Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-11-12 / 20. szám
Ferencváros 2010. november 12. MAGAZIN 9 Gárdos Péter, a regény szerzője és Geszti Péter a könyvbemutatón a Pinceszínházban Egy szerelem viszontagságai Hajnali láz - Gárdos Péter első regénye Gárdos Péter, olyan filmek ismert és elismert rendezője, mint a Szamárköhögés vagy a Skorpió megeszi az ikreket reggelire, regényt írt. Család- regényt, amelyet hol kimondva, hol kimondatlanul áthat a holokauszt szörnyűsége, ám szüleinek szerelme túlélt minden nehézséget, amit a történelem gördített útjukba. A Pinceszínház művészeti vezetője számos filmet rendezett, amelyek az évtizedek során is megmaradtak a magyar filmek kedvelőinek emlékezetében. Hatvanegy évesen adta a fejét írásra, amikor rálelt szüleinek korabeli levelezésére a vén könyvespolcok hátsó zugában. Svédországban 1945-ben rengeteg koncentrációs táborból szabadult embert ápolnak, köztük Gárdos Miklóst is, akinek az orvosok mindössze fél évet jósolnak gyógyíthatatlannak tűnő tüdőbetegsége miatt, de a huszonöt éves fiú életigenlése erősebb minden másnál. Feleséget keres, akivel odahaza újrakezdheti életét, ezért levelet ír 117 magyar lánynak, akik korábban ismeretségi körébe tartoztak. Köztük van a 19 éves Lili, későbbi felesége is, akit Miklós írásai annyira magukkal ragadnak, hogy szorongásait, kísértő álmait legyőzve képesnek érzi magát az élet újrakezdésére a fiú oldalán. A Hajnali láz az ő szerelmük regénye, az árulások, az igaz és hamis barátságok szövevényeiben, amelyek nem kis erőfeszítést kívántak mindkettejüktől egymás megőrzésére. A regény azonban több is, mint egy egymásra talált emberpár szerelmének története, az élet szerelmes regénye a történelem viszontagságokkal tűzdelt, göröngyös útján. Történet arról, hogyan őrizheti meg az ember a legnehezebb körülmények között is emberségét, ami a mai világban is tanulságos lehet sokak számára. A könyv pinceszínházbeli bemutatójára zsúfolásig telt a nézőtér, ahogy mondani szokták, mindenki ott volt, aki számított. Elsősorban Gárdos Péter regényének főhőse, édesanyja, akiről törékeny mivolta ellenére sugárzik az erő, a szeretet és az emberekbe vetett hit. De ott volt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Lomnici Zoltán és Bródy János is, hogy együtt érezzenek Gárdos Péterrel, akinek saját bevallása szerint élete eddigi legnehezebb feladata volt saját szülei történetét papírra vetnie. „Tartoztam ezzel szüleimnek, apám emlékének” - mondta Geszti Péternek, aki a Hajnali lázról kérdezte a rendezőt, miközben Rudolf Péter a könyvből olvasott fel részleteket. A könyv két ember kapcsolatának regénye, amelyben azonban - bár a legtöbbször kimondatlanul - ott vannak a holokauszt borzalmai s azok a miértek, amelyek elvezettek a koncentrációs táborokig. De nem csupán a holokauszt, minden emberiség elleni bűntett, diktatúra ellen is szól. Gárdos Péter a bemutatón elmondta, szülei csalódtak minden „izmusban”, hiszen minden elnyomó rendszer egyformán veszélyes az emberiség számára. Steiner Gábor Múlt és jelen egy húron Rendkívüli érdeklődés övezte a jubileumi gálakoncertet A jubileumi koncert egy nagy közös együtt zenélésről szólt Száz éve, a fővárosban az elsők között kezdődött a szervezett zeneoktatás kerületünkben, s az idők során a ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola közel hétszáz fős oktatási intézménnyé nőtte ki magát. Az iskola a 100. születésnapot hét alkalomból álló koncertsorozattal ünnepli, amelynek első előadása az október 27-én megrendezett jubileumi gálahangversenyvolt. A