Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-12-24 / 23. szám
Ferencváros 2010. december 24. KULTÚRA 5 „Csak” tájképek! Szikszai Károly grafikus kiállítása a Galéria IX-ben Gyermekek a gyermekekért Karácsonyi koncert - a devecseriekért Szikszai Károly grafikusművész kiállítása a Galéria IX-ben igazodni látszik az időponthoz. Mos, így az év végén a Fekete karácsony cím pontosnak is tűnhet, mégis, bár évekre visszamenőleg valóban fekete volt, a mostani az bizony fehér, jókora hóval borított ünnep lesz. A karácsonyt a szeretet ünnepének tartjuk, amikor még a rosszak is egy pillanatra megjavulni látszanak. Az egymás a iránti emberi jóság, szeretet és f segítőkészség ilyenkor, ha egy .'S másodpercre is, de igyekszik el- | feledtetni velünk azt a másik ar- < cot. A kapzsi, a túlélésért vagy saját érdekeiért másokon könyörtelenül átgázoló, pusztító, rettenetes és riasztó, talán már emberinek nem is nevezhető áb- rázatot, amely azért bizony ott rejtőzik a kedvesség és a kellem- kedő jóság álarca alatt. Szikszai Károly kiállításán mi is bepillanthatunk ezen emberi álarc alá, és döbbenten fedezzük fel saját életünk rettenetéit is, pedig „csak” tájképeket látunk a falakon. Ezekből a tájképekből, ebből a látványsorból bontakoznak ki komor realizmussal a gótikusra torzított fák, amelyek összeboruló ágaikkal hullámza- nak vagy képeznek boltíveket a komoran félrehúzódó, alig színes vagy alig fehér házak előtt, amelyek borzongva rejtekeznek ebben a szénfekete és papírfehér valóságban. A képeket nézve nem tudok szabadulni a gondolattól, filmek jutnak eszembe a múlt század elejéről, Murnau, A színeknek és a formáknak sajátos kapcsolata van Szikszai Károly művészetében Paul Wegener és Henrik Galeen vagy Fritz Lang híres filmjeinek képi világa ilyen. Az érzelmek és a szenvedély süt ezekből a képekből, ez az expresszivitás az, amelyet itt a Fekete karácsony képeit nézegetve érzünk. (Igazi „halált mosolygó képek” ezek, ahogy a művészkolléga, dr. Máriás egy korábbi kiállítás megnyitóján nevezte őket.) Az is igaz viszont, hogy felfedezhetünk bizonyos rokonságot a bécsi Arnulf Rainer agyondolgozott, roncsolt felületű munkáival is. Az alkalmazott technika, az olaj, olajkréta és szén (talán még pittkréta is) papíron vagy vásznon, igazán virtuóz módon, mégis visszafogottan szolgálják a mondanivalót. Az alkotónak sajátos a kapcsolata a színekkel és a formákkal. A feketéből előtörő, lefojtott alig színek és a csak megvillanó éles fehérek az ismeretlen belső erők által irányított agresszivitás, a szubjektivitás kifejeződései, vagyis egyfajta individuális feszültség előtörése a mélytudatból. „A festő azt festi, amit legbelsőbb lénye érzékel, önnön létét fejezi ki, mindaz, ami átmeneti, számára szimbolikus kép. Saját életének hangszerén játszik, a kívülről érkező benyomásokat fejezi ki belülről. Hordozza vízióit, belső látomásait, azok pedig őt viszik előre...” - állapította meg még az elmúlt század elején Herwarth Walden, a Der Sturm (az expresszioniz- mus egyik legfontosabb folyóiratának) főszerkesztője egy | katalógus előszavában erről 1 a művészeti gondolkodásról. 2 Szikszai Károly „csak” tájké- 3 pein a Fekete karácsony című s most látható sorozatban is en- < nek vagyunk tanúi. Knox Az Ádám Jenő Zeneiskola jubileumi évadának harmadik, december 20-i hangversenyét a jótékonyság jegyében rendezte meg. Ezzel csatlakoztak a dombóvári Apáczai Oktatási Központ tanulóinak felhívásához, akik a vörösiszap-katasztrófa által sújtott devecseriek megsegítésére Gyermekek a gyermekekért címmel szervezték koncertjeiket. Az országban a dombóváriaké volt az első gyerekek által kezdeményezett jótékonysági hangverseny, amelyet országos szintűvé terjesztettek ki. Dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár az ötlet mellé állt, és fővédnökséget vállalt az összes olyan koncerten, amely ennek szellemben szerveződik, továbbá méltató levelet írt, amelyet a hangversenyeken felolvasnak. A ferencvárosi koncert előtt is elhangzott üzenete, miszerint: „A történelem katasztrófái során számtalanszor bebizonyosodott már, hogy a zene az egyik legfontosabb olyan hívó szó, amely szomorúságunkkal egyidejűleg örömünknek is hangot tud adni. Egy jótékonysági hangverseny segélykiáltását senki számára nem kell lefordítani. »Ahol a szavak elhagynak bennünket, ott kezdődik a zene.