Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-04-02 / 5. szám

Ferencváros 2010. április 2. KOZELET 3 ÖTÓRAI TEA Érik a gyümölcs Ötórai tea Gegesy Ferenc polgármesterrel Az önkormányzat forrásai folyamatosan csökkennek, s a tervezett rehabilitációhoz legalább 10 milliárd forintra volna szükség Sem politikus, sem városvezető még nem szerepelt ebben a rovatban, s most is csak azért teszünk kivételt, mert az, hogy a kerület hárommil- liárd forintot nyert az Integrált Vá­rosfejlesztési Stratégiával (IVS), amelyből elkezdődhet a József Atti­la terv megvalósítása, az Gegesy Fe­renc polgármester húszéves, kitartó városrehabilitációs programjának köszönhető.- Ahhoz, hogy nagyobb összegű uniós pályázaton részt vehessen az önkormányzat, el kellett ké­szíteni az IVS-t. Ez 2007 óta ké­szen van, ám mégis csak most, három év után nyert. Miért?- Akkor, amikor elkészítet­tük ezt a városfejlesztési straté­giát, még parlamenti képviselő voltam, s alkalmam nyílt az ak­kor még a fejlesztésért felelős miniszterhez, aki történetesen Bajnai Gordon volt, elvinni a tervet, meghívni a kerületbe. Többször visszahallottam, hogy úgy nyilatkozott: ilyen IVS-t kell csinálni, mindenre kiter­jedő, részletes, jól kidolgozott. Ebben oroszlánrészt vállalt Sersliné Kocsi Margit főépítész asszony vezetésével a teljes fő­építészi iroda, Paál Kálmán, a Jordán Péter által vezetett SEM IX Zrt. és talán egy kicsit én is, hiszen hatszor adtam vissza át­dolgozásra az anyagot. Ez való­ban 2007-ben történt, ám azóta nem volt olyan pályázati kiírás, amelyen érdemes lett volna akár csak elindulni is. Mert ha egy pályázaton elnyerünk 228 millió forintot - az ingyenpénz természetesen mindig jól jön de mellette aránytalanul sok kiadással járó feltételeket kell teljesíteni, így már a kinyerhe­tő összeg nem elegendő a ter­vezett fejlesztéshez. Márpedig ehhez a projekthez milliárdok- ra van szükség.- Mekkora területet érint, hány lakásról szól ez a terv, és a számítások szerint mennyire len­ne szüksége az önkormányzat­nak a teljes megvalósításhoz? Középső-Ferencvárosban az elmúlt 19 év alatt 43 épület nyerte el eredeti szépségét a tel­jes épületszerkezetre kiterjedő felújítás révén. Kilencszáz kom­fortos lakást alakítottunk ki a komfort nélküli, szoba-konyhá- sok helyén. Az erre fordított ösz- szeg meghaladta a 12 milliárd forintot. Még 2344 lakás vár a megújulásra, amelyből 1111 a Gát utcai hét tömbjében helyez­kedik el. Ráadásul a bontandó lakások aránya már alacsony, ez azt is jelenti, hogy a befek­tetői lakásépítéshez kevés az ingatlan. Az önkormányzat for­rásai folyamatosan csökkennek, a tervezett 1111 lakás rehabili­tációjához legalább 10 milliárd forintra volna szükség. Ebből most 3 milliárd van meg, s ez annyit jelent, hogy biztosan tudjuk folytatni a felújítást.- Tudható-e, hogy mennyi ön­részt kell kifizetnie az önkor­mányzatnak?- Ez csak akkor derül ki, ha megkötjük a szerződést, amely­ről még hivatalos értesítést nem kaptam, de úgy tudom, az uniós pénzek utólagos finanszírozás­sal működnek. Először nekünk kell fizetni, aztán a számlák el­lenében utalják vissza a költsé­geinket. Ha rossz passzban van a kifizető iroda, akkor fél év múlva, ha jó passzban vannak, akkor talán két hónap ez az idő. Folyamatos működés szem­pontjából jelenthet ez némi problémát, de az ilyen típusú problémát örömmel vállaljuk.