Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-04-30 / 7. szám
8 MAGAZIN Ferencváros 2010. április 30. Színjátékforgó 2010 Sok a tehetséges diák kerületünkben A kerület diák színjátszói ismét tanú- ságottettekjátékra termettségükből április 21-én a Ferencvárosi Művelődési Központ színpadán. Négy alsó tagozatos csoport, valamint háromhárom kerületi és testvérvárosi felső tagozatos, illetve két középiskolai csapat mutatta be színielőadását a kerület hagyományos seregszemléjén, a Színjátékforgón. A zsűri, Molnár Ildikó színész, drámapedagógus és Barta Márta a Cilinder Színháztól, Balogh Rodrigó rendező, drámapedagógus a Karavántól, Varga János, az Ifjú Molnár Ferenc Diákszínjátszó Egyesület elnöke (a zsűri elnöke), valamint Illés Klára, a Fővárosi Önkormányzat főtanácsosa idén nem adott ki helyezéseket, de az értékelés sorrendjével jelezték, kit tartanak jónak és jobbnak, s kiemelték azokat is, akiket különösen tehetségesnek tartanak. Jutalmul minden iskola kapott 15 ezer forintot, és minden résztvevő egy-egy pólót. Az alsós előadások produkciói voltak a legkiegyenlítettebbek. Bár a Telepy-iskola Diótörője kapta a legtöbb dicséretet a jó térszervezésért, a kiemelkedő nonverbális megoldásokért, ez nem jelentette azt, hogy a József Attila Általános Iskola Piroska és a kedves farkasa és A róka és a holló feldolgozása vagy a Dominó-iskola Pálma és Liliom népmeséje ne nyerte volna el a tetszésüket. Engedjék meg nekem ezt a szubjektivitást, ellentétben a zsűri véleményével, én a róka és a holló meséjét szerettem a legjobban, nemcsak az előadás szellemessége miatt, hanem mert a februárban alakult kis vegyes csoport diákjainak kifejezetten felszabadult előadása mindezt jól is közvetítette a közönségnek. A felső tagozatosok közül a József Attila-iskola diákjainak Cigány népmeséi vitték a pálmát. A szereplők ügyes játéka A József Attila-iskola Piroska és a kedves farkasa című előadásásnak egyik jelenete miatt hármat is említésre méltónak talált a zsűri. A Bakáts téri iskola Csip-csip színdarabjánál nemigen volt követhető, mi miért történt a színpadon. Ráadásul alaptörténete sem volt kimondottan vidám, egy kisfiú elvesztésének történetével, kórházi, lázálmos jeleneteivel. A Telepy-iskolának A boszorkányvár című produkciója már-már stand up comedy volt. A hetedikes Németh Péter kü- löndíjat is kapott produkciójáért, igen megérdemelten. A színdarabra öten készültek eredetileg, de csak másodmagával maradt a tehetséges fiú, aki gyönyörűen helyt is állt. A vendégiskolák közük a királyhelmeci Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek? című művéből adott elő részletet, nagy sikerrel, a horgosi Október 10. Általános Iskola játékának címe Az elveszett mosoly volt. A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium népi játékokkal, táncokkal mutatkozott be, Nyitva van az aranykapu címmel, ám ez a produkció kissé kilógott a Színjátékforgó tematikájából. A középiskolások közül a Weöres Sándor végzős gimnazistái Örkény-egyperceseket adtak elő, s bár a szöveget szépen elmondták, nem igazán tudták megteremteni az Örkényi hangulatot, s ezt még súlyosbította, hogy az Egypercesek közötti idő több volt a kelleténél, az előadás „leült”, elvesztette dinamikáját. A Szent István Közgazdasági Szakközépiskola Klasszikus szilánkok címmel próbált mai történésű keretbe szorítani klasszikus jeleneteket. A menő diszkós srác balesete miatt elveszti eszméletét, a kómában Rómeó