Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-05-14 / 8. szám
Ferencváros 2010. május 14. MAGAZIN 9 Mesélő házak - Ipar utca 11. Dési Huber István és Sugár Stefánia emlékére Mr. Pöpec a X. POSzT Off programján Beteljesült és be nem teljesült vágyak Ez a történet valójában nemcsak egy festőművészről szól. Férj és feleség élete és sorsa elválaszthatatlanul összefonódik. Ez az írás az egymásban feltétlenül bízó és egy életen át és még azon túl is egymást segítő két ember története. Dési Huber István, illetve akkor még csak Huber István az úgynevezett boldog békeidőkben, 1895- ben született Désen. Az arany- és ezüstműves apa, ahogy akkoriban szokás volt, a Nagyenyedi Kollégiumba íratta tanulni gyermekét. Ide járt az ifjú, de gimnáziumi tanulmányait kénytelen volt megszakítani, mert az apa műhelye csődbe ment. Ettől az időtől számítható az a viszontagságos sodródás, amely egész későbbi életét meghatározta. Volt inas, napszámos, ügyvédi írnok, dolgozott apja műhelyében is. Itt kezdte tanulni az ezüstművességet, és egy helyi festőnél ekkor vett először rajzleckéket. Még nincs húszéves, amikor az első nagy háború kitörésekor önkéntes katonának áll. Negyven hónapos frontszolgálat után, férfivá érve, az ott szerzett súlyos tüdőbajjal - amely ezután végigkíséri életét - leszerelt. Első igazi rajzai a katonaság alatt készültek. Hazatérése után dönti el, hogy művész lesz. Pestre kerül, meg kell élnie, dolgozni kezd, 1921-ben aranyműves szakmunkás lesz, de valójában a munkahelyein tanulta meg a kollégáktól a szakmát. Ilyen autodidakta gesztusok jellemzik egész további tevékenységét is. Nappal dolgozik, este az Iparművészeti Iskolába, majd a híres Podolini- féle szabadiskolába jár. Hihetetlen akarattal képezi magát. Itt tesz szert egy életre szóló barátságra Sugár Andor későbbi festőművésszel, és így ismerkedik meg barátjának nővérével, későbbi feleségével, Sugár Stefániával. Hármuk élete ihnen' kezdve elválaszthatatlanul összefonódik. Ebben az időben kezdődik kapcsolata a munkásszervezkedéssel, a szakszervezettel, majd az illegális kommunistákkal is. A festő sorsközösséget vállal társadalmi osztályával, tudatosan törekszik a munkás- és proletárlét művészeti megjelenítésére. 1924 és 1927 között mindhárman Itáliában tartózkodnak „tanulmányúton”, mint mondják (közben különböző gyárakban, Milánóban, Firenzében, Rómában ékszerkészítő ezüstművesként dolgozik), és járják a galériákat, képtárakat, tanulmányozzák a régi és kortárs művészetet. Egy ott élő magyar művész megtanítja a rézkarc technikájára. Hamarosan sikerrel vesz részt a nagy olasz művészeti seregszemlén, a Qadriennálén az újonnan tanult technikával, s Torinóban és Firenzében önálló kiállítást is rendez. Közben már nemcsak rajzol, fest is. Először az akkor terjedő neoklasszicizmus jegyében, majd Goya, Rembrandt, Cézanne és a reneszánsz hatása érezhető munkáin. Később a metafizikus festészet is megjelenik nála, majd hűvös, távolságtartó portrékat alEbben a házban élt és alkotott Ferencvárosban Dési Huber István kot a típuskészítés szándékával. Majd egyre inkább az expresz- szionizmus és a kubizmus kezdi érdekelni. így dolgozza fel új élményeit, és később ezeknek a tanulságoknak a felhasználásával fest itthon tájképeket. Dacolva kiújuló betegségével, kialakítja önálló festői világát, de hazatér. Ezt követően többszöri szanatóriumi kezelés után eltiltják a fizikai munkától. Vidéki kirándulások következnek, Dés, Bátorliget, Hollókő falusi környezete elbűvöli, és