- Mikorra lesz a lakosság szempontjából is érzékelhető vál­tozás?- Még rengeteg feladat van az előkészítéssel, s bár mi előre ké­szültünk, biztos, hogy egy éven belül a lakosság semmit nem fog ebből érzékelni. Először is be kell szerezni az építési en­gedélyeket. Az építési terveket már beadtuk 2008-ban elbírá­lásra, de mert összeférhetetlen lenne, hogy saját terveinket sa­ját hatóságunk bírálja el, a VIII. kerület dönt ezekről. A 2008­ban beadott nyolc kérelemből, amely nyolc épületet érint a 29- es tömbben, csak négyre kaptuk meg az engedélyt. Aztán leg­alább fél év, amíg a szükséges dokumentáció, amely az építési engedélyektől a kiviteli tervekig mindent magában foglal, elké­szül. Ezeknek a java megvan, de a maradék tervek elkészíté­sére közbeszerzési pályázatot kell kiírni. Biztos, hogy kell egy év, mire megkezdhetjük a lako­sok elhelyezését.- Ez azt jelenti, hogy záros ha­táridőn belül befejeződhet a ke­rület teljes rehabilitációja?- Nem, erről szó sincs, amiről most beszéltünk, az csak a Gát utca mentén lévő hét tömbből kettőt érint. Most az 1111-ből közel 300 lakást építünk. Ezzel még közel sincs itt a Kánaán, csak azt jelenti, hogy a meg­kezdett küldetést tudjuk foly­tatni. Az önkormányzati saját forrással, a budapesti támoga­tással meg egy kis állami hitel­lel is még legalább tíz év, mire valóban befejeződhet a kerület megújítása. Ha közben csökken az önkormányzati keret, akkor lehet, hogy tizenöt év is lesz. Ha az ez évi szinten tudjuk folytat­ni a felújításokat, akkor lehet, hogy nem tíz, csak nyolc év kell még.- Önkormányzati tulajdonban maradnak-e ezek a felújított la­kások?- Nem tudom, hogy lesz-e olyan előírás, mint a budapes­ti támogatás esetében az öt év, hogy bizonyos ideig nem idege­níthető el. Ha a szerződésben nem lesz ilyen kikötés, akkor azonnal eladjuk, ha a bérlők visszaköltöztek. Kedvezménye­sen, de természetesen nem a 15 százalékáért, mint a lerob­bant lakásokat. Bár már ott tar­tanánk. Deutsch Kornélia A városrehabilitáció, amely már jó néhány nemzetközi elismerést is hozott a kerületnek, Gegesy Ferenc polgármester életműve. Az elget- tósodott, elslumosodott Ferencváros a rendszerváltáskor nem volt vonzó a lakóhelyválasztók körében. A rendszerváltozáskor a legtöbb kerület a legegyszerűbb megoldást választotta: a lerobbant önkor­mányzati lakásokat gyorsan eladta, és megszabadult a tulajdonosi fe­lelősségtől. Ferencváros felelős vezetése azonban nem ruházta át a ház- és lakásfelújítást a lakosokra, hanem pincétől a padlásig elkezdte a lerobbant épületek tömbrehabilitációját, amellyel megnövekedett a zöld terület is a kerületben, hiszen a felújított épületek egy-egy belső parkot ölelnek. A városrész-megújító program és mellette Gegesy má­sik vesszőparipája, a kultúrafejlesztés végül Ferencvárost vonzó, élhe­tő kerületté tették. Ráday-kikelet Egyesületbe szerveződtek a Kultucca vendéglátói (folytatás az 1. oldalról) Néhány házzal arrébb har­mincas pár tért haza.