koncerten a máskor tágasnak tűnő, 250 fős díszterem kicsinek j> bizonyult. Talán azért is voltak “ olyan sokan kíváncsiak a dísz- § előadásra, mert ez alkalommal M bemutatkoztak az iskola hajdani és jelenlegi növendékei, tanárai és az együttesek. Már a kezdés sem volt mindennapi, az ünnepi megemlékezés előtt a Tavaszi szél című népdalt, Ádám Jenő feldolgozásában, együtt énekelte a közönség az iskola kórusával. Szentmáry Kálmán igazgató megemlékezése és a köszöntők után elhangzott J. Ch. Schickhardt G-dúr kvintettje, amelyet az iskola egykori diákjai, Kállay Gábor - aki ma már tanárként segíti a fiatalokat az intézmény falai között Kállay Katalin és Migróczy Tamás játszottak. Petrovics Emil Passacaglia in bluesjában Tamás Sándor egykori tanuló fagottozott. Seiber Mátyás Táncok című művét az iskola Gitáregyüttese adta elő, amelyben tanulók és tanárok egyaránt közreműködtek. Az egykori növendék, Zempléni László Lassú és friss című művét az intézmény Ütőegyüttese adta elő, amelyben Varasdy Ernő - aki immár 50 éve tanítja a diákokat - egykori tanítványaival zenélt. Dráfy Kálmán, az iskola egykori növendéke, ma a Zeneakadémia tanára, Liszt- és Bartók-műveket zongorázott. A koncertet az Ádám Jenő Zenekar zárta Händel B-dúr orgonaversenyével, Sulyok Imre Introduzione e Rondo, Erkel Palotás és J. Strauss Éljen a magyar! című művével, amelyben az orgonaszólót Soltész Petra tanár, a hegedűszólót Barabás András Balázs tanuló játszotta. A zenekart Szentmáry Kálmán igazgató vezényelte. Váradi Piroska A lomtalanítás és maradványai Belső-Ferencvárost megszállták a guberálók Október 29-én zajlott a kerület legbelsőbb területének lomtalanítása. Előtte kb. 5-7 nappal postán, rövid hírlevélben értesítette a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. az adott terület lakóit, mikor tehetik ki a ház elé az egy év alatt felhalmozódott lomot. Már nem hirdetik meg az újságokban, mint régen, nehogy megszállják a kupacokat a szemétben turkálók. A házakban plakátok kerültek a kapualjakba, amelyeken szerepelt az időpont s a kérés, hogy csak azon a napon tegyék ki a fölöslegessé vált lomokat - sittet, autógumit, vegyi anyagokat, veszélyes hulladéknak minősülő dolgokat ne, azt külön gyűjtőpontokon lehet leadni -, amelyik napon elszállítják. De hiába minden óvintézkedés. Nem mindenki volt fegyelmezett, mert már a megjelölt időpontot megelőző néhány napon megjelentek a valaha szebb időket látott, de mára korszerűtlené vált bútordarabok, műszaki cikkek, egykor spájzokban leledző stelázsik tartozékokkal (értsd befőttes- és egyéb csatos üvegek stb.). A „kicsi a rakás, nagyobbat csinál” elv alapján pedig egyre csak nőtt-növeke- dett az anyag a kapuk előtt. Először csak a járda szélén, azután már az úton is. S jött a harmadik fázis. Megjelentek a kupacok mellett vizsgálódók, mert ami az egyik embernek értéktelen vacak, az a másiknak kincs. Feltáró csapatok lepték el az utcákat, és kivétel nélkül minden | halmot többszöri átvizsgáltak, f A járdáról az úttestre terült a § sok limlom, néha sokméteres át- w mérővel. Sőt, majd minden nagyobb lerakat mellé őrző-védő is ült, nehogy mások elvigyék a már lefoglalt javakat. Volt, aki kézben, bevásárlókocsiban szállított el ezt-azt, a szervezettebbek csomagtartós kocsikkal, kisteherautókkal járták az utcákat. Hamar megtörtént a szakosodás is: volt, aki fémet gyűjtött, volt, aki műszaki cikket, mások bútorban utaztak. Előfordult, hogy fizetni kellett a javakért, ha valaki nem volt elég szemfüles, és lekéste a „szabadkupac”-időszakot, de olthatatlanul megkívánt