Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)

2010-09-03 / 16. szám

Ferencváros 2010. szeptember 3. MAGAZIN 9 Tréningcsoportból baráti társaság Sikerrel zárult a Közért Egyesület ifjúságsegítő programja Az egyesület munkatársainak sikerült közösséggé kovácsolni a fiatalokat Folytatni kell! Akár ezt a címet is ad­hatta volna a Közért Egyesület an­nak a sajtótájékoztatónak, amelyet augusztus utolsó napján tartottak a szervezet Tűzoltó utcai közösségi kávézójában. Ezzel a nappal zárult ugyanis az a Társadalmi Megújulás Operatív Program (Támop) keretén belül megvalósított projekt, amely­nek - sikerein túl - valódi létjogo­sultsága van az egyszerre „árnyékos és napos” kerületben. Bő másfél évvel ezelőtt, mint­egy 16 millió forintos uniós támogatással a Közért Egye­sület - a Ferencvárosi Tanoda (Dzsumbuj) Egyesülettel szo­rosan együttműködve - olyan komplex szolgáltatást indítha­tott el a Tűzoltó utcában, amely elsősorban a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyze­tű fiataloknak nyújtott segítsé­get - akár iskolai, családi, jogi vagy pszichológiai vonatkozás­ban. Az Ifjúsági Infó Pont az Öthuszonötöshöz elnevezésű programban (nevét a Támop 5.2.5 kiírásáról kapta) összesen hatszáz fiatal vett részt.- A helyi közösség igényei egyre indokoltabbá tették az Ifipont létrehozását. A tanodát ugyanis mind többen keresték fel olyan gondokkal, amelyek­re ott már nem volt elegendő a szakértelem. Célunk tehát el­sősorban egy olyan informáci­ós pont létrehozása volt, ahol ezekre a problémákra megol­dást tudunk kínálni - kezdte a sajtótájékoztatót Nagy Kriszti­na, az Ifipont szakmai vezetője. A prezentációból azonban rögtön kiderült, hogy itt csak­nem két éven keresztül sokkal többről volt szó, mint egysze­rű információnyújtásról. Ti­zenöt önkéntes bevonásával- akik közül nyolcán folyama­tosan, mindenhol jelen voltak- végezhettek pályaválasztási, pszichológiai, családi, álláske­resési tanácsadást is, valamint a helyiség minden hétköznap délután nyitva állt többek kö­zött ingyenes számítógép- és internethasználattal, korrepe­tálással a környékbeli gyerekek és fiatalok előtt. Hogy mindez most egy csapás­ra nem szűnik meg, az elsősorban a ferencvárosi önkormányzatnak köszönhető: a kerület ugyan­is ötmillió forinttal támogatta a két egyesületet, így az Ifipont - és vele együtt az itt hangulatosan berendezett Közösségi Kávézó - továbbra is működik. Időközben pedig folyamatban van az új pá­lyázati anyag előkészítése. Ha ezt is sikerül elnyerni, akkor vár­hatóan jövő év elejétől tovább bővülhet az Ifipont szolgáltatá­sainak köre.- A hozzánk betérő fiatalok között egyre inkább azt tapasz­taljuk, hogy megjelenik a drog- fogyasztás. Azt már elértük, hogy előttünk nyíltan merjenek beszélni ilyen jellegű problé­máikról, arra azonban egyelőre nincs lehetőségünk, hogy hely­ben, megfelelő szakember al­kalmazásával foglalkozhassunk velük. Ha sikeresen szerepelünk a mostani pályázaton, ezt is sze­retnénk beemelni a programba- mondta a szakmai vezető. A sajtótájékoztató hátralevő részében Bangó Lajos jogász­hallgató, ifjúsági segítő beszélt arról a komplex személyiség- és készségfejlesztő tréningről, amely szintén a támopos támo­gatáson keresztül valósulhatott meg. Mint mondta, a tréning egyik alapvető célja a közösség- építés volt.