Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-11-12 / 20. szám

8 MAGAZIN Ferencváros 2010. november 12. Háború és tél a lakótelepen Öt napig tartott a világsztárokkal zsúfolt felfordulás Hajléktalanok a Ráday utcában Környezetükben a szemét és a bűz uralkodik (folytatás az 1. oldalról) Mindemellett pedig a lakók védelmére kelt, mondván, hogy milyen alapon forgatják fel az életüket.- A hétvégén számos bejelen­tés érkezett az önkormányzat­hoz a hangzavar és a felfordulás miatt, valaki még írásos bejelen­tést is tett a jegyzőnél. Hétfőn reggel mentünk ki a közterü­let-felügyelőkkel, ekkor rögtön kiderült, hogy jóval nagyobb területet foglalnak, mint amek­korára az engedélyük szól. Ab­ban ugyanis 950 négyzetmétert jelöltek meg, végül a hivatalos felmérés alapján kiderült, hogy 2025-öt foglalnak. A plusz 1075 négyzetméterről szóló papírt aláírta és ezzel elismerte a stáb vezetője, ami azt jelenti, hogy a hatályos rendeletek szerint, tízszeres szorzóval kalkulálva, mintegy 18-19 millió forint bír­ságra számíthatnak - magya­rázta a képviselő. Mindezek után kíváncsiak voltunk a lakók élményeire is. Legtöbbjük szerint nem volt semmi komolyabb feszültség, eltekintve az időnként hallható gépfegyverropogástól, aminek azért megvolt a sajátos han­gulata. Sikerült összefutnunk egyikükkel, aki közelebbről is megismerkedett a sztárpáros- sal. Egy jelenetet ugyanis az ő lakásukban vettek fel, szintén élethű díszletekkel.- Nem mindennap történik az emberrel olyan, hogy az aj­tajában megáll egy bájos hölgy, kezet nyújt, és közli, hogy „Hi, I am Angelina Jolié, call me Angie” - mondta a fiatalember, a akit szintén köt a titoktartási % szerződés, ezért nevét sem árui­ig hatjuk el. - Végig elég titokzatos £ volt minden, ugyanúgy, mint a < többiek, mi sem tudhattunk és a mai napig tudhatunk túl sokat a filmről - mesélte. Ezzel együtt ő és édesany­ja is élvezték a felhajtást, ki­váltképp, hogy Brad Pitt és Angelina Jolié is az ő fürdőszo­bájukat használta. Mint azt la­punknak elmondták, az egész stáb, mindenki nagyon kedves volt, a díszlet berendezésénél, mint a hímes tojásra, úgy vi­gyáztak az értékeikre, nekik pedig a kisujjukat sem kellett mozdítaniuk.- Egyedül Brad tűnt egy kicsit morcosnak, amikor nálunk járt - mondták mosolyogva. Benke Hunor A különböző médiumokban közölt adatok szerint több ezer hajléktalan él a fővárosban. A kerület sem kivétel ezalól, korábban szembetűnő látvá­nyosságként a Kálvin téri és a Ferenc körúti aluljárókban tanyáztak a fedél nélküliek. Aztán rendelet született arról, hogy itt nem tartózkodhatnak, ki kellett jönniük a felszínre. Sokukat nap mint nap látni az utcán, a parkokban, tereken, éj­szaka falmélyedésekben húzzák meg magukat. Környezetükben csikkek, eldobált sörösdobozok, üres borosflakonok, de előfor­dul, hogy vizelet- és ürüléknyo­mok is láthatók. Az utcán élők tisztálkodása kétes, sokszor már messziről orrfacsaró bűzt érez az arra járó. Nem csoda, hogy az átlagember ösztönösen pró­bálja távol tartani magát tőlük. Többen jelezték, hogy nyár óta a főváros egyik legpatinásabb sé­tálóutcájában az éttermek, ká­vézók, színházak, kiállítótermek mellett a hajléktalanok látványa is a különlegességekhez sorolha­tó. Két pádon vertek