Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-06-11 / 10. szám

Ferencváros 2010. június 11. KOZELET 3 . ÖTÓRAI TEA Elkezdődött a visszaszámlálás, hétvé­gén indul a Ferencvárosi Fesztivál, amelynek gazdája Zubornyák Zoltán, az FMK igazgatója. Az idei jócskán megnyirbált költségvetés mellett is az látszik, hogy a programok mintha szí­nesebbek lennének a tavalyinál.- Jól gondolom?- A tavalyi évről csak két mondatot mondanék, mert tudni való, hogy a Sevillai borbélyt játszottuk volna a MüPában, volt egy kész program­tervünk, amikor áprilisban elvont 43 millió forintot a képviselő-testü­let az intézmény költségvetéséből, s mindaz, amit elterveztünk, meg­valósíthatatlanná vált. Az, hogy en­nek ellenére nem maradt el, csoda. Természetesen azok a képviselők, akik megszavazták az elvonást, voltak az elsők, akik számon kér­ték, hogy miért nem olyan briliáns a fesztivál, mint amilyen a megelő­ző években volt. Ha van tervezhe­tő jövő, ha biztos benne az ember hogy az adott összegre számít­hat, akkor azért lehet jó fesztivált szervezni.-Az idei tervezhető volt?- Igen, olyannyira, hogy nyer­tünk hozzá pályázati pénzt is, meg egy együttműködő partnert is a Ferencvárosi Torna Club sze­mélyében.- Hogy jött létre ez a „házas­ság”?- Évek óta Damoklész kardja­ként lebeg a fejünk felett a Bakáts téri mélygarázs építésének kez­dete, amely ha elindul, kereszt­betörheti a fesztivált. Ezért kerestünk egy olyan helyszínt, amely a kerület életében egy­szerre emblematikus és exponált helyen van. A nyíregyházi és a ka­posvári látogató egyaránt tudja, hogy hol van, és könnyen megkö­zelíthető. Bár szükség volt némi diplomáciai érzékre, azért sike­A kultúra a gazdaság egyik húzóágazata lehetne Beszélgetés Zubornyák Zoltánnal a jövő lehetőségeiről .Soha sem szabad lemondani arról, hogy egy kerület életében legyenek a kulturális életet meghatározó alappillérek’ rült ezt az együttműködést lét­rehozni, amelynek az FTC külön örült, mert helyet adhat a kultúrá­nak. És itt találkoztak az elképze­léseink, mert nekik sem mindegy, hogy a botrányokról írnak-e csak, ha az FTC-vel találkozik a sajtó, így meg adott a lehetőség arra, hogy igazi családi program is le­hessen a Fradi-pályán. És fontos is a családi kifejezés, hiszen min­den előadásunk olyan, amely há­rom generáció számára élvezhető. Nincs korhatár, és még a komoly­zene is nagyon populáris. Nagy­szerű a kínálat, bár azt sajnálom, hogy saját műsorunk nincs, hi­szen egy nyári fesztivál presztízsét emeli, ha van önálló bemutatója.- Elég régóta él a köztudat­ban a fesztivál híre, amely hazai viszonylatban a legnagyobbak közé tartozik.- Most már talán nem, de egy időben valóban ott voltunk a har­madik-negyedik helyen.- Lehet nagyjából sejteni az elő­zetes jegyeladásokból hogy milyen lesz a fesztivál látogatottsága?- Lehet sejteni, hiszen a mai napon (az interjú 8-án készült) a Revans, a Benkó-koncert és az István, a király már háromne­gyed házzal megy, és még van időnk. Érdekes módon a komoly­zene iránti érdeklődés a legala­csonyabb. De nem hiszem, hogy lenne okunk aggodalomra, még változhat a helyzet az utolsó pilla­natig. És ez csak a Fradi-stadion. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy elégedett vagyok, mert a be­vételi tervet már teljesítettük úgy, hogy kétszer annyi nézőt vagyunk képesek befogadni egy este, mint a korábbiakban a Bakáts téren. Meg azt se felejtsük el, hogy meg­maradtak a templomi koncertek, amelyekbe egy ingyenes orgona­koncertet ékeltünk. Idén Händel Messiását hallhatja a nagyérde­mű, amely nagyon mély, tartalmas és magas színvonalú előadás lesz. És akkor még nem beszéltünk a GyermekArc kiállításról, amely a MüPa és a Nemzeti Színház közti szabad téren mindig több ezer lá­togatót vonz. Egyrészt, mert a két intézmény folyamatosan játszik, másrészt itt lehet lemenni a Duna partjára, harmadrészt sokkal több pályamű érkezett a meghir­detésre, mint tavaly. Talán azért is, mert a témája a barátság, a to­lerancia, amelynek most igazán nagy az aktualitása.- Miért érzed így?- Most jöttem haza Dortmund- ból egy kulturális konferenciáról, ahol az európai uniós tagorszá­gok éppen arról beszéltek, hogy a marginalizálódó társadalmi közösségek - ne feledjük, hogy Németországról van szó, ahol ren­geteg a bevándorló - új kulturális kihívás elé állították a közössége­ket. Németországban, Franciaor­szágban és Olaszországban erre nagy hangsúlyt fektetnek. Stra­tégiák, dialógusok készülnek, s vannak már városok Európában, ahol erre a jelenségre 2030-ig szóló kulturális koncepció készült. A kultúrpolitikusok napi szinten foglalkoznak azzal, hogy a sze­gények és a gazdagok kultúrafo­gyasztó szokásai ne változzanak, ne kerüljön a leszakadó réteg még hátrányosabb helyzetbe. Ná­lunk ez még nincs így. Úgy látom, hogy itthon a kultúrával nem tu­dományos megalapozottsággal foglalkoznak, hanem azok ülnek a döntéshozói székben, akiknek már nem jutott más szakterület.- Egyfajta mostohagyerek a kultúra?- Igen, illetve azt látnunk kell, hogy az elmúlt években a kerü­let kulturális vezetése nem volt jó kezekben.- Miben nyilvánult ez meg?- Meg kell nézni, hogy a kultú­rától milyen pénzeket vontak el az elmúlt öt-hat évben, ennek az elvonásnak leggyakrabban a kul­túráért felelős vezetők voltak az előterjesztői. Úgy gondolom, meg­értve az ország helyzetét is, és visszautalva a dortmundi konfe­renciára, hogy ha komoly, felelős­ségteljes és tudományos elemzések születnek, emellett van párbe­széd, akkor előrébb megy a kul­túra ügye, mint ha egy hozzá nem értő politikus az asztalnál eldönti, hogy mi legyen a járható út. Soha nem lehet úgy kezelni a kultúrát, hogy az csak egy sor a költségve­tésben. Oda mindig szükség lenne valami vízióra, valamiféle irányra, természetesen a helyi igényeknek és érdekeknek megfelelően. És ez csak egy kitérő, amely azért fon­tos, mert Ferencvárosnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy visszatérjen - országos szinten - az első három jegyzett fesztivál közé. Hiszen ha így lenne, sokkal nagyobb lenne a hozadéka más té­ren is, mert nagyobb a publicitás, növekszik a turizmus, a vendéglá­tás terén is profitálhatna a kerület. A Ráday ucca-Kultucca 3-4 évvel ezelőtt az ideinek a 3-4-szereséből gazdálkodott. Ez teremtette meg a mítoszát. Most, hogy megjelent a konkurencia, és a teljesen felújított belváros ott van a Kálvin tér má­sik oldalán üzletekkel, teraszok­kal, sétálóutcával, kérdem: mi az a plusz, amit hozzá tudunk tenni? Ha a Ráday utcát nem tudjuk to­vábbfejleszteni kulturális hányba, nem tudjuk exponálni a külföldiek számára, akkor rengeteg bevétel­től esik el az önkormányzat, mert átmennek a túloldalra, ahol lam­pion, virág és szökőkút van. Mert műidig ki fognak találni új eleme­ket, amelyekkel átcsábítják a turis­tákat. Novemberben nyílik a CET, ami újabb kihívás, és ezekről el­engedhetetlen lenne párbeszédet folytatni, tudományosan megter­vezni a jövőt, mert most nagyon sok a szűk látókörű, pillanatnyi ér­dekekben gondolkodó rögtönzés, és ez aggasztó. Soha sem szabad lemondani arról, hogy egy kerület életében legyenek ilyen kulturális életet meghatározó alappillérek, mint a nálunk