- A környékbeli gyerekek, fiatalok nem ismerik egymást, ezért igyekeztünk megterem­| teni egy olyan légkört, ahol I mélyebb kapcsolatokat is kiala- ■o kíthatnak. A foglalkozásokon 8 kétszer tíz halmozottan hátrá- < nyos helyzetű fiatal vett részt tavaly októbertől idén júliusig. Mivel zárt csoportokról volt szó, ezért már az elején meg­egyeztünk abban, hogy ami itt elhangzik - legyen szó akár csa­ládi feszültségekről, drogprob­lémákról, iskolai nehézségekről -, az köztünk marad. A csopor­tok tagjai hétről hétre megosz­tották egymással az elmúlt hét napban szerzett élményeiket, sokszor tartalmas beszélgetések kerekedtek ebből, végül pedig annyira összejöttek, hogy most már baráti társaságként maguk­nak szerveznek programokat - magyarázta Bangó Lajos. Hozzátette: a csoport közvetve ugyan, de jó hatással volt a részt­vevők kisebb testvéreire is. Ok ugyanis - hallva az élménydús beszámolókat - kedvet kaptak a részvételhez. A programban azonban csak 14 éves kortól ve­hetnek részt középiskolások, így aztán a kisebbek most már csak ezért is szem előtt tartják a kö­zépiskolai felvételit.- A tréning egyik kulcsmo­mentuma volt a tavaszi visegrá­di kirándulás. A készségfejlesztő játékok, valamint az egyéb fog­lalkozások során nyíltak meg igazán a srácok. Vannak köztük olyanok, akik nemcsak anyagi, hanem erkölcsi szempontból is nagyon nehéz családi háttérrel rendelkeznek, és itt elmondhat­tak olyan dolgokat is, amelyeket korábban sehol senkivel nem oszthattak meg. A kapcsolatok is itt lettek szorosabbak köz­tük: csoportként indultak, és baráti társaságként tértek haza- fogalmazott a jogászhallgató. Benke Hunor Egyedül nem megy... Több mint kétszázan járnak az idősek klubjába Tartalmas és mozgalmas programmal várják a klubok az Idősebbeket A Ferencvárosi Gondozó Szolgálat az önkormányzat által - a kerületben élő lakosok számára - fenntartott szociá­lis intézményekből áll, és házi segít­ségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorúakról, illetve egész­ségügyi állapotuk miatt rászorulókról, akik otthonukban önmaguk ellátására csak segítséggel képesek. Azoknak a szépkorúaknak pedig, akik jó egész­ségnek örvendenek, de nem szeretné- I nek szobájuk négy fala közt bezártan élni, klubokat biztosít. A Nefelejcs Gondozási Központ Knézich utcai Borostyán Idősek Klubja hatvan, a Tavirózsa Gondo­zási Központban a Napsugár Idősek Klubja negyven belső-ferencvá­rosi, ületve középső-ferencváro­si nyugdíjasnak kínál változatos programokat. (Az utóbbi jelenleg szünetel, míg az átalakítási-felújí­tási munkák el nem készülnek.) A közel százhúsz fővel működő Szivárvány Gondozási Központhoz három klub is tartozik: a Platán, az Árvácska és a Szerető Kezek. A klubokban hétfőtől péntekig találnak elfoglaltságot, ápolhatnak barátságot az idősebb emberek. Szabadidős programokon vehet­nek részt, gyógytornára járhat­nak, irodalmi esteket szerveznek számukra, zenés-táncos délutáno­kon csendülnek fel kedvenc dal­lamaik. Felköszönthetik egymást a születés- és névnapok alkalmá­ból, filmet nézhetnek, színház- és múzeumlátogatásokon vehetnek részt, s ha jó az idő, kirándulnak, sétálnak a Margitszigetre, az Or­szágházba. Az ősz kedvelt prog­ramja a buszos-hajós kirándulás. Most Szentendrére szervezték az utat, mert a skanzen megunha- tadan, mindig újabb és újabb ér­dekességgel, információkkal vátja a nyugdíjasokat. A kirándulások a hét azon napján vannak, amikor egyébként is hosszított nyitva tar­tással működik a klub. Nemcsak a kirándulásokkal tá­gul a vüág a nyugdíjasok számá­ra, hiszen több éve szervezik a „Kattints rá, Nagyi!” programot is, amelyen a nem számítógép-hasz­nálaton megőszültek is megismer­kedhetnek a világhálón szörfölés alapjaival. A ferencvárosi nyugdíjasok szomszédolni is járnak, a XX. kerületiekkel tartanak szorosabb testvérkapcsolatot. Közös rendez­vényeiken a jóízű beszélgetéseken kívül előkerül a sakktábla, a ping­ponglabda és -ütő, de akadnak