Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-11 / 10. szám

Ferencváros 2010. június 11. KULTÚRA 5 Ferencváros kétszáz éve Könyv a kerület múltjáról, jelenéről és jövőjéről Gegesy Ferenc dedikál a Ráday utca 15. számú ház udvarán Az ünnepi könyvhétre jelent meg a Ferencváros kétszáz éve című, gaz­dagon illusztrált, nagyon szép ki­állítású könyv, amely részletesen bemutatja a kerület történetét és azt a példaértékű városfejlesztési, rehabilitációs és regenerációs mun­kát, amelynek eredményeképpen az utóbbi két évtizedben újjászületett ez a városrész. Nagy munkát vállalt magára Gegesy Ferenc polgármester ve­zetésével a ferencvárosi önkor­mányzat, amikor másfél évvel ezelőtt elkezdte összeállítani ezt a kötetet. A könyvet végig­lapozva elmondhatjuk, hogy megérte a fáradságot. A szer­zők - Gegesy Ferenc, dr. Sersliné Kocsi Margit, Padi Kálmán, Gönczi Ambrus, Locsmándi Gá­bor és dr. Nagy Béla - sokat markoltak, és ezúttal sokat is fogtak. Elmondhatjuk, hogy ebben a könyvben benne van minden, amit ma Ferencváros­ról tudni lehet és érdemes. Van benne sok és érdekes várostör­ténet, de ugyanúgy helyet kap­nak benne a szakmai leírások, a pénzügyi beszámolók, a mű­szaki adatok, táblázatok és gra­fikonok, régi újságcikkek és természetesen rengeteg új és régi fotó. Utóbbiak nagy részét Bujnovszky Tamás készítette. Ez a műfajkeveredés előnyére válik a könyvnek, lehetővé te­szi, hogy mindenki megtalál­ja benne azt, ami Ferencváros múltjával, jelenével és jövőjével kapcsolatban őt érdekli. Részletes várostörténetet ol­vashat az, aki erre kíváncsi, rengeteg érdekes adattal, doku- ° mentummal és sok régi képpel “ illusztrálva. Forrásként is szol- I gálhat a kötet azoknak, akik 55 például a Ferencvárosban haj­dan működő ipari üzemekről, az iskolákról, egészségügyi in­tézményekről, templomokról vagy például az irodalmi em­lékhelyekről kívánnak adato­kat gyűjteni. A kötet nagyobb részét ter­mészetesen a rendszerváltást követő, hatalmas léptékű város- fejlesztési program bemutatása alkotja. Az elvek és a gyakorla­ti megvalósítás, a már elkészült és a tervezett beruházások rész­letes ismertetése. Ezek a részek nem nagyvonalú áttekintések, hanem koncepciók, illetve el­vileg megalapozott, adatokkal alátámasztott beszámolók az elkészült munkákról, utcákra, sőt házakra lebontva. Ez a túl­zottnak is tűnhető részletezés okozza, hogy ezek a szövegré­szek inkább szakmai jellegű leírások, elemzések, sokszor bonyolultak, terjengősek, néha kissé zavarosak is. Talán kicsit szigorúbb szerkesztéssel fesze­sebbre lehetett volna húzni a szöveget. A könyvet Götz Eszter és Orbán György szerkesztette. (A könyv alapját az Integrált Városfejlesztési Stratégia adta, amellyel a kerület a további városfejlesztésre pályázott és nyert. A szerk.) Ezzel együtt is a könyv nagyon értékes és hasznos, a szerteágazó témák és szempontok ellenére is jól kezelhető kiadvány. Tartalma büszkeséggel töltheti el szerzőit és olvasóit, a lokálpatriótákat és a budapesti városépítészet, a városfejlesztés iránt érdeklődő olvasókat. Meg gyönyörűséggel is, a megújult Ferencvárosról készült fotókat látva: a kivirult utcákat, az izgalmas, merészen új épületeket, valamint a sze­münk elől többnyire rejtve ma­radó, csodálatos belső kerteket. Egy élhetővé