Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-04-16 / 6. szám

12 SPORT Ferencváros 2010. április 16. A hazai pálya hátránya Búcsú a Ligakupától Gólöröm SPORTHÍREK Vereség a bajnok­ságban és a kupában Rosszul indult az április női lab­darúgóink számára. A listaveze­tő MTK otthonában 2-0-s félidő után sima, 5-0-s vereséget szenvedtek. Néhány nap múlva Győrben, a Magyar Kupa elő­döntőjében léptek pályára, és bár már szinte mindenki elköny­velte a döntetlent, hét perccel a vége előtt egy lepattanó labdát Tóközi lőtt a kapunkba, s ezzel 1-0-ra nyert a Dózsa. Kikínlódott siker Nagy csatában, egy góllal nyer­tek pólósaink az Újpest ellen, az alapszakasz utolsó mérkőzésén. A srácok az első nyolc percben lőttek egyet, s nem kaptak gólt, míg a következő három negye­det döntetlenre hozták, így 6-5- re győztek. Bár a Szeged egy ponttal mögöttünk áll jelenleg, a hátralévő két meccse után vélhetően elénk kerül, viszont a Domino az egri bravúrgyőzel­me ellenére sem előzhet meg. így minden bizonnyal a negyedik helyen zárja az FTC-Fisher Klí­ma az alapszakaszt. Újra a Papa a futsalkispadon Kis Jánostól elköszönt a FTC Goldball futsalszakosztálya, s visz- szatért a csapathoz Fehér Zsolt. Az elmúlt időszak kudarcai, így a győri kiütéses vereség után töb­ben remélték a váltást. Az külön öröm sokak számára, hogy a ko­rábbi kedvelt tréner, Papa irányít­ja újra az együttest. Nos, kiválóan sikerült a visszatérés, hiszen a mieink 4-3-as félidő után ma­gabiztosan 11-4-re győzték le a Csömört. Bita 4, Simonyi 3, míg Biczi, Horváth Feri, Mészáros és Nagy 1-1 gólt szerzett. Együttműködés a Szigetszentmiklóssal A Ferencváros labdarúgócsapa­ta és az NB ll-es SZTK bejelen­tette: a másodosztályú csapat lesz a Fradi szatellitklubja. Első körben a 14 éven aluli gyere­kek nevelésében indul meg az együttműködés a felek között. A tehetségek maradhatnak sa­ját környezetükben, azaz nem az itthon megszokott bentlaká­sos módszert követi az FTC, így ez csak az első lépés, mert több hasonló együttműködést hoz­hat a jövő országszerte. A Fradi szakemberei rendszeresen fi­gyelik majd a szigetszentmiklósi - NB ll-es - csapatban játszó fiatalok teljesítményét is. Bár a tavaszi nyitófordulóban a Ha­ladást legyőzték a labdarúgók az Ül­lői úton, azóta három bajnokit és két kupameccset játszottak az Albert Stadionban, s egyszer sem sikerült nyerni. Mi több, gólt rúgni is alig. Töb­bek között ez az oka, hogy az együt­tes az ellenfelek botlásai ellenére sem lépett jelentősen előre a tabel­lán, s emiatt nem jutott a Ligakupa döntőjébe. Pedig jól indult a kéthetes „tur­nus”. Csupán 1500 néző figyel­te a lelátón a két ősi vetélytárs csatáját a Megyeri úton a Liga­kupában, de egy Újpest-Fradi több, mint bármely más mérkő­zés - legalábbis szavakban. Mert hiába a hangzatos ígéretek, hiá­ba az állítólagos akarat, s hiába a két tábor „bájos” párbeszéde, néhány helyzeten kívül kevés do­logra emlékezhetünk. Az első fél­időben a lilák támadtak többet, és puskáztak el egy-két lehetőséget. A második játékrészben némileg felbátorodott a Fradi, és a szü­t net után tíz perccel Tóth Bence | bombázott 16 méterről a kapu- “ ba. Némi túlzással, ezzel véget f 1 (1) is érhetett volna a „küzdelem”, ám még bő félórát kellett kibírni a nézőtéren és a tévéképernyők előtt. Több gól nem esett, így 1-0- ra nyert a Fradi. A hétvégi bajnokin a Kaposvárt fogadták Craig Short játékosai, s a Nyíregyháza és a Vasas után a somogyiak is ponttal távoztak. Ráadásul nem is kellett különö­sebben izgulniuk, mert a vendé­gek kapusa szinte végigunatkozta a 90 percet, s igazán csak tíz perc­cel a zárás előtt kellett közbeavat­koznia. Megtette. S bár Angliában a csapatok jelentős része már évek­kel ezelőtt szakított a felívelgetés- sel, a Fradi ragaszkodik hozzá. A sokat (és okkal) kritizált Davison után még most is ezt erőlteti. Ke­vés sikerrel. Elképzelés szinte sem­mi, játék alig, s a labda rendre a levegőben, így az ellenfeleknek nem is kell különösebben készül­niük a zöldek elleni taktikából. Az új igazolások közül Tutoric bevált, Elding ugyan el-eltűnik olykor, de legalább gólokat rúg, Doherty vi­szont gyenge, míg Stockley többet reklamál, mint focizik. A pocsék teljesítmény után a Paks ellen, szintén otthon, a Liga­kupában javíthatott volna az együt­tes, de csak a kapufákig jutottak el a felek az első félidőben. Nem kel­lett lerágnunk a körmünket a fe­szültségtől. A második félidő elején a korábbi fradista, Barta fejesével szereztek vezetést a paksiak, s hét perc múlva Kiss növelte az előnyt. Negyedórával a vége előtt Tóth Bence szabadrúgása csattant a ka­pufán, a kipattanót Shaw passzolta a kapuba. Az egyenlítés elmaradt, mi több, a vendégek lőhettek vol­na újabb gól(oka)t. A vereség után az Újpest elleni mérkőzésnek már nem lesz tétje. Szomorú volt az elmúlt hét­végén az örökrangadó, hiszen előző nap este elhunyt Varga Zoltán. Tiszteletére fekete kar­szalagot húztak a zöldek, s em­lékeztek rá a szurkolók is. Az első negyvenöt percben ugyan az MTK támadott többet, mégis a Ferencváros szerzett vezetést szűk félóra elteltével. A közeli gólok mestere, Elding ezúttal 25 méterről bombázott a jobb felsőbe. Szomorúan indult a második játékrész is, a mindkét klubban megfordult és kedvelt, 31 éve­sen elhunyt Zavadszky Gábor két ikerfia végezte el a kezdőrúgást. Talán a térfélcsere miatt, változ­tak a szerepek, ekkor a Fradi do­minált, ám a hazaiak lőttek gólt. A félidő közepén Szatmárit is egy távoli lövés után ünnepelhették társai. Bár akadt még néhány le­hetőség, a két kapus remekül vé­dett. A Fradi persze érthetetlenül újra vadul erőltette a felívelgetést, csak épp eredmény nélkül. A szur­kolók viszont sikerrel követelték a csapatba Lipcsei Pétert: Úgy tűnik, mindenki azon van, ha ajándék­percekkel is, de beérje és megelőz­ze Sárosi doktort. Pedig... Szomorúan is zárult a találko­zó. A csapatok a döntetlen és a szerintük elvesztett pontok miatt, a nézők a „látvány” okán búsla­kodhattak. Míg sokaknak az el­vonulás közbeni balhé fájhatott - a szó szoros és átvitt értelmé­ben. Mert hiába volt nyugalom a lelátón, a pályán kívül már nem volt béke, s több rendőr is meg­sérült az utcai harcban. Azt még nem tudni, hogy ezt miként értékeli az MLSZ Fegyel­mi Bizottsága. Azt viszont igen, hogy a Vasas elleni hazai mérkő­zésen elkövetett fegyelmi vétség okán újabb félmillió forintot kell befizetni a kasszába, mert a jelen­tés szerint mogyorószemek talál­ták el a játékvezetőt, és öngyújtó, illetve kisméretű labda repült a pályára az igencsak kétes büntető megítélése után. S az újpesti Liga­kupa-meccs is 300 ezer forintjába kerül a Fradinak (és a lüáknak), a két tábor kölcsönösen kedveskedő rigmusaiért. Schiller Önkormányzati segítség a kézilabdának Elérkezett az előretekintés időszaka, cél a dobogó Bár női kézilabdacsapatunk a Nép­ligetben kapott ki a Dunaújvárostól, míg a fiúk nyertek Debrecenben, még­sem ez a legfontosabb a két együttes kapcsán. A jövő okán lényegesen töb­bet jelent, hogy a szponzorok mellett a ferencvárosi és a józsefvárosi ön- kormányzat is segíti a jövőben a kézi­labda-szekciót. A hitetlenek a dátum miatt talán csóválták a fejüket, de tény, áp­rilis elsején jelentette be Kökény Bea, az FTC Kézilabdasport Kft. ügyvezetője, hogy a Vili. és a IX. kerületi önkormányzat támogat­ja a Fradi kézilabdasportját. Az egykori kiváló irányító hozzátet­te, játékosként kimaradt az éle­téből, hogy önkormányzat is az együttes mögé álljon, de eljött ez a pillanat, s most már csök­ken hátrányuk a jelentős helyi segítséggel rendelkező vidéki klubokkal szemben. Az együttműködés mellett biztossá vált, hogy az idei sze­zon kulcsjátékosai közül többen is meghosszabbították szerződé­süket, Szucsánszki Zita és Dajka Bettina 2014-ig, míg Pastrovics Melinda 2013-ig marad. Illet­ve, Abramovics Jelena a Hódme­zővásárhelyből jön a Fradiba. Sőt, közben aláírt a mieinkhez a válogatott átlövő, Tömöri Zsu­zsanna is, aki Elek Gábor edző szerint támadásban és védeke­zésben hasznára lehet a csapat­nak. Még további három játékos igazolását tervezik a női csapat­nál. Közülük egyik korábbi be- állósunk, Szamoránsky Piroska lehet, miután szerződést bontott a Podgoricával. Úgy tűnik, elmúltak az anyagi gondok, s lehet újra előrenézni. A hölgyeknél jövőre a dobogó, míg két-három éven belül sta­bil Bajnokok Ligája-résztvevő s minél tovább menetelő csa­pat kialakítása a cél. A férfiak­nál a folyamatos előrelépésben s idővel a rendszeres nemzetközi kupaszereplésben bíznak a veze­tők. A szponzoroknak köszönhe­tően a két együttes utolsó három hazai mérkőzését a szurkolók in­gyen tekinthetik meg. De térjünk vissza a pályára. Az FTC RightPhone a múltbeli nagy vetélytársat, a Dunaújvá­rost fogadta. Igaz, a korábbiak­kal ellentétben a hölgyek ezúttal nem érmekért vagy éppen a honi kupáért küzdöttek, hanem „csak” az 5. helyért. Az ellen­félnél ismét pályára lépett több régi klasszis is. Parádésan „rajtoltak” a mie­ink: öt perc alatt öt gólt lőttünk, míg a vendégek eggyel sem vá­laszoltak. Azt vártuk, a gyors játék, a rohanás fiatalabb csapa­tunknak kedvez, ám tévedtünk. Az ellen fokozatosan csökken­tette a különbséget, majd a já­tékrész felénél fordított is. Bár rövid időre visszavettük a veze­tést, de ezután az újvárosiak el­léptek néggyel, amelyből hármat megőriztek a szünetig (19-22). A több mint negyven