felkelti érdeklődését a paraszti világ iránt. Ebben az időben veszi fel a „Dési” előnevet, meghívják a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) művészcsoportba, amely jelentős pártoló tagsággal rendelkező progresszív, franciás szellemű társaság. Ebben az időben már elkötelezett művész, a sikerek és vásárlások ellenére egyre öntudatosabban fejti ki meggyőződéseit munkás- és parasztábrázolásaival, munkára utaló tájképeivel, sőt tanulmányokat ír Nagy botrányt kiváltó cikkben fejti ki a munkásosztályról és a negyedik rend művészetéről szóló nézeteit. Ezért sok hatósági zaklatást élnek át feleségével együtt. Betegsége ekkor már elhatalmasodik rajta, egyre jelentősebb kiállítások és szanatóriumok váltják egymást. Munkásságát a kritika egyre meghatározóbbnak tartja, Kállay Ernő az újjászülető magyar expresszio- nizmus úttörőjét fedezi fel benne. A KÚT tagjaival a Műcsarnokban, Barcsay Jenővel és Székessy Zoltánnal az Ernst Múzeumban állítanak ki. 1940-ben beköltöznek Rákospalotáról az Ipar utca 11.- be, az akkori ipari, külvárosi negyedben megbúvó polgári lakásba. 1944-re állapota tovább rosszabbodott, a budakeszi tüdőszanatóriumban, néhány nappal halála előtt tudta meg, hogy neki ítélték a Szinyei Társaság díját. Történetünk a művész életútjának befejeződése után természetesen még tovább folytatódik, csak most főszereplőt váltunk, hiszen özvegye 1987-ben bekövetkezett haláláig az Ipar utca 11.-ben lakott tovább, és ápolta férjének emlékét. A művész tehetségébe vetett feltétlen bizalom és hit adott erőt az asszonynak, hogy fiatalon elhunyt (49) párjának művészeti hagyatékát - képeit, rajzait, írásait - gondozza, és minden erejével elismertetésén munkálkodjon. Ezért levelezett a mindenkori hatalmasságokkal, pártbizottságokkal, újságokkal, művészekkel, múzeumokkal. Erejéből futotta arra is, hogy megírja a szeretett férj élettörténetét. Az életmű festészeti részét a Szombathelyi Múzeum adományként fogadta be, a grafikák és a kollégák ajándékként adott képei az özvegy halála után egy rokon magántulajdonába kerültek. Dési mostanában nem divatos művész, bár megkapta a posztumusz Kossuth-díjat is. Művészetének esztétikai értékelését a politika erősen befolyásolta más, nem művészeti szempontjai miatt (ugyanúgy, mint József Attila költészetének értékelése esetében is). Jelenleg a műkereskedelemben drága különlegességnek számít, mert műveinek legtöbbje közgyűjteményben található. Mindennek ellenére - vagy inkább mindezért - a két világháború közötti magyar festészet egyik jelentős alkotójaként emlékezhetünk rá. Knox Új biztosítás-képviseleti iroda nyílt Középső- Ferencvárosban, a Liliom utca 1/a szám alatt, a Boráros tér sarkán. A Generali új irodája megkönnyíti a környék lakóinak életét, hiszen eddig a biztosítási ügyek intézésére kevés lehetőség kínálkozott a Ferenc körút-Haller utca közötti területen Április 1-jén - a hagyományokhoz híven - hivatalossá vált a Pécsi Országos Színházi Találkozó ez évi versenyprogramja. A 10. alkalommal megrendezésre kerülő POSZT-ra a 2009- 2010-es évadban bemutatott magyar színházi előadások közül idén Fáy Miklós újságíró válogatta be a produkciókat a versenyprogramba. Nagy örömünkre - a versenyprogramon kívüli Off program válogatójának, Máté Péternek a meghívására - júniusban Pécsett vendégeskedik a Pinceszínház Mr. Pöpec előadása is, amelyben a fiatal angol drámaíró, Chloe Moss őszintén, az ezredforduló tinédzseréinek szlengjét hasz- ° nálva ír szerelemről, a beteljesült “ és