Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-11-26 / 21. szám

8 MAGAZIN Ferencváros 2010. november 26. Hagyományőrző vállalkozások Bemutatkozik a Feve Molnárné Benedek Jutka átveszi a kitüntetést Bánsághi Tamástól és Nándori Lászlótól Sokak számára cseng ismerősen a Feve, azaz a Ferencvárosi Európai In­tegrációs és Vállalkozásfejlesztési Egyesület neve. A kerületi vállalkozók összefogását és együttműködését se­gítő szervezet bő tízéves múltra tekint vissza - 1999-ben az akkori egyik al­polgármester, Bánsághi Tamás kezde­ményezésére indult útjára.- A rendszerváltást követő év­tized végére valahogy az a kép kezdett kialakulni a vállalko­zókban, hogy az önkormányzat csak egy akadékoskodó intéz­mény. E'Jtor merült fel az ötlet, hogy létre kellene hozni egy vál­lalkozásfejlesztési irodát, amely segíti a kapcsolattartást az egyes vállalkozók, valamint a hivatal között - emlékezett vissza a kez­detekre Bánsághi Tamás, aki je­lenleg az egyesület elnöke. Az ötlet hamar pártfogókra talált, így a Budapesti Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány (BVA) szakmai segítségével még abban J az évben létre .is jöhetett az iro- | da, amelyhez az önkormányzat £ adta a helyiséget.- Később felmerült, hogy végső soron mi is ez az iroda, mi a funk­ciója pontosan. Mondhatni, a leve­gőben lebegett, mi pedig szerettük volna valódi szervezetként mű­ködtetni. A kerület vállalkozói for­szírozták, hogy hozzunk létre egy egyesületet - folytatta az elnök. Hogy valóban megérte tény­kedni, azt jól mutatja az is, hogy az egyesületet az önkormányzat azonnal kerületi közérdekűnek nyilvánította, s ekkorra már tíz tagot számlált: nyolc vállalkozó, a BVA, valamint a ferencvárosi ön- kormányzat szerepelt az alapítók névsorában. Miután átköltöztek a Viola utcába, az új helyszínen már szakmai konferenciákat, képzé­seket is szervezhettek, az érdek­lődés pedig folyamatosan nőtt- a helyi vállalkozók egyre inkább érezték, hogy a Feve nem csupán róluk szól, hanem értük is van. Nem véletlen, hogy néhány évvel később a kisvállalkozók mellett megjelentek a „nagyok” is, akik az egyesületen belül életre hívták a mecénásklubot. Ők tízszeres tagdíjat fizetnek, cserébe valami­vel nagyobb a beleszólásuk abba, hogy az egyesület milyen kerüle­ti célt hogyan támogat. Merthogy a kapcsolatépítés és a kerületi vállalkozók összeho­zásán túl a támogatás is célja a szervezetnek. Az évről évre meg­rendezett Feve-bál bevételét pél­dául teljes egészében a hátrányos helyzetű ferencvárosi diákokat támogató „deák” Közalapítvány javára ajánlják fel, emellett pe­dig szakmai támogatást, tanács­adást nyújtanak azoknak, akik akár az indulás, akár más ne­hézség miatt elakadtak a vállal­kozás vezetésében.- Számos példa volt már arra, hogy a vállalkozók az egyesü­let révén találtak egymásra, meg tudták osztani a munkát, vagy ép­pen kölcsönösen ellátták egymást vele. Az így kialakuló ismeretsé­gek sokszor a hivatali ügyintézést is segítik - mondta Bánsághi. A kapcsolattartás és -építés színhelye a Feve-bál is, ahol 2005 óta minden évben átadják a Fe­rencváros Hagyományőrző Vál­lalkozása címet. A kitüntetést az addigi díjazottak ítélik oda an­nak a kisvállalkozásnak, ame­lyik, ha sok nehézség árán is, de fenn tudja tartani iparát a kerü­letben. Idén a Ráday utcai Jutka virágüzlet vezetője vehette át a kitüntetéssel együtt járó bronz­plakettet - a virágbolt 1957-ben nyűt, a törzsvásárlók szerint pe­dig nemcsak csokrot, hanem egy csipetnyi virágkultúrát is kap az, aki ide betér.