gól jól mutat­ja, mennyire is védekeztek haté­konyan a felek. A második félidőben fokozato­san közelebb kerültünk, és nyolc perc után egyenlítettünk. A foly­tatásban „váltott vezetéssel” ha­ladt a két együttes, hat perccel a zárás előtt már azt hittük, nyer­hetünk, hiszen megugrottunk hárommal (36-33), de hiába ke­rültünk előnybe, s hiába lőtt a mérkőzésen Szucsánszki tíz gólt, a záró perc újra egyenlőről in­dult. A végén megint fórban ját­szottunk, de nem dobtunk gólt, csak kaptunk. Kettőt is. így 39- 37-re a vetélytárs győzött. A fiúk a bennmaradásért csa­táznak, s jól kezdték a harcot. Az alapszakasz során szoros mérkőzésen, az utolsó másod­percekben kaptak ki Debre­cenben. Most erre nem adtak esélyt. A 6. percben már 4-1-re vezetett az FTC-CityLine, míg a félidőben 14-10-re. A második harminc perc elején elléptünk 19-10-re, s bár a házigazda kö­zelített, utolérni nem tudta a mieinket, s 26-23-ra győztünk. A siker azt jelenti, az együttes igen közel áll ahhoz, hogy a kö­vetkező szezonban is a legjob­bak között szerepeljen. A csapat hátralévő mérkő­zései: április 23., 18.00: FTC- Gyöngyös; május 1., 18.00: Mezőkövesd-FTC; május 15., 18.00: Gyöngyös-FTC; május 21., 18.00: FTC-DKSE és május 30., 18.00: FTC-Mezőkövesd. Sch. Búcsú Varga Zoltántól Elment! Megint. Ám most hiába vár­juk, reméljük, hogy majd valamikor újra... többé már nem jön vissza. Ez a búcsú végleges... Varga Zoltán 65 éves korában elhunyt. Április 9-én a zuglói Danubia- pályán egy öregfiűk-mérkőzé- sen lépett pályára Varga Zoltán, tíz percet játszott, majd a szü­netben rosszul lett. Sem a hely­színen tartózkodó barátok, sem a kiérkező mentősök nem tud­tak rajta segíteni. Ott halt meg, ahol élt - a labdarúgópályán, ráadásul zöld-fehér mezben. Negyvennégy éve április 10-én az ő góljával nyert a Fradi az MTK ellen, most szintén ápri­lis 10-én, s ugyancsak egy örök­rangadó előtt tisztelegve fejet hajtottak a játékosok neki. Ahogy a „búcsú”, a „kezdet” sem volt mindennapi, hiszen 1944. december 31-én szüle­tett Válón, ám csak egy nap („év”) múlva, 1945. január 1-jén anyakönyvezték. Édesapám többször is mesélt róla. Egymástól nem messze nőttek fel, bár nem játszottak együtt a Károlyi-kertben, de olykor már ott figyelhette a kis szőke zsenit. Idővel a Fradiban csodálta, s imádta, ahogy a lab­dával bánik. Fájt a szíve, hogy „Varga Zoli” nem jött haza az olimpiáról, amikor majd más­fél évtizede visszatért kedven­ce, már a Fradi kispadjára, fátyolos tekintettel, de boldo­gan idézte a múltat. Hétvégén elcsukló hangon beszélt a bál­vány haláláról, s hétfőn, az Ül­lői úti gyertyagyújtásnál ismét sűrű könnyel telt a szeme... Úgy tűnt, a láng fellobbanása és a néma főhajtás között, mint jelen lévő kortársai, előhívta az emlékeket, ám egy darabot ott­hagyott magából. Emlékszem, már hazaköltö­zése előtt, 1991-ben is járt az Üllői úton Varga Zoltán, akit akkor láttam először. Albert Flórián 50. születésnapi emlék- öregfiúkmeccsére hívták meg, s a lelátó népe talán őt ünnepel­te leginkább, s mindenki ámult, hogy még mindig akár 40-50 méterre is odarúgja a labdát. Öt év múlva, már