és Júlia-, Tartuffe-, valamint Antigoné-részleteket lát. Talán érdemes lenne tovább finomítani az egyébként jó alapötletet. A zsűri külön oklevelet adott Lakatos Vilmosnak, a Molnár Fe- renc-iskola nyolcadikos diákjának, aki mint narrátor vett részt a rendezvényen, ám egy technikai kényszerszünetben táncával, a nézők bevonásával profi módon kötötte le a publikum figyelmét, amely e rögtönzés okán megállapíthatta, van mit keresnie a jövőben a világot jelentő deszkákon. Váradi Piroska Pozitív alternatíva Bemutatkozik a Medáliák Egyesület Kevés civilszervezet mondhatja el magáról, hogy egyszerre végez művészeti, kulturális és oktatási tevékenységet, a Ferencvárosban működő Medáliák Egyesület azonban pont ilyen. Nyolc évvel ezelőtti megalakulása óta évről évre egyre több diáknak kínál a szabadidő eltöltésére - ahogy az egyik alapító fogalmazott - „pozitív alternatívát”. Mi történik, ha egy jól összeszokott pedagóguscsapat, baráti társaság tagjainak útja - a munkahelyüket illetően - szétválik? A kérdésre nyilván megannyi válasz létezik, ám a legjobbat minden bizonnyal Z. Mezei Erzsébeték adták a 2000-es évek elején. Ő és néhány kollégája ugyanis az ezredfordulóig együtt dolgoztak a Telepy Károly 12 évfolyamos iskolában, s már akkor is nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy diákjaik ne kallódjanak a tanórák után: többek között média- és drámaszakkört indítottak, és József Attila munkásságához kötődően különféle programokat szerveztek. Nem véletlenül, hiszen mindannyian fontosnak tartották, hogy a költőt - ha már itt született - jobban megismerjék a kerületi diákok. 2000-től aztán másutt kezdtek dolgozni, de abban egyetértettek, hogy a tevékenységüket nem szabad abbahagyni, sőt! Két évvel később megalapították a Medáliák Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesületet.- A hozzánk kötődő programokon, eseményeken ma már évente sok ezer diák vesz részt. Nem véletlenül, hiszen filmklub, diák-médiaműhely, drámakor, irodalmi klub is működik az egyesület keretein belül, és akkor még a versenyeket, valamint az egyéb időszakos rendezvé- nyy^^etpem.is.említejifem. Közös bennük, hogy többségükben kapcsolódnak József Attilához - sorolta a Medáliák tevékenységeit Mezei Erzsébet. Mind közül a legjelentősebb esemény - amely már a kerület határait is túllépte - az évente megrendezett, „így írtok ti...” címet viselő diák-íróverseny Ezen a diákoknak adott idő alatt, bizonyos motívumok felhasználásával kell alkotniuk prózai vagy lírai művet. A legjobb munkákból aztán kiadványt készít az egyesület, és később irodalmi délutánokat is szerveznek, amelyeken felolvassák a versenyen készült alkotásokat. A Medáliák tevékenysége és programkínálata azért is lehet ilyen sokszínű, mivel élő kapcsolatot ápolnak számos más, helyi civilszervezettel. Az egyes rendezvényeket, adott esetben pályázatokat velük közösen bonyolítják le. Legutóbb például a Helytörténeti Egyesület versillusztrációs pályázatára az irodalmi versenyen díjazott diákversek közül is lehetett témát választani, de különböző programok kapcsán „Saját dolgainkon kívül célunk, hogy elősegítsük a kerületi civilek együttműködését”- Az „így írtok ti...” kolléganőm, Hetényi Piroska nevéhez kötődik. O már az egyesület megalakulása előtt is szervezett hasonló versenyt a Szent István Szakközépiskolában, ahol tanított, a Medáliák létrejötte után azonban szinte magától értetődő volt, hogy ezt a kezdeményezést ki kell vinnünk az iskola falai közül. Ma már 170- nél is többen vesznek részt a versenyen évente, a lebonyolításban pedig több iskola is köz- ^J|j.