varázsolt (nagy) városrész képeit. (Ráday Köny­vesház, 2010. Felelős kiadó: Or­bán György.) (fezsu) A református hívek fáklyás felvonulása a Ráday utcában A református zene Szükségünk van közösségre A Páva utca ünnepe A Holokauszt Emlékközpont a fesztiválon A reformátusok hagyományos, há­romnapos találkozóját idén he­tedik alkalommal rendezték meg Ferencvárosban. A rendezvény bő­ven nyújtott megható és felemelő pillanatokat. A dús programból terjedelmi okok miatt csak néhányat le­het felvillantani. A június 3-ai, ünnepélyes megnyitót köve­tően került sor Lovász Irén eszményien szép dalokból ösz- szeállított koncertjére, amelyet pattogósabb, már-már táncra perdülésre késztető ritmusú dél­szláv muzsika követett a Vuji- csics együttes tolmácsolásában. A Bakáts térre meghirdetett programokat az esőtől félve a Szent Ferenc-templomban tar­tották meg (utólag könnyű okos­nak lenni: meg lehetett volna tartani szabad téren is a koncer­teket). Alaposan elcsodálkoz­tak a Ráday utca teraszainak vendégei, amikor késő este el­haladt mellettük a református hívek több száz főből álló fák­lyásmenete, élén a fúvószene­karral. A menet résztvevői késő esti zenés áhítaton vettek részt a Kálvin téri templomban, ahol Csorna Áron református lelkész a Magyarország számára nagy törést okozó trianoni béke 90. évfordulójáról emlékezett meg, ugyanakkor reményt keltőnek tartotta a magyar állampolgár­ságról szóló törvény megszüle­tését. A hívek együtt énekelték el a 90. zsoltárt, amely a refor­mátusok valóságos himnusza lett a vallási üldöztetés, illetve a nehéz kisebbségi lét évtizedei- évszázadai alatt. A református templom még számos program­nak adott helyet a következő két napban, például a 300 fős egyesített református kórusnak, amelynek éneke magával raga- dóan zengett a tágas térben. A másik helyszín a Lónyay Utcai Református Gimnázium volt, ahol református intézmé­nyek, iskolák találkozója zajlott, de emellett nagy sikerű koncer­tekre is sor került; például az er­délyi Transylmania együttesére, amelynek egyedi hangzását töb­bek között a cimbalom adta. Nem maradtak ki a kisgyerme­kek sem: részükre óvodásprogra­mot szerveztek a Ráday utca 46. sz. alatti bölcsődével közösen. Kell-e mondanom, hogy a gyerme­kek természetes, de fékezhetetlen mozgásigényének legjobban az ugrálóvár felelt meg? A teológia Ráday u. 28. sz. alatti épületének dísztermében a zenei programok mellett (ott koncertezett a Zurgó együttes) lelki útravalót is kaptak az ér­deklődők, kerekasztal-beszél- getések keretében. Vasárnap este a fesztivál záróakkordja­ként dr. Bagdy Emőke pszicho­lógus, pszichiáter tartott rövid, lelkes előadást, és vezényelt le humoros pillanatokban sem szűkölködő beszélgetést fér­fi és nő kapcsolatáról, a család összetartó erejéről, s arról is, hogy éljünk-e (csak) magunk­nak, avagy szükségünk van kö­zösségekre, s a közösségeknek is ránk. Krivánszky Árpád A Holokauszt Emlékközpont, amióta megkezdte működését, kiveszi részét a kerület számára olya fontos kultu­rális életből, legyen szó kiállításról vagy háttérbeszélgetésekről. Az ün­nepi könyvhétnek is részese volt. Meglepődve olvashatta a Fe­rencváros kulturális életét fi­gyelemmel kísérő lokálpatrióta, hogy a hivatalosan meghirde­tett Ferencvárosi Dalos Ünnep tízórai