valamit. És természetesen az osztozkodás és fosztogatás közben keletkező apró törmelék ellepte az utcákat. A harmadik éjszakán végre megjöttek a köztisztasági autók, és elvitték a hulladék nagyját, ám apróbb darabok még maradtak bőven, nem is kevés ideig, még napokig kellett kerülgetni a kisebb-nagyobb morzsaléko- kat. A szétszóródott daraboktól ekkorra már nemcsak a gyalogos, hanem az autós közlekedés is kétségessé vált. Csak a negyedik nap reggelére vált használhatóvá a közterület, amely még ekkor sem volt olyan, mint szokásosan. A szél még itt-ott cipelt a hátán egy-egy lomot, maradékot, s az akciónak a rendetlenség mellett egyéb nyoma is maradt. A Ráday utca egyik házának több pinceszellőző vasrácsa a fémgyűjtők hathatós „munkáját” bizonyítja, kiszakították a helyéről, és azt is magukkal vitték (valószínűleg egy liter bor árát is megkapták érte a vastelepen). De hosszú távra nyomot hagyott az a fehér és sárga festék, amely a Mátyás utcánál került a díszburkolatra, bizonyítandó, hogy a kérés ellenére (ti. festékmaradékot és göngyölegeit stb. ne tegyen ki senki a lomok közé) még az állampolgári fegyelem nem elég szilárd. -só Középső-Ferencvárosban sem volt más a helyzet, mint a belső területeken Hamarosan támad a tél Már tilos sózni a járdákat Lapunk már foglalkozott a fűtési szezon kezdetével és az azzal kapcsolatos felkészülési teendőkkel, most a téli síkosságmentesítésről lesz szó, amely a járdák esetén a társasházak tulajdonosainak a feladata. Klímaváltozás ide vagy oda, az idei télen is számítani kell arra, hogy időnként „kiszakad az ég dunnája”, vékonyabb- vastagabb hólepellel borítva az utakat, járdákat. A fővárosi utak közlekedésre alkalmassá tétele a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. feladata, de a cég legtöbbször csak a fő- és tömegközlekedési útvonalakra jut el idejében. Az érvényben levő jogszabályok alapján a társasházak tulajdonosainak, azaz a lakóközösségeknek kell gondoskodniuk a járdákon a hó elsöpréséről, lapátolásáról és a síkosságmentesítésről, amely eddig a növényzetre káros ipari só kiszórásával történt. A mostani télkezdettől azonban a 346/2008. (XII. 30.) sz. kormányrendelet a járdákon megtiltja a só használatát, akár 50 ezer forintos bírság terhe mellett. A társasházaknak jánlatos még az első hó leesése előtt beszerezniük a seprőket, hólapátokat és só helyett például a drágább zeolitos útkálit síkosságmentesítésre. Sajnos a legtöbb helyen a hó tetejére ki- s szórt síkosságmentesítő anyag 1 helyettesíti a seprőt-lapátot is, S a keletkező szennyes latyak pe- | dig károsítja a cipőnket, pisz- < kítja a ruhánkat. Ha baleset következik be a társasházhoz tartozó járdaszakaszon, annak következményeiért a ház felel. Különösen veszélyes a járda ónos esőben, illetve amikor a nappali olvadás után éjszaka újból ráfagy a hóié a burkolatra. A háztetőről lecsúszó hó is okozhat balesetet, illetve kárt az alatta parkoló gépkocsikban, különösen akkor, ha az elhanyagolt tetőről lezúduló nedves hótömeg cserép- és vakolatdarabokat is magával ragad. Hófogó felszerelése, a tető jó karbantartása előzheti meg ezt. A leggondosabb felkészülés ellenére időnként előfordulhat, hogy az ereszekről akár karvastagságú, méteres jégcsapok lógnak, veszélyeztetve a járdán közlekedők életét, testi épségét. E területeket a veszély elmúltáig körbe kell keríteni, és figyelmeztető táblát kell kihelyezni, a tűzoltóknak ugyanis csak a legforgalmasabb helyek jégcsap- mentesítésére van kapacitásuk. Krivánszky Árpád Az idei hóeltakarításban a seprűnek és a lapátnak lesz igazán szerepe