- A díjazottakból mostanra jó kis közösség verbuválódott, és nem puszta formalitásnak tekin­tik a kitüntetést. A tavalyi díjazott például azon gondolkodik, ho­gyan tehetné szódásüzemét ide­genforgalmi látványossággá is, ehhez pedig, úgy néz ki, sikerül megszereznünk minden segítsé­get - fogalmazott Bánsághi. Ami pedig az egyesület jövő­jét illeti, megvalósulni látszik egy európai együttműködés is - a Feve kezdeményezi, hogy jöjjön létre a kontinens nagyvárosainak IX. ke­rületei között egyfajta vállalkozói szövetség. Benke Hunor Már a tizedik korcsolyaidény! Még soha nem kellett bezárni műszaki okok miatt A mai szülők és nagyszülők nemze­déke tudja, hogy az 1960-as évektől a rendszerváltozásig miként igye­kezett a szovjet „nagy október” no­vemberi évfordulóját ünneppé tenni a hatalom. Az iskolai és vállalati ün­nepségek, a fizetett munkaszünet, a zsákszámra osztott kitüntetések, de a különböző beruházások ekkor­ra időzített átadása mellett minden évben ekkor vette kezdetét a hivata­los jégszezon is.- A Lobogó utcai jégcsarnok­ban ilyenkor már szezon köze­pe van. Miért?- Mert nálunk már augusz­tus 23-án megkezdődött a sze­zon - tájékoztat Gágyor Péter, a József Attila-lakótelepen mű­ködő jégcsarnok igazgatója. - Csak június végén zárunk be, így ez a főváros legkorábban nyitó és legtovább üzemelő jégsporttelepe. Persze a kö­zönségkorcsolyázás esetében nálunk is megfigyelhető, hogy novembertől nő meg igazán az érdeklődők száma. Ilyenkor 70-80, január-februárban vi­szont 200-300 jegyet adunk el naponta.- Közönségkorcsolyázás?- így nevezzük azt az idő­szakot, amikor bárki jegyet válthat, mert szabad a pálya, gyakorlatilag csak hétvégén. Szombaton és vasárnap 11-15, illetve 16-20 óra között várjuk a korizni vágyókat. A hétköz­napokon alig van üres óránk, csaknem teljes a pálya kihasz­náltsága. Szervezett tanórák keretében - minden év szep­temberétől - hét ferencvárosi óvoda és valamennyi általá­nos iskola első osztályos tanu­lója ide jár, hogy Vas Mária és Kelemen Zsuzsa szakedzők se­gítségével megismerkedjen a korcsolyázással. A középisko­lásoknak is zajlanak itt test­nevelésórái, de műkorcsolya, a jégtánc és a jégkorong ama­tőr sport számára is nyitottak vagyunk. Hosszú évek óta heti a két alkalommal edzenek ná- 1 lünk a speciális olimpikonok, .g az ő munkájukat is az imént | említett, a kezdetektől nálunk < dolgozó két munkatársam irá­nyítja, de mi adunk otthont a Ferencvárosi Torna Club nyolc­évesekből álló (szupermini) és a tízévesekből verbuvált (mini) korosztályú utánpótlás-hoki- csapatainak, valamint a Bu­dapest Stars SE gárdájának. A rendszeres tanórák, edzések, versenyek és mérkőzések miatt csak hétvégén marad idő a szé­lesebb közönségre.- Ok állandó, visszatérő ven­dégek? Gondolom, elsősorban a lakótelepiek...- Kétségkívül sokan jönnek a közvetlen környékünkről, de egész Ferencvárosból érkez­nek, sőt Kispestről is. Azok a diákok, akiknek megtetszett a korcsolyasport, hétvégén is vissza-visszatérnek, sőt máshol tanuló barátaikat idecsábítják, s a szüleiket is gyakran maguk­kal hozzák. Viszonylag állandó a közönségkorcsolyázók össze­tétele, bár mindig látok új ar­cokat is. 2001 decemberében nyílt meg a csarnok. Az első, abban az évben végzett közép- iskolás vendégeink közül van már, aki apró gyermekét is ide­hozza. Azért ez felemelő érzés.- A közelségen, a hosszú jég­idényen és a megszokáson túl mi jelentheti a vonzerőt?