a Kultucca és a Fe­rencvárosi Fesztivál, és remélem, hamarosan olyan helyzetben lesz a gazdaság, hogy az elmúlt évek r elvonásai visszakerülhetnek a kul- - turális büdzsébe. Deutsch Kornélia Közbiztonság testközelből Tények a kék fény árnyékából Az előadók a megszokottól merőben eltérő nézőpontból közelítették meg a témát (folytatás az 1. oldalról) Megelőzés vagy üldözés? Hasonlóan az előtte szólóhoz, dr. Németh Zsolt nyugdíjazott rend­őr ezredes, a Rendőrtiszti Főiskola büntetőjogi és kriminológiai tan­székének vezetője is morális össze­függéseket feszegetett. A rendőri bűnmegelőzés gyökerei című elő­adásában elsőként történelmi as­pektusból mutatott rá: már több száz éve világossá vált, hogy ön­magában a büntetőjog, a végre­hajtó hatalom létezése nem fékezi meg a bűnözést.- Az 1700-as évek közepén Mi­lánó volt ennek a mintapéldája. Az akkor 120 ezres városban húsz év alatt 77 ezer embert ítéltek el, mégsem változott semmit a bűn­elkövetők hozzáállása. Mindettől függetlenül pedig le kell számolni azzal a hiedelemmel, hogy a bűn- elkövetés csak egy nagyon szűk körre vonatkozik - folytatta. - Egy felmérés szerint Magyarországon az emberek 80 százaléka rendsze­resen áthágja a szabályokat. Ilyen a mentalitásunk, ilyen a politikusok példamutatása. Ugyanígy tévhit az is, hogy csak akkor van bűnözés, ha zavart a társadalom. Jól műkö­dő társadalomban is van bűnözés, gondoljunk például a kábítószer­fogyasztásra! Ha nem üldözné a rendőrség a fogyasztókat, akkor is ugyanennyien fogyasztanának, mint most, hiszen erre most sincs hatással a büntetőjog - magyaráz­ta Németh, majd némiképp szem­bement Tóth Gábor állításával: szerinte ugyanis attól még nem csökken a bűnözés, ha növeljük a rendőri állományt. - Nem igaz az sem, hogy kevés rendőr van, mert lakosságra lebontva így is csak­nem kétszer annyi rendőr jut egy emberre, mint Nyugat-Európá- ban. A közbiztonság tehát akkor lesz jó, ha jól működik a gazda­ság, demokratikus az államszerve­zet, azaz például nemi identitástól, vallási meggyőződéstől függetle­nül senki sem érzi kirekesztettnek magát. Szükséges a professzionális rendőrség is, amelyet a kormány­zat békén hagy, teret adva neki a szakmai működésre - összegezte gondolatait a tanszékvezető. Gyerekek, fiatalok, család A konferencia negyedik elő­adója Dénesné Csemák Erzsébet, a Fővárosi Főügyészség I—XII. Kerü­leti Ügyészségének vezetőhelyettes ügyésze volt, aki a fiatalkorú bűnö­zés társadalmi jelenlétéről beszélt. Ismertetett néhány statisztikai adatot, amelyek szerint 2009-ben az előző évhez képest 12 százalék­kal csökkent a fiatalkorúak által elkövetett és felderített bűncse­lekmények száma, de felhívta a fi­gyelmet, hogy a területen nagy a látencia, így a statisztika nem min­dig tükrözi a valóságot. Az alkal­mazható intézkedéseket illetően kiemelte, hogy külön kell kezelni a gyermekkorú (14 év alatti) és a J fiatalkorú (14-18 év közötti) el- “ követőket, emiatt pedig gyakran § fordul elő, hogy a jellemzően va- 55 gyón elleni bűncselekményeket gyermekkorúak követik el idő­sebb társuk jelenlétében, mivel ők nem büntethetők.