« (Heinrich Heine szavaival élve.) A magyar történelemből elég csak az 1879-es nagy szegedi árvízre emlékezni, amikor is a magyarság és Európa, sőt a világ részvéte páratlan mértékben nyilvánult meg a város iránt. A Szeged újjáépítését célzó adománygyűjtéseket Európa nagyvárosaiban jótékonysági hangversenyek sokasága kísérte. A párizsi Operában rendezett gálán elhangzó művekből Liszt Ferenc egy zongoraátiratot is írt, amelyet ő saját koncertjein Szeged javára adott elő, és a bevételt elküldte a városnak.” Ezenkívül a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapjára felkerülnek azok a zeneiskolák, amelyeke jótékonysági hangversenysorozat résztvevőiként a devecseri zeneiskolásoknak segítenek. Az adományokból a tönkrement hangszerek pótlását, kottákat, a zenetanuláshoz szükséges egyéb feltételeket biztosítják a devecseriek számára. Amennyiben több adomány gyűlik össze, mint amennyire az iskolának szüksége van, úgy a többi pénz a Magyar Kármentő Alap külön erre a célra létrehozott számlájára kerül. Váradi Piroska Szentmáry Kálmán iskolaigazgató vezényelte a szimfonikus zenekart Kakasnyalóka Kovách Gergő szobrász munkái az Erlinben Vannak szerencsések, akik már otthonról magukkal hozzák (von Haus aus) a művészet szeretetét. Az építészcsalád hatása lehet, hogy a vizualitás mint kifejezési mód zsenge gyermekkortól kíséri, kísérti folyamatosan Kovách Gergőt, aki mára már divatos szobrásszá vált. Képzőművészeti szakkörökben rajzolás, mintázás, majd ilyen irányú iskolák, kisképző, főiskola - simának tűnik az életpálya. Segesdy György, a mester, majd Körösényi Tamás jó alapokat adott, ezután megnyert pályázatok következnek, sikert siker követ. Hát ennyit illik tudni az életrajzról, mégis, bevallom, eddig nem figyeltem fel munkáira. Valószínűleg azért mosódtak össze előttem az élet igen változatos és színes hátterével, mert maguk is azokkal a hatásmechanizmusokkal operálnak, és szinte beleolvadnak a színes reklámok, gics- cses nippek mindannyiunkat körülfolyó áradatába. Kovách Gergő gondolatait a világról a világ legtermészetesebb dolgaként, plasztikákban fogalmazza meg. A szobrászat neki érdekes kaland. Ezek a szobrok festett plasztikák, de készít képeket is, hiszen kitágultak, átjárha- tóakká váltak a képzőművészet műfajai közötti határok. Az új művészeti kalandoknak, úgy látszik, nincs határa. Az alkotók mindenféle szakmai konvenciót megkerülve, friss szemlélettel alakítják és formálják műveiket. Kovách Gergő figurális szobrász. Anyagai, amelyekből születnek a plasztikák, igen sokfélék, lehet fémvázas műgyanta, kemény műanyag hab vagy papírmasé, viasz, de akár bronz is, és természetesen mindenféle színű festék, mert ő nagyon színes, sokszor harsányan ágáló szobrokat alkot. Figurái alakjainak csoportjai az életnagyságtól a körülbelül tízcentis, picike, nippszerű plasztikáig mindenféle méretben készülhetnek. Témái játékosak, humorosnak vagy groteszknek nevezhetőek. Elnyújtott, esetenként több darabból álló alakjai szinte mind valamilyen mitologikus ember-állat keverékek. A közvetlenség számára a legfontosabb, ezzel fogja meg nézőit. Az, hogy fontos számára a játék, szintén érezhető szobraiból, mint az Apolló-testű, talán kutyafejű, fagylaltot nyalogató figura vagy a hősi pózba merevedett rágcsáló, aki (amely) mintha egy Tom és Jerry-film folytatása lenne, most már valóságosan. Szellemes-gunyoros formaegyütteseinek alaptulajdonsága a mély humor és a továbbgondolható irónia. A kiállítás fejetlen dromedárjára emlékezve azóta