^ködik„ A motívumok és a témakörök évről évre változnak. Tavaly például a kreativitás és innováció európai évéhez kapcsoltuk őket - mondta az egyesület elnöke. gyakran megjelennek a Ferencvárosi Tanodával, a Közért Egyesülettel, az írisz Családi Körrel és a Nyitott Képzések Egyesülettel karöltve.- Saját dolgainkon kívül célunk, hogy elősegítsük a kerületi civilek és kulturális intézmények együttműködését. Ezen belül is nagy hangsúlyt fektetünk a József At- tila-lakótelepre, a Börzsöny utcai könyvtárral közösen a Dési Huber Művelődési Házban rendszeresen szervezünk a költőre emlékező irojj^jmi, délutánokat. Mindeméi-, lettá ferencvárosi rendezvényeken is aktív szerepet vállalunk, minden évben ott vagyunk a Jeges Majálison, az AIDS-napon, a Ferenc téri rendezvényeken. BH Adj életet ajándékba! A Rotary Club Ferencvárosban A Rotary világszerte olyan üzletemberek, szakemberek szervezete, akik hisznek az emberbaráti segítség fontosságában, akik minden szakmában magas etikai normákat állítanak, támogatják világszerte a békére törekvést és a nemzetek közötti jó viszonyt. Most a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézettel írtak alá megállapodást, szívbetegséggel született gyermekek segítésére. Március 24-én szakmai együttműködési megállapodást írt alá a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben működő Gyermekszív Központ a Rotary International, a Rotary Magyarország és a Segítő Jobb Egészségügyi- Humanitárius Alapítvány a Gift of Life (Adjunk életet ajándékba) nemzetközi programhoz csatlakozás apropóján. A megállapodás mek-szívsebészeti klinikán mind a munkatársak szakmai felkészültsége, mind az intézmény felszereltsége világszínvonalú, így minden esetben a legmagasabb szintű el- ° látást biztosíthatja a Rotary által f felkutatott, szívbetegséggel szüle- § tett, határon túli gyermekek gyó- a gyulásához, akiknek a kezelését is a szervezet finanszírozza. így került sor az elmúlt hetekben operált Pálfi Boróka műtétjére is, aki rövidesen haza is térhet. A megállapodás aláírásán részt vett Kercsmár András, a Rotary Magyarország következő kormányzója, Dr. Cseri Miklós, a Rotary Magyarország jelenlegi kormányzója, Prof. Dr. Ofner Péter, az intézet főigazgató főorvosa, Prof. Dr. Szatmári István, a Gyermekszív Központ szakmai igazgatóJohn Kenny, a Rotary világelnöke Prof. Dr. Ofner Péterrel megállapodást ír alá aláírására Magyarországra érkezett feleségével a Rotary International világelnöke, John Kenny, akit Bajnai Gordon miniszterelnök is fogadott. A megállapodást az tette lehetővé, hogy a Haller utcai gyerja, Prof. Dr. Hartyánszky István, a gyermekszívsebészet vezető főorvosa, a gyermek-szívsebészeti osztály vezetője és Dr. Kalmár László orvos igazgató, a Segítő Jobb Egészségügyi-Humanitárius Alapítvány elnöke is. Steiner Gábor Stróbl Mária, Szűcs Viktória, Bácskai János, Huber Béláné és Lengyel Zoltánné Hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezték meg április 23-án a „bölcsődék napját”, az első magyar bölcsőde megnyitásának 158. évfordulóján a Leövey Klára Gimnázium Dísztermében. A rendezvény házigazdja Káldy Györgyné, az Aprók Háza bölcsőde vezetője és Lengyel Zoltánné, az Egyesített Bölcsődék vezetője volt. Bácskai János alpolgármester megnyitója után Lengyel Zoltánné elmondta, hogy az első bölcsődét Francois Marbeau francia gyermekbarát 1844-ben-ben nyitotta meg Párizsban. Pesten hét és fél évvel később, 1852-ben, a Kalap utcában nyílt meg az első hasonló intézmény. A második világháború után a nők tömeges munkába állása miatt a bölcsőde fontos szerepet kapott országszerte, jelzi ezt az is, hogy 1960-ban a háború előtti ezerről harmincezerre nőtt a férőhelyek száma. 