be nem teljesült vágyakról, az •§ álmok viszonylagosságáról, a ki- ^ lencvenes évek és napjaink családi és társadalmi problémáiról. Séták, túrák egy életen át Bemutatkozik a Ferencvárosi Természetbarát Egyesület Noha lapunkban évek óta közöljük a Ferencvárosi Természetbarát Egyesület soron következő kirándulásait, túráit, mind ez idáig még nem sok szó esett róluk. Itt az ideje, hogy ezen változtassunk: Kiss Ádám elnökkel verbálisán körbebarangoltuk az egyesület múltját, jelenét és jövőjét. Ritka manapság az a civilszervezet, amelynek gyökerei majd fél évszázadra nyúlnak vissza. A ferencvárosi természetbarátoké azonban ilyen: 1963-ban alapították - akkor még persze szigorúan központilag - a Budapest IX. Kerületi Természetbarát Szövetséget, s később ennek tagegyesületeként jött létre az egyesület. Kiss Ádám már a kezdetektől fogva részt vett a szervezetek életében.- A kerületbe 1960-ban helyeztek, akkoriban kedvtelésből szerveztem túrákat a Soroksári úti egykori vasipari szakmunkásképző tanáraként. A szövetségtől függetlenül dolgoztam, persze hamar „felfedeztek”, így aztán 1965-ben csatlakoztam hozzájuk - emlékezett vissza az egyesület elnöke. Mint mondta, tíz évvel később olyannyira népszerű volt a szövetség, hogy a 41 szakosztály összesen négyezernél is több tagot számlált. A kilencvenes évek elejére aztán a létszám lecsökkent, a szövetségből egyesület lett, de a lelkesedés megmaradt. Kiss Ádám sem hagyta cserben természetbarátait, s az egyesület elnökeként mind a mai napig ő koordinálja á kisebb-nagyobb túrákat. Évszaktól függetlenül van belőlük bőven: tavasszal József Attila- teljesítménytúra, nyáron táborok, ősszel Erzsébet-napi túra, télen Mikulás- és fagyöngytúra - hogy csak néhányat említsünk. Mind közül azonban talán a legnagyobb - és Kiss Ádám szívéhez is a legközelebb álló - az úgynevezett Julianus- teljesítménytúra.- A kilencvenes évek elején egy Ipoly-parti meseszép kistelepülésen, Nagybörzsönyben vettem egy házat, amelyet felújítottam, és turistaházat alakítottam ki benne. Akkortájt forgatták itt a Julianus barát című filmet, így aztán kitaláltam, hogy elnevezek róla egy teljesítménytúrát. Mivel a magyarok őshazáját kutató szerzetes 1235. március 25-én tért haza első útjáról, ezért mi is az ehhez legközelebb eső szombaton kerekedünk fel. Idén már 21. alkalommal indultunk útnak a háromszáz résztvevővel: ki-ki a 20, 30 és 50 kilométeres távon - mesélte Kiss Ádám, hozzátéve, hogy a házat a 2000-es évek elején el kellett adnia, mert a helybéliek folyamatosan rongálták. A legtöbbször családias hangulatú túrákon bárki velük • tarthat, korhatárbeli megkötés nincs, az egyetlen feltétel a természet szeretete. A jövőre vonatkozóan Kiss Ádám elmondta, hogy szeretné a kerületi iskolákat jobban bevonni, és az itt tanuló gyerekeket is ösztönözni a kisebb-nagyobb túrákra. Benke Hunor A Bory-várnál, Székesfehérváron, ahova szinte minden évben ellátogatnak Nemzeti vágta a testvérvárossal Ferencvárosi hagyomány, hogy a kerület benevezi testvérvárosát az egyre nagyobb érdeklődéssel kísért Nemzeti Vágtára. Az idén már ötnapos rendezvényen, június 2-6. között Szabó György zsoké Koronafürt nevű lován Sepsiszentgyörgy színeiben indul a versenyen. Lovast és lovát Ferencváros biztosítja a megmérettetésre, hiszen ezt a Nemzeti Vágta versenyszabályzata lehetővé teszi a nevező városok számára (a képen Geszti Péter, a Nemzeti Vágta „szülőatyja”) t Júniusban Pécsett vendégeskedik a Pinceszínház Mr. Pöpec előadása a POSzT-on
