Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-12-24 / 23. szám
Ferencváros 2010. december 24. HELYTORTENET 7 Egy cigaretta... Száz éve költözött el Ferencvárosból a dohánygyár A megszűnt Ferencvárosi Dohánygyár, ma Református Teológiai Akadémia Nem éppen egészséges kedvtelés, de a pestiek bizony mindig kedvelték a dohányzást. Eleinte pipáztak, később szivaroztak, majd egyre inkább cigarettáztak. Eleinte csak néhány munkást foglalkoztató kisüzemek dolgozták fel a dohányleveleket, ám idővel sorra alakultak a dohánygyárak. Az első, a Fuchs-féle üzem Erzsébetvárosban, ahol már négyszázan dolgoztak. Majd a második, amely a 19. század derekán jött létre, a Ferencvárosi Dohánygyár a Soroksári, ma Ráday utcában, Szvetenay Márton ügyvéd telkén, egy eredetileg kaszárnyának, majd katonai kórháznak épült egyemeletes házban, amelyet a pénzügyminisztérium 1850-ben 104 114 forint 13 krajcárért vásárolt meg. (Hogy miért „krajcároskodtak”, nem tudni!) A gyár viszont terjeszkedett, a nagyobb város többet dohányzott, 1871-ben már ráépítettek egy második emeletet 79 188 forint 84 krajcár költséggel. A századfordulón már mintegy ezer dolgozója volt, főleg nők. Messze kimagaslott a környező földszintes házak közül. 1885-ben leégett a gyái; mialatt igazgatója az országos kiállításon tartózkodott, le is váltották. Tulajdonképpen egy, az Üllői útig nyúló épületkomplexum volt, négy udvarral, földszintes raktárakkal, benne kutakkal és az ott lakó tisztviselők kis kertjeivel. A munkások nagy része itt ebédelt, azaz fogyasztotta el a hazulról hozott elemózsiát - üzemi étkező akkoriban nem létezett. A közel lakók hazajártak a másfélkét órás ebédszünet alatt. Általában német ajkú, de magyar érzésű „franzstadti” családok leányai voltak, ruhájuk dohányszaga messziről elárulta munkahelyüket. Vastagon lerakodott a finom dohánypor a gyár földszinti és pinceablakaiba is, az arra járó gyerekek nagy örömére. Molnár Ferenc halhatatlan regényének kis hősei, a Pál utcai fiúk is innen „tubákoztak”. Akkor még a Soroksári utca forgalmasabb volt az Üllői útnál, villamos járt rajta, míg az utóbbin csak lóvasút. A gyárban cigaretta nem készült, csak szivar és pipadohány. Noha a fent említett tubáko- zás már kiment a divatból, azért gyártottak úgynevezett bumó- tot is a tüsszögni szerető idősebb urak számára, akiket a dohánylé törlésére szolgáló vörös zsebkendőjükről lehetett felismerni. A burnót nemcsak porrá tört dohánylevél volt, méz, szegfűszeg, borecet, sziksó és még sok minden más adta meg igazi ízét. A hosszú asztaloknál készültek a szivarok. A munkásnők kettesével összedolgoztak: az egyik formába préselte a dohányt, a másik havannalevélbe burkolta. Kb. ötvenféle szivart gyártottak az üzemben hatvan év alatt! Ma is emlegetik a Virginiát vagy a Cuba Portoricót, de ki emlékszik például a Regalia Favoritára? Napszámban, órabérben vagy szakmánybán kapták a fizetést, szombat délelőtt. Mint az állami helyeken általában, erős volt a testületi szellem. 1900. augusztus 25-én nagy ünnepséggel emlékeztek meg a fél évszázados évfordulóról. Az igazgató katonazenekart akart, de annak a k. u. k.-időkben nem volt tanácsos a Himnuszt eljátszania, ezért egy polgári fúvós- zenekar játszott néhány számot, utána cigányzene vidámította a mulatságot. Önfeledt résztvevői nem gondolták, hogy pont tíz év múlva megszűnik munkahelyük, áttelepítik a Budafoki útra, s Lágymányosi Dohánygyár lesz belőle. Hatvan év után megszűnt a Ferencvárosi Dohánygyár. Nemcsak az emléke maradt meg, az épülete is: Református Teológiai Akadémia lett belőle, ma is az működik benne. Itt kapott helyet a híres Ráday-gyűjtemény könyvritkaságaival, az intézmény a rendszer- váltáskor