- Az egyik legnagyobb gond - mondta az ügyész asszony-, hogy fiatalkorúak esetében is túl hosszú a büntetőeljárás, pedig náluk ki­mondottan fontos lenne az azon­nali büntetés, mert annak lehet igazán nevelő hatása. Nemegy­szer előfordul, hogy egy fiatal­korú elkövetőre már egyetemista korában szabjuk ki a büntetést - fogalmazott. Rövid kávészünet után még két előadó várta vissza az érdeklődő­ket. Prókainé dr. Pálya Ilona ügyész és dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet bíró is a családon belüli erőszak­ról beszélt. Az ügyész azt fejteget­te, hogy rendkívül nehéz az ilyen esetek felderítése, mert egyrészt a büntetőjog nemrég kezdett foglal­kozni a jelenséggel, másrészt pe­dig a sértettek legtöbbször félnek segítséghez fordulni. A Pesti Központi Kerületi Bíró­ság családjogi csoportvezetője a hozzátartozók közötti erőszak mi­att alkalmazható távoltartásról és annak tapasztalatairól tartott elő­adást, amely azonban többek sze­rint is túlzottan szakmaira sikerült. Egyebek mellett elhangzott, hogy a polgári és a büntetőtörvénynek is rengeteget kell még fejlődnie e té­ren, mert számos esetre nincs jog­szabályi alap. Benke Hunor Kinek ketyeg? Visszásságok és bonyodalmak a kerületi parkolásban Hiába döntött úgy legutóbb a képvi­selő-testület, hogy nem vállal kezes­séget a BÖP Kft. által közbeszerzés útján kiépített új parkolóórák költ­ségeire, az elmúlt egy hónap során nyilvánvalóvá vált: ha ezt nem teszi meg, sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhet. A nettó 165 millió forin­tos beruházást a társaság hitelből tudja csak finanszírozni, 135 millió forintig erre vállalt kezességet az önkormányzat. Más kérdés, hogy a társaság eddigi fizetési kötelezett­ségeit is csak az önkormányzatnak fizetendő haszonbérleti díj terhé­re tudta teljesíteni - és mindez még csak a jéghegycsúcsa. A BÖP Kft. harmadrészben a ferencvárosi önkormányzat tulajdona Ahhoz, hogy megértsük, pon­tosan mi okozza a mostani bo­nyodalmakat, egészen 2008 tavaszáig kell visszamennünk. Ekkor született ugyanis döntés a kerületi parkolási övezet ki­bővítéséről. Az akkori rendelet szerint az új övezetnek 2009. január 1-jétől kellett volna mű­ködnie, ám a BÖP Kft. által kiírt közbeszerzési eljárások - előbb a tervezésre, majd a kivitele­zésre - olyannyira elhúzódtak, hogy csak idén május 10-ével lé­pett életbe az új parkolási rend. Időközben persze a határidő is többször módosult, a legutolsó 2010. április 1-je volt - ehhez képest a májüs 10-i üzembe he­lyezés is majd másfél hónapos csúszást jelent. Arról még nin­csenek pontos adatok, hogy ily módon mennyi bevételtől esett el az önkormányzat. További vetület, hogy az elhú­zódó kivitelezés ideje alatt dön­tés született az önkormányzat legkésőbb idén december 31-i ki­lépéséről a parkolási társulásból - rendezni kell tehát az újonnan kihelyezett, de még ki nem fizetett parkolóórák tulajdoni viszonyát is. (folytatás a 8. oldalon) Ingyenes szakképzés gyermekeket nevelő munkanélkülieknek! Jelentkezőket várunk a Budapest Esély Nonprofit Kft. Család velem, karrier előttem című projektjébe. Olyan résztvevőket keresünk, akik regisztrált álláskeresők, vagy legalább egy éve nem dolgoznak, emellett igaz rá­juk az alábbi jellemzők bármelyike:- 18 évesnél fiatalabb gyermeket egyedül nevelnek;- az elmúlt 12 hónapban szűnt meg a gyesük, gyermeknevelési támogatásuk, ápolási díjuk, és már nem jogosultak rá;- legalább két 18 év alatti gyermeket nevelnek, egy éve nem dolgoznak, és minimum három hónapja regiszt­rált álláskereső nők. Képzéseink: élelmiszer- és vegyiáru-eladó, társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, családinapközi- üzemeltető. A képzés ideje alatt BKV-bérletet és gyermekfelügyeletet biztosítunk, korlátozott számban részmunkaidős foglalkoztatást. Érdeklődni lehet: Budapest Esély Nonprofit Kft., 1084 Budapest, Őr u. 5-7., Weszely-Kristóf Judit mentor, tele­fon: 06-1476-1930, weszely@pestesely.hu. Jelentkezési határidő: június 20. Budapestiek jelentkezését várjuk!

Next

/
Thumbnails
Contents