­lelőse. A nonstop mesélésre bármi­kor beülhettek a sátorba a ki­csik, s hogy még érdekesebb legyen a történés, a magyar mellett egy sor idegen nyelven is elhangzottak az ismert vagy kevésbé ismert mesék. A kezdet nem volt zökke­nőmentes, mert Silvia Hüsler A kerületi óvodásoknak is szervezett az önkormányzat egészségnapot. A Kerekerdő Óvoda immár 3. alka­lommal adott otthont e versenynek. A programot - az eddig megszokot­tól merőben eltérően - az óvoda egyik nevelője, Földvári Csilla állí­totta össze, aki a kerületben a moz­gás és az egészséges életmódra nevelés mentora. A fél intézményt elfoglaló ap­róságok mintegy 13 állomáson küzdöttek meg az akadályokkal, miután túljutottak a megnyitón és a bemelegítő tornán. Kipró­bálhatták a Gyümölcskaland nevű játékos képességfejlesztőt, amely az óvoda egyik pedagó­gusának, Magyarné Willinger Andreának az ötlete alapján és szakmai irányításával ki­fejlesztett játék. Közelebbről megismerkedhettek a szelektív hulladékgyűjtéssel, akadály- pályán küzdhettek a folyosón. A reformkonyha ízeit is megis­merhették a kicsik a Támasz­adó Szolgálat dietetikusainak jóvoltából, de nemcsak az édes sütikkel, hanem a csírákkal, gabonákkal is közelebbi kap­mesepedagógus ugyan „átad­ta” a svájci Mese Ház külde­ményét, de Thomas Hauck író, képzőművész-performer (Né­metország) - a programban ígértektől eltérően - csak más­nap mondott mesét. Aztán a párkányi bábcsoport került idő­zavarba, s nem tudta bemutatni műsorát. Ám a Mese Ház ettől még megállás nélkül ontotta a gyermekirodalom gyöngysze­meit, hiszen Tundó Klára - aki maga is pedagógus - mondott mesét a kieső időben a kíváncsi publikumnak. A Mese Háznak nagy sikere volt, minden alkalommal zsúfo­lásig megtelt érdeklődő csöpp­ségekkel, akiket egyáltalán nem zavart, hogy szerb, német, angol, cigány, francia, román, amerikai, olasz, török, izraeli vagy éppen magyar meséket és verseket mondanak, számukra érthetetlen nyelven. V. P. csolatba kerülhettek. A „Fog­barát” állomáson egy lelkes kerületi fogtechnikus, Egervá­ri Gábor várta a gyerekeket, a maga készítette óriás fogjel­mezben, a hozzá tartozó fog­kefével szemléltetve a helyes fogápolást, míg a tisztálko­dással foglalkozó állomáson a babafürdetéstől - talán néhá- nyan még emlékeztek is rá, ho­gyan csinálta otthon anyu - a testápolásig sok mindenről szó esett. Játékkészítés is volt hul­ladékból, ahol mindenki maga készítette el békaszemellenző­jét, de volt még képkirakó és mozgásos ügyességi játék is, valamint az állomások között időkitöltő alkalmatosságok, ha egy-egy csapatnak várnia kel­lett a sorára. Ez alkalommal hét óvoda 66 ovisa vett részt a megmé­rettetésen. A gyerekek minden bizonnyal sok új ismerettel gaz­dagodva tértek haza, a részt vevő intézmények pedig a „Csu­pa mozgás” fejlesztő játékkal, amellyel ötféle játékot játszhat­nak a versenyző és az otthon maradt apróságok. Váradi A felnőtt néha úgy érzi, jó lenne újra gyereknek lenni A mesesátornál folyamatosan nagy volt az érdeklődés Zöld Pont vetélkedő Időben kell kezdeni az egészségnevelést A vitás kérdésekben közeledtek az álláspontok

Next

/
Thumbnails
Contents