- Gondolom, a megbízható­ság és az árak. A tizedik korcso­lyaévadot kezdtük meg idén, s még soha nem kellett techni­kai okokból bezárni a pályát. Az önkormányzat által a Duna Plazától az ottani korcsolya­pálya megszüntetésekor hasz­náltan megvett fagyasztó- és keringetőberendezéseket sike­rült megfelelően karbantarta­ni és folyamatosan javítani, így egy-egy kompresszorcserén kí­vül más nagyobb műszaki be­avatkozásra nem volt szükség. Ami pedig az árat illeti: azt hi­szem, a mai világban egészen ritka dolog, hogy tíz éve csak egyetlenegyszer emeltünk ára­kat. 2001-2009 között órán­ként 250 forint volt, azóta pedig 300 a közönségkorcso­lyázás fejenkénti pályahaszná­lati díja. A korcsolyakölcsönzés is ennyibe kerül.- Készülnek-e valami különle­ges év végi programmal?- Idén december 7-én már nyolcadik alkalommal rendez­zük meg a kerületi önkormány­zattal közösen a Mikulás-kupát, amely évről évre egyre színe­sebb és vidámabb ügyességi sportvetélkedő. A jutalmakat, ajándékokat (vándorkupa, já­tékok, érmek) a kerület bizto­sítja, az izgalmas feladatokat mi állítjuk össze. Már nagyon készülünk. Tudomásom szerint még lehet nevezni. Karácsony és újév előtt mindig megnö­vekszik a látogatóink száma. Apróbb meglepetésekkel szok­tunk kedveskedni. A meglepe­tés azonban attól meglepetés, hogy előre nem árulja el az em­ber. Hegedűs Sándor Valamennyi kerületi első osztályosnak módja van megtanulni korcsolyázni Tíz emelet magasból zuhant a Renault Hazavihette volna, de inkább porrá zúzta ajándékát Gazdája megmenthette volna, de többet ért neki „a jó buli" Az egyik rádió műsorvezetői egy berlini példa alapján találták ki a hallgatókra bízott sorsú autó meghökkentő, sokak által kritizált ötletét. Minden bírálat el­lenére rengetegen gyűltek össze a Fradi- pályánál, hogy saját szemükkel lássák, valóban földhöz vágnak-e tíz emelet ma­gasságból egy személykocsit. Sebestyén Balázs nem olyan ré­gen érdekes videóra bukkant a világhálón. A felvételen hatal­mas tömeg előtt zuhant a mélybe egy Porsche 911. Az egyik berli­ni rádió bízta hallgatóira a kocsi sorsát: ha kellő szavazat érkezik az autó megmentésére, a szava­zók között lel gazdára az autó, ám arra is lehetett voksolni, hogy harmincméteres magasságból egyszerűen elejtsék. A berlini­ek az utóbbira szavaztak, így a Porschét porrá zúzták. A magyar műsorvezetők kíváncsiak lettek, vajon itthon hogyan döntenének az emberek. Irigység, jó szándék, rosszindu­lat, szeretet, kárörvendés, nyere­ményvágy vagy botrányra éhség? Vajon mi jellemzi általában a honi hallgatókat? Kiderült, a voksolók többsége nem akar rombolni. Az autót így kisorsolták, a szerencsés győztes egy hölgy lett, Ilona. A műsorvezetők a voksolást támogató céggel közösen azon­ban úgy döntöttek, tekintettel a közelgő karácsonyra, a zuhanást támogatók táborából is megaján­dékoznak valakit, ezért a „ledobó táborból” kisorsoltak egy szava­zót, Andreát, akinek felajánlották, ha visszavonja szavazatát, meg­tarthatja az autót. A hölgy azon­ban minden győzködés ellenére hajthatatlan volt, így döbbent tö­meg nézte végig, amint Andrea kifejezett kívánságára most már saját autója a mélybe zuhan és porrá törik. Az esemény után a hölgy el­mondta: „Életemben egyszer kerülhettem ilyen helyzetbe. Imádom az őrültségeket, ezt nem hagyhattam ki, látni akar­tam! És nem is bántam meg, őrületes volt!” Steiner Gábor Filmvetítés a Helytörténeti Gyűjteményben A „Ferencvárosi mozi” következő vetítésén Ferencváros hídjainak történetét ismerhetik meg az érdeklődők ar­chív felvételek, híradórészletek