- Tíz éve itt élünk - kezd­ték -, és nagyon pozitívan ér­tékeljük, hogy ez idő alatt így felpezsdült az utca. Budapest egyik legeurópaibb környéke ez - tették hozzá. Mivel korábban több panasz is érkezett szerkesztőségünk­be, hogy a Ráday nem más, mint egy erkölcstelen vigal­mi negyed, tovább kérdezős­ködtünk, de tiltakozókkal nem találkoztunk. Egy középkorú hölgy szerint akadnak még né- hányan, akik időről időre fel­emelik a hangjukat a zaj miatt, de számuk elenyésző. A több­ség úgy szereti a Ráday utcát, ahogy van.’- Az egyetlen gond, hogy a gyalogosok nem tudnak közle­kedni. A megoldás talán az len­ne, ha végleg kitiltanák innen az autókat. Egyébként itt élek már több évtizede, és nemcsak hangulatosabb, hanem bizton­ságosabb is így az utca, mint régen volt. És minden bizonnyal színe­sebb is, hiszen idén már hete­dik évébe lép a Kultucca. Noha a költségvetésből az eddigiek­nél némiképp szűkebb keret jutott a kulturális rendezvé­nyekre, nem marad el egy sem. Zubornyák Zoltán, a Ferencvá­rosi Művelődési Központ igaz­gatója és egyben a Kultucca vezetője kérdésünkre elmond­ta: részben anyagi okok miatt, részben pedig a lakók érdekeit szem előtt tartva úgy döntöt­tek, hogy idén négy kiemelt rendezvényt is egy időpont­ban tartanak. Június 3-ától 6-áig tehát igazán felpezsdül a Kultucca. Ekkor lesz ugyanis a Református Zenei Fesztivál, az Ünnepi Könyvhét, a Bárka Kikötő, és közben a Ráday ut­cai színházak is tartanak elő­adásokat. Benke Hunor A nap melege a teraszokra csábítja az embereket Pályázat A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ne­vében eljáró SEM IX. Városfejlesztő Zrt., a Magyar Ingatlanszövet­ség tagja NYILVÁNOS PÁLYÁZATOT HIRDET a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képező, Budapest IX. kér., Márton u. 10. és 12. szám (37757 és 37758/1. hrsz.) alatti ingatlanokból telekalakítási eljárás útján ki­alakításra kerülő ingatlan értékesítésére. A pályázat részvételi feltételeit, valamint az ingatlan részletes le­írását tartalmazó dokumentáció megvásárolható 2010. április 16- ig munkanapokon 9.00-12.00 óra között 80 000 Ft + áfa vissza nem térítendő összeg ellenében az alábbi címen: SEM IX. Város- fejlesztő Zrt., 1094 Budapest, Balázs B. u. 16/a. Tel.: 455-0475, 455-0476, fax: 455-0880. A nyilvános pályázaton részt vehet bármely belföldi vagy külföldi jogi, illetve természetes személy, aki a pályázati kiírásban közölt feltételeknek eleget tesz. A pályázatot 2010. április 19. (hétfő) 10.00 óráig kell benyújtani a SEM IX. Vá­rosfejlesztő Zrt. fenti címén. A kiíró fenntartja magának azon jogát, hogy a pályázati eljárást akár egészében, akár részben indoklás nélkül eredménytelennek nyilváníthatja. OLVASÓI LEVÉL Tisztelt Szerkesztőség! Bizonyára sokan meglepődve tapasztalták, hogy a 21-es vil­lamos vonalán a sínpályák Haller és Vágóhíd utca közötti sza­kaszának felújítása során kb. ÍOO m hosszú műfüves borítást alkalmaztak. Tudom, a BKV több külföldi nagyváros példájára hivatkoz­va kísérletképpen és stresszoldó hatásúként magyarázta ezt a megoldást. Ez a magyarázat elképesztő számomra. Elképesztő, mert amikor százmilliókat herdál el a cég vezetősége, elvégeztetnek egy ilyen, valószínűleg szintén sok tízmilliós munkát ott, ahol a Haller park kutyafuttatója