egyetemi rangot kapott. Akik folyosóin vagy udvarán ma rágyújtanak, talán nem is tudják, hogy valamikor itt is füstölnivaló készült! Róbert Péter Lakótelepi betlehemezés Gyerekek adták elő Jézus születésének történetét December 17-én a Medáliák Egyesület karácsonyi betlehemes játékot szervezett a József Attila- lakótelepen. A Dési Huber Művelődési Házból induló menet körbejárta a lakótelep óvodáit, de megfordultak a nagyobb üzletek környékén és a Börzsöny utcai könyvtárban is. Minden helyszínen rövid betlehemes előadással kedveskedtek a járókelőknek, akik közül sokan helyszínről helyszínre követték is őket. Nyomda Ferencvárosban Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság Az 1867. évi kiegyezést követő időszak kedvezett a gazdasági vállalkozások beindításának a kapitalizálódó Magyarországon. Akkoriban, a 19. század utolsó évtizedében alakult meg, és több mint ötven évig Ferencvárosban működött az a vállalkozás, amelynek utódnyomdája ma is Pátria Nyomda néven készít nyomtatványokat. Egy jó tollú, tehetséges újságírónak - Baross Károlynak - köszönhető a Pátria Nyomda megalapítása. A kiváló szervező Baross az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) hivatalos lapjának, a Közteleknek volt az első felelős szerkesztője. Hírlapírói tevékenysége nyomán lett a magyar agrár- politika hírmondójává az újság, írásaiban szorgalmazta a mező- gazdaság állami támogatását és fejlesztését. 1893. szeptember 23-án az OMGE képviseletében összefogva az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magyar Mérnök és Építész Egylet képviselőivel 600 ezer korona részvénytőkével meghirdették a Hazánk Irodalmi és Nyomdai Rt. alapító közgyűlését. A közgyűlésre a Köztelek üléstermében, a IX. kér. Üllői út 25. szám alatt került sor. (A Köztelek egy épületegyüttes neve, amely az Üllői út és Köztelek utca sarkán lévő háztömbből áll, és amely Hild József tervei alapján épült 1847-ben. Később, ahogy nőtt az országos egyesület, még két emeletet építettek rá.) A megalapított részvénytársaság alapszabálya célként határozta meg, hogy napilapot és egyéb irodalmi vállalatokat létesít, valamint nyomdai tevékenységet folytat. A 600 ezer korona alaptőke 1500 db, egyenként 400 koronaértékű részvénycsomagot tartalmazott. A részvénytársaság tizenhét tagú igazgatóságába például olyan kiemelkedő - mára nagy névvé avanzsált - személyek kerültek, mint Kvassay Jenő vízépítőmérnök, Bernát István, a későbbi Hangya Szövetkezet alapítója, Hollán Ernő nyugalmazott altábornagy, a magyar- országi vasúthálózat tervezője, de agrárszakemberek, ország- gyűlési képviselők, műegyetemi tanár, földbirtokosok és mások is. A helytelen vezetés következtében azonban a részvénytársaság tíz hónap alatt tönkrement. A társaság 1894. július 30-án rendkívüli közgyűlést tartott, amely lényeges változást hozott a nyomda történetében. A vállalkozás elnevezése Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt.-re változott, az igazgatóság létszámát a felére csökkentették, és kimondták, hogy a közgyűlés az igazgatósági tagokat három évre választja. A Hazánk című napilap kiadói és tulajdonjogát egy ötfős alakuló részvénytársaságra ruházta át. A lap vételárát ötvenezer koronában határozták meg, amelynek teljes névértékét részvényekkel kellett kifizetni a társaságnak. A lap külön szerződésben kötelezte magát arra, hogy az újságot öt éven keresztül a Pátria társulatnál nyomatja. A nyomda ettől fogva főleg mezőgazdasági folyóiratokat, szakkönyveket állított elő és terjesztett, elindították a Köztelek Gazdasági Könyvtár füzeteket. A vállalkozás 1894-től már nyereségesre fordult. Az 1896. évi millenniumi kiállításon a nyomdászpavilon egyik kiállítójaként szerepelt. A Közteleken működő nyomda Ferencváros legjelentősebb nyomdájává vált, az ügyviteli nyomtatványok mellett zömmel gazdasági és műszaki szakkönyvek kerültek ki sajtója alól. A könyvkiadó megindította a Köztelek Olcsó Könyvtár sorozatot, kiadták a Magyar Földművelés Naptárt, a ma is megjelenő Kincses Kalendárium elődjét. Az első világháborúban felére csökkent a munka, majd a háborút követő forradalmak időszakában munkanélküliség volt a cégnél. Ennek ellenére a Pátria nagy nyomdának számított. 