kezdésével szemben a Holokauszt Dokumentációs Köz­pont és Emlékhely honlapján délután két óra szerepel a kez­dés időpontjaként. Ez okozha­tott némi zavart a fejekben, ám a délelőtti - a Ferenc tér helyett a Bakáts téri katolikus templom­ban megrendezett - dalolás dél­után a Páva utcai zsinagógában folytatódott, ahol a hétvégi ren­dezvények nyitóeseményeként valóban a Sepsiszentgyörgyről érkezett és délelőtt már nagy sikert aratott Református Kol­légium kórusa lépett fel, ismét hangos tetszést aratva. Bár az érdeklődők nagyon sajnálták, hogy a műsor rövidre sikerült. Időközben az emlékközpont udvarán és a bejárat mellett is megnyíltak a könyvsátrak, bent pedig elkezdődött Aran­ka Siegal könyvének, a Bűn­bakok című, a holokauszt és a haláltábor szörnyűségeit a va­lóság naturalizmusával bemu­tató életrajzi műnek a bemutató beszélgetése Kállay G. Katalin irodalomtörténésznek, a könyv szerkesztőjének vezetésével. Az esti programban a Magyarok Hollywoodban című film első részét vetítették, a többi epizó­dot szombaton és vasárnap lát­hatták az érdeklődők. Szombaton Ungvári Tamás vár­ta író-olvasó találkozóra és dedikálásra Az emlékezés en­ciklopédiája című könyvének olvasóit, akik már a Bakáts utcában felállított könyvsát­raknál is találkozhattak a nép­szerű íróval. A hétvégén a Nézd saját szemmel! című művészeti foglalkozás inkább a kicsiknek szólt, a „nagyobbaknak” Bacher Iván Hatlábú című ebkönyvének bemutatója szólt, miközben az állandó és időszakos kiállítást is megtekinthették a látogatók. Steiner Gábor Aranka Siegal személyesen volt jelen könyvének első magyarországi bemutatóján Közös éneklés Ferencvárosi Dalos Ünnep - negyedszer A kórusok találkozója a Ferenc té­ren immár hagyománynak számít, a június elején megrendezett fesz­tiválok része, amelyet idén az eső miatt az utolsó percben átköltöztet­tek a Bakáts téri templomba. A könyvhéttel, a Bárka Kikötő­vel és a Református Zenei Fesz­tivállal egy időben, negyedszer rendezték meg a fesztiválok in­tegráns részeként a Könyvesház és a Bakáts Téri Ének-Zenei Ál­talános Iskola együttműködésé­vel a Ferencvárosi Dalos Ünnepet, amelyen ma már kitüntetés sze­repelni. A találkozón évről évre több kórus vesz részt, sőt külföld­ről is érkeznek vendégek. Az idei rendezvényre a kerület kórusai mellett Királyhelmecről és Sepsi­szentgyörgyről vártak a szervezők gyerekeket, ám végül csak Romá­niából érkezett meg a ferencvá­rosiakkal fellépő kórus, azonban csadakozott hozzájuk egy párká­nyi bábegyüttes is, akiknek sze­repe alább kiderül. A helyszín is megváltozott, az elmúlt hetek esőzései után a szervezők a kó­rustalálkozó napján, június 4-én délelőtt, látva a még mindig ijesz­tően gyülekező felhőket, sietve a Bakáts téri katolikus templom­ba költöztették a rendezvényt, amely emiatt csak némi csúszás­sal kezdődhetett el. A templom - mint már annyiszor - önként és bérmentve állt a fesztivál ren­delkezésére, hála Szabón Gábor plébánosnak, aki nyitott szívvel kapcsolódik a Ráday utca kultu­rális fesztiváljaihoz. Ferencváros szinte minden is­kolája delegált résztvevőt a Dalos Ünnepre, amelynek csúcspont­ján a kerületi iskolák kórusai és a külföldi vendégek - több mint háromszáz gyermek - valameny- nyien együtt énekeltek, miközben párkányi barátaik bábjátékukkal