alkalmak, amikor keresztrejtvény­fejtésben mérik össze tudásukat. Váradi Piroska Parkolók az Üllői és a Soroksári úton Megkérdeztük az illetékest A sajtóhírek arról szóltak, hogy a Fő­városi Önkormányzat döntése alap­ján újabb szakaszokon lesz fizetős a parkolás a fővárosi kezelésű fő­utakon, Ferencvárosban a Soroksári úton és az Üllői úton. Az információk szerint döntően 2011 elejétől újabb 93 kilométer­nyi főútvonalon válik fizetőssé a parkolás. A 6800 fizetős parkoló­helytől évi másfél milliárd forin­tos többletbevételt várnak, s azt, hogy kevesebb lesz az autó, köny- nyebb lesz parkolóhelyet találni. AIX. kerületben konkrétan meg­nevezték az Üllői és a Soroksári utat. Itt nem annyira az a kérdés, hogy kell-e fizetni a parkolásért, sokkal inkább az, hogy egyálta­lán lehetséges-e. A dolog tisztá­zása érdekében megkerestük az ületékest, Pásti Imrét, a Fővá­rosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya Forgalomtechnikai Alosztályának vezetőjét, aki vá­laszolt kérdéseinkre. „A Vili. kerületi Corvin sé­tány projekt beruházója meg­bízta a Főmterv Zrt.-t, hogy készítsen egy vizsgálatot (tanul­mánytervet) az Üllői út József körút-Nagyvárad tér közötti sza­kaszán a jelenlegi 2x3 forgalmi sávos keresztmetszet átalakítá­sára. Irányonként két forgalmi sávos kialakítás a szándékunk. A felszabaduló útfelület parkoló­sáv és/vagy kerékpársáv kijelölé­sére használható fel. A készülő tanulmányterv alapján fogjuk eldönteni, hogy pontosan mi­lyen keresztmetszet (egyik vagy mindkét oldalon parkolósáv, egyik vagy mindkét oldalon ke­rékpárút vagy kerékpársáv) ala­kítható ki. Végleges döntés az Üllői út keresztmetszeti kialakí­tásáról ez év végén vagy 2011 tavaszán várható. Azokon a fővárosi tulajdo­nú főútvonalakon, amelyek mentén a mellékutcákban már tarifális parkolási rend van ér­vényben, várhatóan 2011. január 1-jétől fizetni kell a vára­kozásért. A IX. kerület Soroksá­ri úton a jelenlegi forgalmi rend értelmében tilos a várakozás. A belső szakaszon a Vágóhíd utca-Angyal utca között a vá­rosközpont felé vezető irányban a járdán (ahol a járdaszélesség és a kiemelt szegély magassága lehetővé teszi) látunk lehetősé­get parkolóállások kijelölésére. A szükséges vizsgálatokat jelen­leg a tervező Főmterv Zrt. végzi. Október végén várható a tervek munkaközi egyeztetése, amelyet követően tudunk nyilatkozni a forgalmi rend esetleges változ­tatásáról.” Mindkét útvonal a főváros köz­lekedésének fontos ütőere, annak minden hátrányával - zajával, szennyezésével, a parkolási le­hetőségek hiányával - együtt, rá­adásul az Üllői út a repülőtérről a városközpontba vezető fontos fel­vonulási útvonal is egyben (emi­att az út forgalmi rendje sokáig megváltoztathatatlannak tűnt). A lakók e hátrányokkal szembe­sülnek, az Üllői úti boltosok pe­dig azzal, hogy azért gyérebb a forgalmuk, mert az autós vásár­lók nem tudnak előttük megállni, csak a mellékutcákban, olykor a szabad parkolóhelyek hosszadal­mas keresése árán. Kíváncsian várják a környékbeliek is, ho­gyan lehet összebékíteni a gyors eljutás követelményét az élhető környezetével. Krivánszky Árpád Az Üllői úton most is gyakran van dugó, hát még ha parkolóhelyek is lesznek Veszélyeshulladék-gyűjtési akció A Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Környezetvédelmi, Közterületi és Közbiztonsági Bizottsága díjmentes veszélyeshulladék-gyűjtési akciót szervez szeptember 11- én 9.00-13.00 óra között. A veszélyes hulladékok a Napfény utcában (az ABC előtt), a Bakáts téren (az önkormány­zat épülete előtt) és a Kerekerdő parkban (a park Márton utcai oldalán) adhatók le, a gyűjtőkocsiknál. A