van a sínek mellett. Érdekes módon a Mester utca belső részén (Drégely u. és Ferenc krt. között) a borzalmas állapotban lévő sínek évek óta halogatott felújítására nincs pénz, de műfűre van. Önkéntelenül is felmerül bennem a gyanú: lehet, hogy ott va­lamelyik házban lakik egy „fontos elvtárs", akinek az ablakon ki­nézve oldódik a feszültsége a napi „hajsza" után a műfű láttán? Üdvözlettel: Kincses Gábor, Mester utca A BKV Zrt. válasza Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk arról, hogy pontos és mérésekkel is alátámasztott információink szerint Budapest villamospályáinak 20-30 százaléka cserére, felújításra szorul. Természetesen beruházási lehetőségeink erősen korlátozzák a megvalósítások ütemezését, volumenét. A beruházások terve­zésekor több szempontot vizsgálunk az anyagi forrásokon túl­menően: elsősorban az al- és felépítmények, sínek, lekötések állapota, a forgalmi igények, vágányzári lehetőségek, illetve - ami már a lakosságot is érinti - sok esetben az előírt zajszintet meghaladó zajterhelés alapján határozzuk meg, hol tudunk be­avatkozni, műszaki színvonalat emelni. A 21-es villamos vonalán az elmúlt két évben a műszaki­lag legindokoltabb szakaszokon tudtuk elvégezni a felújítást. A mennyiséget, helyszínt, sorrendet egyértelműen a vágányháló­zat állapota határozta meg. A közelmúltban felújított szakaszok voltak a legfontosabbak, ezt előzetes felmérések is igazolják. A további szakaszok munkáit is tervezzük - így a Ferenc körút— Haller utcai vonalszakaszt is -, azonban jelenleg ennél lénye­gesen rosszabb állapotú vonalaink is vannak, többek között a kiemelt forgalmú Nagykörút* A kérdéses vonalra terveink szerint néhány éven belül szintén sort kell kerítenünk. A műfüves pályaszakasz kialakítása a Mester utcánál kísérle­ti jelleggel történt. A főváros több pontján jelentkezik - elsősor­ban önkormányzatok részéről - igény a zöldpályák iránt. Az ilyen kialakítás engedélyezéséhez szükséges egy legalább 100 mé­teres szakasz megépítése és kísérleti jellegű üzemeltetése. Ez a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása, ennek hiányában nem építhető ilyen jellegű villamospálya. A 21-es vonal Mester utcai szakaszán volt lehetőségünk ennek a kísérleti vágánynak a kiala­kítására. Az előzetesen látható üzemeltetési tapasztalatok eddig kedvezőek, hátravan még a nyári időszak tapasztalatainak meg­szerzése az engedélyek megszerzéséhez. Ezután bárhol a város­ban építhető lesz azonos felépítményű zöldpálya. Tekintve, hogy a vágányépítés szerkezetei, elemei jelentősen nem térnek el a hagyományos és a műfüves pályáknál, a mű­füves vágány ára csak jelentéktelen mértékben drágább a ha­gyományos szerkezeténél. A pályaépítéskor az alépítmény, a leerősítő szerkezetek, a sínanyag képviseli az ár 95 százalékát, az, hogy milyen burkolat (bazaltbeton, aszfalt, kockakő vagy ép­pen műfű) kerül a vágányok közé, ehhez képest jelentéktelen költséget képvisel. A műfüves szakasz 100 folyóméter hosszú vonalszakaszon, 200 méter vágányhosszon épült meg. *A vonal Blaha Lujza tér és a Móricz Zsigmond körtér, ill. Fe­hérvári úti végállomás közti szakasza. Üdvözlettel: Kalmár Tibor, BKV Zrt.

Next

/
Thumbnails
Contents