tanyát a Rá­day utca és a Kinizsi utca sarkán. Nappal négyen-öten is gyülekez­nek, látványuk riasztó, körülöt­tük állandósult szeméthalmaz. A szociális munkások jelzései szerint ezek az emberek tudják, hogy vannak hajléktalanszál­lók, s azt is, hogy aki oda be­kerül, annak az ottani rendhez kell igazodnia, van tisztálkodá­si lehetőség, és ellátást kapnak. Ám ők azért nem mennek oda, mert - véleményük szerint - az ott élők egymástól ellopják a holmijukat. Úgy tűnik, az ősz, a közeledő hideg ismét előtérbe hozta az utcán élő hajléktalanok ügyé­nek kérdését. Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének a napokban tett nyilatkozata sze­rint az aluljárókban nem tar­tózkodhatnak életvitelszerűen hajléktalanok. A közterületeken élő hajléktalanoknak úgyneve­zett „túlélőpontok” létrehozá­sával próbál segíteni a főváros. Az ismertetett elképzelések sze­rint ezek sátorszerű, nagyobb helyek lesznek, ahol télen fűte- nek, és meleg ételt kap, aki ide bemegy. Mintegy 200 hajlék­talannak pedig - olyanoknak, akik valamilyen keresettel ren­delkeznek - albérleti lehetősé­get biztosítanak. Reméljük, az ígéret minél előbb valósággá válik, és enyhíti a haj­léktalan emberek életét. -só A Kinizsi és a Ráday utca sarkán lévő pádon tartósan berendezkedtek a hajléktalanok Mänskliga rättigheter „Emberi jogok” - svéd-magyar együttműködés (folytatás az 1. oldalról)- Számos ehhez hasonló ta­lálkozón vettem már részt, és mindig nagy örömmel konsta­táltam, hogy diákjaink ottho­nosan mozognak az európai térben. Lengyel, francia, ma­gyar, litván diákok értenek könnyen szót egymással, azon­nal tudnak együtt dolgozni, ját­szani vagy éppen meglógni egy unalmasabb foglalkozásról - tette hozzá nevetve. A kétéves, diákcserével egy­bekötött projekt során a két is­kola diákjai és tanárai együtt dolgozzák fel az unió embe­ri jogi chartájának cikkelyeit. A diákok kiválasztják azokat, amelyeket a legizgalmasabbak­nak tartanak, svéd társaikkal közösen - online kapcsolat­ban - angol nyelvű prezentá­ciókat készítenek, amelyekben azt vizsgálják, miként érvénye­sülnek ezek a jogok, és ők ma­guk hogyan élik meg mindezt a mindennapokban. Eddie Fonyódi a svéd nagy- követség képviseletében hang­súlyozta, hogy a mostani diákgeneráció az első, amelyik élvezheti a szabad mozgást a kontinensen. Szavait, miszerint „ti vagytok a jövője az uniónak és Európának”, a vele szemben ülő leöveys tanulók boldog mo­sollyal fogadták. Érezhető volt ebből is, hogy készek komolyan venni a fel­adatot, mindemellett valóban örülnek annak, hogy megada­tik számukra ez a lehetőség. A következő tanév elején sor­ra kerülő diákcserén ugyanis ők utaznak majd Göteborgba, ahol - az addigra már távolról megismert svéd diákokkal kö­zösen - elkezdenek egy színda­rabon dolgozni, amelyet maguk írnak a jogok érvényesüléséről folytatott viták, beszélgetések és elemzések során adódott öt­letekből. A svéd diákok bő fél évvel később érkeznek majd Fe­rencvárosba. A tervek szerint a Leövey-napok keretein be­lül szerveznek egy gálaestet, ahol bemutatják a darabot, va­lamint az időközben elkészült werkfilmet. Az esemény azon­ban itt nem áll meg, az előadás után ugyanis egy nyilvános fó­rumra is sor kerül, ahol a felme­rülő kérdéseket vitathatják meg a résztvevők. Borsa József, az Oktatási, Kul­turális és Sportiroda vezető­je ennek kapcsán csak annyit mondott a hallgatóságnak, hogy szinte biztos benne, hogy a pro­jekten túl is születnek majd ba­ráti kapcsolatok.