gyűjtést az Avermann Hungária Kft. szakemberei végzik, és gondoskodnak a biztonságos megsemmisítésről is. A gyűjtőhelyeken a háztartásban feleslegessé vált elemek, akkumulátorok, fénycsövek, lejárt szavatosságú gyógyszerek, növényvédő szerek, festékes- és hígítósdobozok, a fáradt olaj, a használt étolaj, tisztítószerek és savak adhatók le. Ha a fenti anyagok a háztartási hulladékokkal együtt kerülnek a szeméttelepre, komoly környe­zeti problémákat okozhatnak. Környezetünk védelme érdekében kérjük, akciónkat minél nagyobb számban szíveskedjenek igénybe venni. Félreértelmező szótár A félreértés az, hogy... Gegesy Ferenc eladta az egykori Schöpf-Merei Ágost Kórház épületét. Ezzel szemben az igazság az, hogy nem adta el. Nem is tudta volna, hi­szen nem az övé. De még csak nem is a kerületé. Hogy mi történt, jobban mondva történik a kórházépülettel, arról idén több ízben beszámoltunk, de a „későn érkezők” kedvéért ezt mindjárt összefoglaljuk. Időről időre szerkesztőségünk­be is eljutnak azok a téves hí­resztelések, félreértelmezések, amelyek előtt nemcsak hogy ér­tetlenül állunk - hiszen a leg­több esetben tényszerűen írtunk már róluk -, hanem alapvető új­ságírói attitűdünk miatt (makacs közléskényszer) ellenállhatatlan kényszert érzünk, hogy rendet rakjunk a fejekben. Ezért hív­tuk életre új rovatunkat, amely amolyan kerületi „szájbarágó- ként” működik majd. Elsőként tehát nézzük meg - újra hogy mi a helyzet a Schöpf-Merei- kórház épületével. A szóban forgó épület a fő­város tulajdona. Az itt működő kórház bezárásáról sem a kerü­let, hanem a kormányzat dön­tött, még 2007-ben. Az ingatlan eladása, megtartása, akár más funkcióval való megtöltése a Vá­rosház utcaiak hatásköre. Való igaz, hogy az elidegenítés folya­matban van, ám pont Ferencvá­ros javára. A főváros „adja”, a kerület (vagy ha úgy jobban tet­szik, bár nem teljesen fedi a va­lóságot: Gegesy Ferenc) „veszi”. A kerületben ugyanis régi igény, hogy a jelenleg hét különböző helyen, egymástól távol műkö­dő önkormányzati iroda, ügy­félszolgálat, kirendeltség végre egy helyre költözhessen. A kórház felszámolását köve­tően szinte azonnal megkezdőd­tek a tárgyalások Ferencváros és Budapest között: utóbbi ugyanis cserébe az Erkel utca 18. szám alatti ingatlanra „feni a fogát”. Ott most egy bontásra ítélt la­kóépület áll, amelynek hátsó udvara épp szomszédos a már amúgy is fővárosi tulajdonban lévő Ráday utca 10-12. számú telekkel. A két ingatlan persze nem egyforma értékű. A tárgyalások közben készült értékbecslés alapján a volt kórházépület 827 millió 540 ezer forintot ér, míg az Erkel utcai ingatlan értéke ­elbontva, ahogy a főváros kéri - 462 millió forint. Az értékkü­lönbözet tehát 365 millió 540 ezer forint. Ennyit kéne a ke­rületnek kifizetnie, ám Ferenc­város korábban már elnyert a fővárostól egy 250 millió forin­tos támogatást a „Dzsumbuj” Városrehabilitációs Program megvalósítására. Hogy egy­szerűbb legyen az átadás-átvé­tel, és feleslegesen ne kelljen utalgatni a pénzeket, a felek úgy döntöttek, hogy a támo­gatás összegét levonják az ér­tékkülönbözetből - ily módon most „csak” 115 millió 540 ezer forintot kell kifizessen Fe­rencváros Budapestnek -, a fennmaradó összegből azonban 2012 végéig gondoskodnia kell negyven, jelenleg a Dzsumbuj­ban élő család megfelelő elhe­lyezéséről. A Fővárosi Közgyűlés augusz­tus 26-27-i ülésén elfogadta a feltételeket, a kerület szep­tember 2-án tárgyal róla, így a hosszas egyeztetések után vég­re megszülethet a szerződés. És a kerület (nem Gegesy Ferenc) birtokába kerülhet az egykori kórházépület. Benke Hunor i

Next

/
Thumbnails
Contents