1985-95 között a bölcsődék 60 százaléka bezárt. Kerületünk első bölcsődéjét az Illatos úton, 1949-ben adták át. A következő 30 évben további 10 üzemi és 14 tanácsi bölcsőde működött, összesen 1234 gyereknek adva helyet. Mára mindössze 230 férőhelyre számíthatnak a szülők a még működő négy intézményben, a többiből üzemi öltözők, munkásszállók, illetve iskolák, nevelési tanácsadó, SZTK lett. A jelenleg működő Ráday utcai Aprók Háza 90, a Fehérholló utcai 60, a Pöty- työs utcai 40, és a Dési Huber utcai Manó Lak 40 férőhelyes intézmény kevésnek bizonyul, hiszen az elmúlt években ismét megnőtt az igény a kisdedek napközbeni elhelyezésére. Bár 2013-ra új bölcsőde is megnyitja kapuit a Thaly Kálmán utca 17.-ben, ahol további 35 kerületi gyerek kaphat ellátást, de még ennél is több férőhelyre lenne szükség. A helyzetértékelést követően Áldott, aktív gyermek? címmel Topolánszkyné Zsindely Katalin klinikai pszichológus a hiperaktív és figyelemhiányos gyerekek kezeléséről tartott előadást, majd Stróbl Mária bölcsődei szakértő a gondozónő szerepéről beszélt. „Változz és változtass” címmel Vokony Éva | szakértő a bölcsődei minőségi el- i látásról értekezett. A konferencia -o záróeseménye egy kis műsor volt, | amelyen tanárok, bölcsődei dolgó- < zók és bölcsisek léptek fel. Váradi A titkos kert Százéves vadszőlő az udvarban Különösebb érzelmek nélkül megy el a járókelő a rendkívül rossz állapotban lévő Thaly Kálmán utca 8. sz. ház előtt, pedig ha valaki betekint a kapun, annak elvarázsolt - megkockáztatom, nemcsak kerületi, hanem budapesti viszonylatban is -, egyedülálló kertjének látványa tárul a szeme elé. A kétemeletes lakóházat Krause Gábor ' építőmester tervezte és építette 1905-1906-ban, késő eklektikus stílusban. Az ablakok, párkányok kialakítása emeletenként változó, a kétszámyú kapu rácsai pedig már a szecesszió hangulatát idézik. A rácsok között bekukucskálva azonnal megpillantunk egy combvastagságú vadszőlőtőkét, amelynek társai is akadnak az udvarban; együtt teljesen befutják a ház belső falait burjánzó, kúszó hajtásaikkal. Minden bizonnyal nem sokkal a ház felépítése után ültethették, azóta nőttek ilyen terebélyesre. A belső udvar minden évszakban titkokkal teli, varázslatos látványt nyújt, de talán három időpontban a legszebb: tavasz közepén, amikor a friss hajtások valószí- nűtlenül zöld színbe öltöztetik a házfalakat, július elején, amikor fehér virágok borítják az ágakat, s ősszel, amikor apró, kék bogyók villannak ki a levélözön narancs- sárgájából, tűzvöröséből. Az önkormányzati tulajdonú ház szerepel Ferencváros homlokzatvédelemre javasolt épületei között, 2010-ben fel is újítják. A lakók bizonyára örülnek, hogy élhetőbb, komfortosabb körülmények közé kerülnek. A kérdés már csak az, miként élik túl a felújítást ezek a maguk nemében páratlan, öreg vadszőlőtőkék: vajon a jövőben is ágaik alatt zajlanak majd a lakók ádáz pingpongcsatái? Krivánszky Árpád A Thaly Kálmán utca 8. buja vadszőlője benőtte az ablakokat is „Bölcsődék napja” Nő az igény a kisdedek közösségi ellátására