is tűnődöm: van-e, és vajon hol lehet a tevétlen fej? Közmondás-feldolgozásai, szóviccekből és mesékből „átírt” parafrázisai megdöbbentenek, mosolyra ingerelnek - majd elgondolkodtatnak, állandóan a patetikus és az édeskés határán egyensúlyozva. Filozofikus, de igen szórakoztató művei között igen fontosak „Muki” lényei, ezekből a velünk azonos méretű, konfekcióruhát viselő, torz arcú, három végtaggal rendelkező lényekből egy most is ott álldogál a fal mellett, akár egy nézőnek is nézhetnénk, aki bár kissé különös, de érdeklődve .g nézi a kiállítás többi plasztiká- 1 ját. A mögöttes tartalom közben •o már, bár rejtetten, de hat ránk. S Erős színeivel, harsány játékos- < ságával, iróniájával igazi közönségbarát szobrászat ez. Knox Kovách Gergő alkotásai játékosak, humorosak vagy groteszkek Karinthy után szabadon Szépírói verseny Ferencvárosban, nemcsak helyi diákoknak „így írtok ti...” címmel tizenötödik alkalommal hirdetett kreatív íróversenyt budapesti középiskolásoknak a ferencvárosi Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és a „Medáliák” Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület. A győztesek december 14-én vehették át a díjakat. A Szent István Közgazdasági Szakközépiskolában október 27- én rendezték meg az idei, immár hagyományos „így írtok ti...” szépírói versenyt középiskolások számára. A versenyen műfaji megkötés nélkül, a megadott motívumok alapján készíthették el műveiket a diákok. Az ez évi kiírás Ferencváros irodalmi életére vonatkozó elemeket is tartalmazott, s Budapest szinte valamennyi középiskolájából akadt jelentkező a megmérettetésre. A verseny díjkiosztóját december 14-én rendezték a helyszínt biztosító iskola, a Medáliák Művészeti, Kulturális és Oktatási Egyesület, Ferencváros önkormányzata, a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram támogatásával és a Fáy András Közlekedésgépészeti Műszaki Szakközépiskola, a Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola és a Leövey Klára Gimnázium és Szakközépiskola segítségével. Dr. Nagyné Horváth Márta iskolaigazgató köszöntője után a Zadam Társulat előadását tekintették meg a vendégek Frenák Pál és Zambrzycki Ádám felvezetésében. Ezt követően Turczi István költő, a Parnasszus folyóirat fő- szerkesztője, a zsűri elnöke értékelte a versenyt. Elmondta, hogy az évek során egyre több alkotó jelentkezik a kiírásra. Idén sem volt ez másként. A zsűri 160 pályázó művéből 105-öt értékelt. Az ítészek négy kategóriában ítélték oda az első, a második és a harmadik helyezetteknek járó díjakat, összesen negyvennégyet. A vers és próza kategória mellett szerzői díjjal jutalmazták a versben és prózában is kiemelkedőt alkotó tanulókat, a kreativitásdíjjal pedig az egyéni látásmódot és kifejező- készséget jutalmazták. Vers és próza kategóriában több különdíj is gazdára talált. További kategóriát képviseltek a Ferencvárossal kapcsolatos motívumokat felhasználó művek, amelyek között Faragó Fanny, a Leövey Klára Gimnázium, valamint Gyetván Rita, a Teleki Blanka Közgazdasági Szak- középiskola tanulójának írása is díjat nyert. Ferencvárosi kerületi különdíjjal jutalmazták a Leövey a Klára Gimnázium két diákját, I Bak Júliát és Németh Krisztinát, <D ■o továbbá Vollweiter Ivettet a Tele- 8 ki Blanka Közgazdasági Szakkö- < zépiskolából. Steiner Gábor Turczi István, Kulcsár Zsuzsa és Hetényi Piroska átadják a díjakat Bábjáték a templomban Advent utolsó vasárnapja a Bakáts téren Advent negyedik vasárnapján, december 19-én a Bakáts téri Szent Ferenc-templomban a Ziránó Színház a Karácsonyi csillag című bábjátékot adta elő a 2B Kulturális és Képzőművészeti Alapítvány közreműködésével. Már az előcsarnokban bábokból összeállított betlehem várta az érkezőket. A nagy hideg miatt a vártnál kevesebb, de igen lelkes - gyermekekből és szüléikből álló - érdeklődő a bábszínészeket is láthatta, hiszen a paraván előtt is játszották a darab egyes jeleneteit. V