segítségével december 10-én, pénteken délután 17.00 órakor. A részvétel in­gyenes, ám a korlátozott férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges telefonon vagy e-mailben. Tel.: 218-7420, e-mail: helytorteneti@ferencvarosimuvkp.hu. Az enyészet relikviái Gáli Ádám kiállítása az Art 9 Galériában Az Art9 Galéria mostani kiállítása igazán felkavart. A terembe lépve nem tudok szabadulni a lassú pusz­tulás érzetétől. Nem gondolok sem stílusokra, sem technikára, hagyom magamra hatni ezt az érzést. A fenséges romladozás. (Bi­zonyos kor után magunkon is észlelhetjük a jelenséget.) így tudnám pontosan megfogal­mazni azt az elégikus hatást, amely ott éri a látogatót. Ha to­vább vizsgálódunk, már meg­fogalmazódnak konkrétabb dolgok, elkezdünk beszélni absztrakt expresszionizmusról, tasizmusról, még a gesztusfesté­szet is megemlítődhet bizonyos szemszögből. Ezek a gondolatok jutnak eszünkbe e kép-reliefek (domború művek) láttán. A kép Gáli Ádám most bemuta­tott alkotásainál valójában egy vastagon vakolt felület. Ragasz­tott papírpépet és perlitmasszát hord fel a felületre, valamint föld és homok is kell hoz­zá, ezt színezi vízben oldott pigmentfestékekkel, és máris elkészült a kép alapja. A mű­vész, mint egy kőműves, vakol és simít. Nem megfesti, ha­nem építi és megtestesíti mű­veinek alapját. Ezután bontja, vési, karcolja, kaparja, dörzsö­li, koptatja a felületeket, amíg el nem készül a kép. így ala­kítja ki roncsolásokkal a pusz­tulás képeit. Ezekkel a roncsolt felületekkel különös faktúrákat hoz létre. A felületek organikus látványát egy-egy geometrikus jellegű részlet töri meg, illetve ezek is szervesen beleépülnek a képbe, megteremtve azokat a hangsúlyokat és strukturá­lis feszültségeket, amelyek köz­ben a látvány költészetté válik. Az egymáson átderengő rétegek titokzatos varázst nyújtanak. A felső, vagyis a leginkább pusz­tuló felület alól azonban itt is, ott is átdereng az élet elpusztít­hatatlan makacssága, a formák és színek megfakulva, megkop­va bár, de léteznek. Műveiben Gáli Ádám ez egyén és a világ közt feszülő felold­hatatlan egzisztenciális problé­máról beszél nekünk képeinek nyelvén. Hiszen a művészet a teremtés hasonlata, és szá­munkra a természet tanulmá­nyozása lehetővé teszi, hogy természettől idegen, absztrakt képződményeket is létrehoz­zunk. Ez már valójában az is­teni mű hasonlata. Teremtés és Pusztulás a két végpont. Most itt megjelenik, és az elmúlás, a lassú megsemmisülés folyama­tának jelentéstartalmait járjuk körül szakadatlanul a képeken. Még van, még látható az em­lékkép, de már csak pusztuló maradvány, aztán az is eltűnik, belesimul a végtelenbe. Knox Hétvégi sportmenü November 26., péntek 18.00: Cegléd-FTC II (férfiké­zilabda - NB l/B Keleti csoport, Cegléd) 19.00: Steaua Bukarest-FTC (férfijégkorong - MOL Liga, Bu­karest) 19.00: FTC-BVSC (vízilabda - OB I., Népliget) November 27., szombat 11.00: Fradi Kupa (akrobatikus torna, Népliget) 12.30: FTC ll-Tolna II (női futsal - NB II., Nyugati cso­port, Csömör) 14.30: FTC ll-Fészek Csem­pe (női futsal - NB II., Nyugati csoport, Csömör) 17.30: Paks-FTC (férfilabdarú­gás- NB I., Paks) 19.00: FTC-Debrecen (vízilab­da - OB I., Népliget) November 28., vasárnap 13:00 FTC-Hegyvidék (női lab­darúgás- NB I., Üllői út) 14:00 FTC II—Kispest (női ké­zilabda - NB II., Nyugati cso­port, Népliget) 17:30 FTC-Győr (női kosárlab­da - NB l„ Népliget) 19:00 Fenestela Brasov-FTC (férfijégkorong - MOL Liga, Brassó) i

Next

/
Thumbnails
Contents