tették teljessé az élményt. A sepsiszentgyörgyi vendégek nem csupán a Dalos Ünnep ked­véért érkeztek Magyarországra. A meghívás célja volt, hogy a testvárosi vendégeknek szakmai­továbbképzési lehetőséget is biz­tosítson. Ezért két napon át a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola tanulóival és tanáraival kö­zösen vettek részt kreatív foglal­kozásokon, berendezték az iskola eddig üresen álló padlását, és kö­zösen próbáltak a Monteverdi Kó­russal. A vendégek dalaival nyílt meg a péntek délutáni, holokauszt emlékközpontbeli könyvhét is. A párkányiak látogatása sem véletlen a Dalos Ünnepen, hi­szen a könyvhét egyik eseménye volt a párkányi Hídőrház bu­dapesti bemutatkozó kiállítása. A párkányi bábosok szívesen „ug­rottak be” a szereplést lemondó királyhelmeciek helyébe. Steiner A Bakáts téri Iskola kórusának előadása a templomban Házibuli Szomolányi Karola kiállítása A „házibuli” a Ráday utca 15.-ben, az udvari tárlattal kezdődött, és egy könyvbemutatóval folytatódott. Mintha csak Párizsban lennénk, a szépen tatarozott, ódon ház bel­ső udvarán, az oszlopok között, amely máskor a belső lépcsőhöz vezet, az egyszínű vászonnal le­takart, hatalmas ajtó helyén, és az egyik falszakaszon tűzve, csíp- tetve, szegelve festmények, raj­zok, textilek láthatók, a kicsitől a nagyig, minden színben és mé­retben. Előtte üldögél kis székén alkotójuk, Szomolányi Karola gra­fikusművész, aki alkalmi kiállító- hellyé varázsolta az udvar eme szegletét. A Ráday utcai ünnepi könyvhét egyik rendezvényének helyszínén vagyunk. A képek vi­dám tömegjelenetek, groteszkbe hajló rajzok, amelyeken kövérkés figurák teszik a dolgukat, vagy éppen pózolnak nekünk. De van Svejk-illusztráció és romantiku­sabb darabok is, így itt mindenki megtalálja a neki tetszőt. Lassan elérkezik a könyvbemu­tató időpontja is. Egyre telik az ud­var érdeklődőkkel. Pillanatok alatt asztal és székek varázsolódnak elő, majd az asztalra egy halom könyv kerül. Ezek a még nyomdaillatú kö­tetek Ferencváros kétszáz évét őr­zik. Szerzője és összeállítója maga Gegesy Ferenc, Ferencváros pol­gármestere, aki a kiadóval, Orbán Györggyel felváltva meséli a könyv írását és az érdekesebbnél érdeke­sebb részleteket Pest eme városré­szének mozgalmas történetéből. S a falakról Szomolányi képe­inek rajzolt figurái érdeklőd­ve pillantanak bele a kinyitott könyvekbe. Knox Rozshegyező Szép sikerrel szerepelt az ünne­pi könyvhéten a Ferencvárosban, a Lónyay utca 18/b alatt működő Partvonal Könyvkiadó. A stand­ja előtti nyüzsgés Agatha Christie álnéven írt lélektani regényei és Sven Hassel két második világhá­borús története mellett főként egy irodalmi szenzáció, a botránysza- gú Rozshegyező megjelentetésének köszönhető. A svéd származású John David California (igazi neve Fredrick Colting) a remetei visz­szavonultságban élt és nemrég elhunyt író, J. D. Salinger kul­tuszregényének, a Zabhegyezőnek a folytatását írta meg e könyvben (bár ő nem folytatásnak, inkább a2 eredetivel párbeszédbe lépő, önál­ló írásnak tartja). Salinger életéber nem járult hozzá könyvének sem müyen adaptációjához, s örökö sei Amerikában betiltották e köte forgalmazását is, más országokban azonban - köztük nálunk is - áttör ték a tiltás korlátáit. Kriv

Next

/
Thumbnails
Contents