a Fradi edzője­ként játékosainak is megmutat­ta, hogy nem felejtett semmit, s nemcsak a korlátokra támasz­kodó szurkolók, de a tanítvá­nyai is csodálattal lesték mit sem kopott tudását. Nekem megadatott, ami édesapámnak nem: focizhattam - na jó, pontosítsunk, pályán lehettem - Varga Zoltánnal. S bizony büszkén meséltem ott­hon, apu talán titkon irigyelt is kicsit. Később néhányszor volt szerencsém a fociról hallgatni „Zolit”. Soha nem beszélt mellé, elmondta, amit gondolt, olyan­nak látta imádott sportágá­nak itthoni helyzetét, amilyen, s nem amilyennek sokan látni szeretnék... Ezért nehéz em­bernek tartották. Pedig minden emberi szóért hálás tudott len­ni, boldogan szignózott apu ré­szére egy lapot, amely az egyik legtöbb örömöt hozó „ajándé­kot” jelentette. Talán édesapám a napokban újra kezébe vette- veszi ezt a papírdarabot. És bú­csúzik az ikontól. Végleg... Nyugodj békében, Varga Zoli! Varga Zoltán hét évet ját­szott a Ferencvárosban (1961- 68) - 234 mérkőzésen 85 gólt szerzett. Négyszeres magyar bajnok, WK-győztes (1965), három évvel később döntős, 12-szeres magyar válogatott, 1964-ben a tokiói olimpián aranyérmet s abban az év­ben Spanyolországban Euró- pa-bajnoki bronzérmet nyert. Bronzérmet nyert a Herthával Németországban, Skóciában az Aberdeen valaha volt egyik legjobbjának tartják, egy évet töltött a kor egyik legerő­sebb csapatánál, az Ajaxnál, de megfordult a Gentnél és a Dortmundnál is. A Fradi edző­jeként az 1996-97-es szezon­ban bajnoki bronzig jutott. Hétfő este az Albert Stadion Springer-szobra mögött előbb a klub vezetői, majd az egykori játékostársak, Albert Flórián és Szűcs Lajos helyezték el koszo­rúikat. De búcsúztak a felnőtt és a korosztályos csapatok tag­jai és több klub képviselője is. Majd a szurkolók helyezték el mécseseiket, gyertyáikat. Lipcsei Péter és Ferenczi István elhelyezi az emlékezés virágát Séták, túrák mindenkinek A dunakanyari túrák aktív része­seinek kínál programot április 17- én a Ferencvárosi Természetbarát Egyesület. A Leányfalu-Tahi- Visegrád-Dunabogdány-útvonalon menedékházakat, helyi neveze­tességeket, szép kerteket tekint­hetnek meg. A kirándulásnak nincs költsége, s mindössze 3 ki­lométeres a táv. Akinek felkeltette érdeklődését a program, az 9.15- kor a 3. metró városkapui meg­állójánál a Volán-buszok Váci út felőli, ideiglenes 5. kocsiállásához menjenek, s keressék Kiss Ádá- mot, aki a túrát vezeti. Vasárnap, 18-án középnehéz tú­rára mehetnek a Börzsönybe. Ennek útvonala. Nagybörzsöny­Csörge-kút-Koppány-nyereg- Sákola-tető-Letkés. A táv 11 km, a szintkülönbség 450 mé­ter. Nagy Anita vezeti azokat, akik 7.45-re a Nyugati pályaudvar 1. vágányához mennek. Április 24-én, szombaton tízezer lépést tehetnek a Budai-hegység­ben a Szépvölgyi út-Erdészház- Oroszlán-szíkla-vadasparki emlékmű-„A” repülőtér- Hűvösvölgy-útvonalon. A 7,5 ki­lométeres kirándulást Kiss Ádám vezeti, akivel 9.00 órakor a Mar­git híd budai hídfőjénél, a HÉV- pénztárnál találkozhatnak. A Dr. Lévai János-emléktúra má­jus 2-án lesz. További információk: Kiss Ádám, 06-70 212-1288

Next

/
Thumbnails
Contents