1918-ban nyolcvanegy szedő, öt gépmester és nyomó, hét tanonc, huszonhat munkásnő és hét segédmunkás dolgozott a nyomdában napi nyolc és fél órás munkaidőben. A nyomógépek száma húsz volt. A Tanácsköztársaság alatt államosították a nyomdát, a nevét Pátria Nyomda és Kiadó Vállalatra változtatták. A Hor- thy-korszakban a nyomda újból részvénytársasággá alakult. 1922-ben a nyomdában több mint százhúszan dolgoztak: hetvennyolc szedő, tíz gépmester, négy szedő- és egy gép- mestertanonc, huszonhárom munkásnő, hét segédmunkás dolgozott a termelésben, ekkor tizenhat nyomógépen (gyorssajtó és kézisajtó) készítették a kiadványokat. Az 1929-1933-as gazdasági válság miatt a nyomdákban átálltak a heti 36 órás munkaidőre, hogy ne kelljen tömegesen elbocsátani a dolgozókat. A második világháború alatt növekedett a nyomda létszáma, és bővült a géppark. 1939-ben harminchét kéziszedő, tíz linotypegépszedő és tíz gépmester dolgozott, hat szedőgépe és tizenöt nyomógépe volt a nyomdának, addig az 1943-as adatok szerint ez hatvan kéziszedőre, tizenöt gépszedőre, tizenhét gépmesterre, kilenc szedőgépre és tizennyolc nyomógépre nőtt. Minded 1944-ben, Budapest ostromakor semmivé lett, a nyomda szinte teljesen megsemmisült. 1945-ben a nyomdai dolgozók romeltakarításának következtében márciusban sikerült üzembe helyezni egy kézzel hajtott nyomógépet - áram nem volt -, és megindult a termelés. Papírhiány és infláció volt, mégis 1947. szeptember 16-án a társaság ismét bejegyeztette az alaptőkéjét és a részvényeit. 1949-ben a Pátria Nyomda nemzeti vállalattá alakult. Az új cég a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. és a Kalász Könyvkiadó Rt. összevonásából létesült, s átköltöztették a Szentkirályi u. 47. sz. alatti épületébe. Ezzel megszűnt Ferencváros legnagyobb nyomdája, amely fél évszázadig az Üllői út 25. szám alatt működött. Persovits József “31 Az Üllői út 25., amely valaha otthont adott a Pátria Nyomdának 1111 I Palace Cinemas LURDY, 2010. XII. 23. XII. 29., 52. hét 1 9 fMiMtt ige 10:00 11:00 12:00 13:00 14:00 15:00 16:00 17:00 18:00 19:00 20:00 21:00 22:00 Utódomra ütök 12 b 11:30 13:30 15:30 17:30 19:30 21:30 ÜVEGTIGRIS 3. ® cp 11:45 14:00 16:30 18:30 20:45 RED 16 B 15:00 17:45 20:15 22:30 Gru 12 B 10:45 12:45 Ilyen az élet 12 B 15:15 17:45 20:30 Terhes társaság “® B 11:00 13:15 Harry Potter és a Halál ereklyéi 1. rész ® _B 16:15 19:00 21:45 Aranyhaj és a nagy gubanc B 10:15 12:15 14:15 Artúr és a világok harca 12 B 10:00 12:00 14:00 16:00 18:00 ZIMMER FERI 2. 12 ffll 20:00 22:15 Az utazó ® B 16:45 19:00 21:15 Megaagy 12 B 10:30 12:30 14:30 16:30 18:30 20:30 Ördög/Devil 16 fli 22:30 Narnia Krónikái - A hajnalvándor útja 12 B 11:15 13:45 16:15 18:45 £ Machete ® fll 22:00 % C Trón: Örökség ® B 10:30 13:00 15:45 18:15 21:00 9 CL Trón: Örökség 3Digital ® B 17:00 19:45 22:15 3 Aranyhaj és a nagy gubanc 3Digital B 11:00 13:00 15:00 kivéve szerda csak szerda ^ : szinkronizált ŰP: feliratos CP: magyar 12 :12 éven felülieknek 16 :16 éven felülieknek © : 18 éven felülieknek : korhatár nélkül : besorolás alatt Utódomra ütök - A gyanakvó após és kétbalkezes veje ismét összecsapnak, a kalamajkák folytatódnak