- A magyar egy vendégsze­rető nép, ám ez itt Ferencvá­rosban duplán érvényes, mivel mi kultúraszeretők is vagyunk. A programban részt vevő svéd és magyar diákok pedig min­den bizonnyal nemcsak körül­néznek majd egymás portáin, hanem látnak is - fogalmazott az irodavezető. A fórum idején a svéd isko­la négy tanára vendégeskedett a Leöveyben. Noha a prog­ram nyelve angol, az itt töltött egy hét alatt svéd nyelvórá­kat tartottak a diákoknak és a tanároknak, workshopokon ele­mezték a chartát. Ez utóbbi per­sze elutazásukkal nem maradt abba: az alapokmány cikkelyeit kifüggesztették az iskolában, ahol egy svéd osztálytermet is kialakítottak. Itt a Leövey diák­jai amellett, hogy folyamatosan figyelemmel kísérhetik a pro­jekt előmenetelét, tényeket és érdekességeket is megtudhat­nak Svédországról. HasseNylén, azUtmarksskolan tanára a fórumon örömmel szá­molt be arról, hogy egy hét alatt sikerült megtanítani számos alapvető dolgot svédül, ám ami szerinte ennél is lényegesebb, hogy a Leövey az első pillanat­tól kezdve partnerként viszo­nyult hozzájuk. Mint mondta, több budapesti iskolával is fel­vették a kapcsolatot a projekt miatt, de a Leöveytől még a konkrét kérdés elhangzása előtt jött válasz. Az esemény végén Somlyai Gabriella, a projekt koordinátora elmondta, angoltanárként ponto­san látja: a gyerekeknek megvan a lehetőségük, hogy kihasznál­ják egy ilyen program előnyeit, és biztos benne, hogy maradék­talanul élni is fognak vele. A részvételnek ugyanis fel­tétele a folyékony angoltudás. A pályázat alapján húsz 10. év­folyamos diák kiutaztatásá­ra nyílik lehetőség, azonban a workshopokon jelenleg többen vesznek részt. Hogy végül kik juthatnak ki, az menet közben dől el. Benke Hunor Ferencvárosi mozi A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény mindenkit szeretet­tel vár a Ferencvárosi mozi című rendezvénysorozat novemberi filmvetítésére 19-én, pénteken, 17.00 órakor. A „Séta a József Attila-lakótelepen” archív felvételek, híradó­részletek útján kalauzol a lakótelepre és környékére, vissza­idézve a telep történetét a kezdetektől. A részvétel ingyenes, a korlátozott férőhely miatt azonban elő­zetes bejelentkezés szükséges telefonon vagy e-mailen. A nagy érdeklődésre való tekintettel a helyeket csak a vetítés megkezdéséig tudják biztosítani! Telefon: 218-7420 v Email: helytorteneti@ferencvarosimuvkp.hu A munkaerő-kölcsönzés Munkaerő-kölcsönzés esetén a mun­kavállaló nem a tényleges „munkahe­lyével” köt munkaszerződést, hanem egy olyan vállalkozással, amely őt kölcsönadja munkavégzésre. Mun­kaerő-kölcsönzést csak a munkaügyi központnál külön nyilvántartásba vett vállalkozás végezhet. A munkaszerződést kötő mun­káltató kifejezetten azzal a céllal veszi fel a munkavállalót, hogy őt másnak kölcsön kívánja adni. A munkaszerződésben fel kell tüntetni, hogy az alkalmazás cél­ja a munkavállaló kölcsönzése. A szerződéskötésnek nem feltéte­le, hogy már meglegyen a kölcsön­bevevő is. A munkaerő-kölcsönzés nem tévesztendő össze a munka­erő-közvetítéssel, a közvetítő cég nem köt senkivel munkaszerző­dést, csak összehozza a munka- vállalót és a munkáltatót. Mivel a munkavállaló nem a munkaszerződés szerinti munkál­tatónál végzi a munkát, így meg­oszlanak a munkáltatói jogok a kölcsönbeadó és a kölcsönbevevő között. A kölcsönbe adó munkálta­tó - tehát a munkaszerződést kötő - dönthet csak a munkaviszony megszüntetéséről. A kölcsönbe­adót terheli a munkabér fizetése és általában az adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettsé­gek. A kölcsönbevevő felel a mun­kavédelemért, ő határozza meg a munkaidőt és a pihenőidőt, és ve­zeti az ezzel kapcsolatos nyilván­tartásokat, hiszen nála történik a munkavégzés. A kölcsönadás nem ingyen tör­ténik, az ellenérték a kölcsönbe­adó és a kölcsönbevevő közötti szerződés tárgya, ezért nem érin­ti a munkabért. Fontos kiemelni, hogy a bérfizetés a kölcsönbeadó kötelezettsége, hiszen vele van munkaszerződése a munkaválla­lónak. A munkáltató akkor is kö­teles kifizetni a munkavállalónak járó munkabért, ha a kölcsönbe­vevő esetleg (még) nem fizetette ki a kölcsönzés díját. A munkaerő-kölcsönzés lénye­gileg előnyös a kölcsönbevevőnek, és hátrányos a munkavállalónak. A kölcsönbevevő számára elő­nyös, hogy mentesül az adminiszt­ráció egy része alól, és könnyen meg tud szabadulni a munkavál­lalótól. A kölcsönbevevő ugyanis minden feltétel nélkül azt mond­hatja, hogy már nem kell neki a munkavállaló. Ebben az esetben a kölcsönbe adó munkáltató vagy új munkahelyet keres a munkaválla­lónak, vagy ha ez 30 napon belül nem sikerül, akkor a keresés siker­telenségére hivatkozva felmond­hatja a munkaviszonyt. Nemcsak elbocsátani könnyebb a kölcsön­zött munkaerőt, hanem általában a felmondási idő is rövidebb, rá­adásul végkielégítést sem kell fi­zetni. Az már csak hab a tortán, hogy a felmondási védelmek sem vonatkoznak a kölcsönzött mun­kavállalóra, azaz például kereső- képtelenség vagy terhesség ideje alatt is fel lehet neki mondani, más jogszerű indokra hivatkozva. A kölcsönzés nincs időben kor­látozva, így az is előfordulhat, hogy valaki évekig „kölcsönben van” a munkahelyén. A szabá­lyozás a bérezésnél figyelem­mel van az eltelt időre, ugyanis ha már több mint 183 napja tart ugyanannál a kölcsönbevevőnél a kölcsönzés, akkor a kölcsön­zött és a nem kölcsönzött mun­kavállalók között érvényesülnie kell az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvének. A jogi rovattal kapcsola­tos észrevételeiket, témafel­vetéseiket kérjük, küldjék a szerkesztőség postai címé­re vagy a ferencvarosujsag@ ferencvarosimuvkp.hu e-mail címre. Dr. Finta Gábor Ferencvárosi ősz Amilyen hűvös volt az október, annyira kellemes időt hozott november eleje. Míg a környező hegyekben a hűvös idő és a szél már mind levitte a fákról a színes leveleket, addig a kellemes városi hőmérsékletben és a szélfogó házak között tovább megmaradt a hamisítatlan őszi hangulat. A színes lombok lélekvidító látványa még felhős időben is sétára csábítja a ferencvárosiakat. A levelek már csak pár napig tartanak ki, a járdákra, terekre hullva temérdek munkát fognak adni az utcaseprőknek, a kertészeknek. HÁZI JOGTÁR A lakótelepen élők türelemmel viselték a megpróbáltatásokat

Next

/
Thumbnails
Contents