Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-08-06 / 14. szám
8 MAGAZIN Ferencváros 2010. augusztus 6. Egymást segítve Bemutatkozik a Horizont Szociális Alapítvány Az alapítvány szorosan együttműködik a családsegítő központtal Családsegítő központokat, szociális felzárkóztató intézményeket általában minden önkormányzat működtet. Előfordul azonban, hogy az itt dolgozó emberek nem elégszenek meg azzal a kerettel, amely az amúgy is szűkös költségvetésből jut a tengernyi probléma felszámolására, s ha kellően elszántak, ki is találják, hogy hogyan növelhetnék mozgásterüket. Erre jó példa a Horizont Szociális Alapítvány, amely lassan húsz éve támogatja a Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményeinek (FECSKE) munkáját.- Annak idején úgy gondoltuk, hogy létrehozunk egy alapítványt, mert általa növelhetjük a forrásainkat azokra a feladatokra, amelyeket a családsegítőn belül végzünk - foglalta össze röviden alapötletét Gedeon Andor, a szervezet egyik alapítója. Céljuk a kezdetektől fogva az, hogy segítsenek a kerületben élő legszegényebb, legelesettebb embereken, családokon. Alapító okiratukban a csökkent munkaképességűek, kisjövedelműek támogatása éppúgy szerepel, mint a munkanélküliek, hajléktalanok megsegítése, de foglalkoznak nehéz sorsú gyerekekkel is. Gyakran szerveznek gyűjtést, amikor is a beérkezett cipőket, ruhákat, élelmet vagy éppen bútorokat osztják szét, és rendszeresen pályáznak táboroztatásra, szabadidős foglalkozások szervezésére.- Legutóbb egy 200 ezer forintos támogatást nyertünk, amelyből a gyermekotthon lakóit el tudjuk vinni egy hétvégére nyaralni - mesélte Gedeon Andor. Az alapítvány egyik „legnépszerűbb” szolgáltatása az 1995 óta működő ingyenes jogsegélyszolgálat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Boráros téri fiókkönyvtárában minden hétfőn délután öt és este hét között felkészült jogász várja azokat, akiknek jogi tanácsra van szükségük - legyen az bármilyen jellegű. Évente mintegy 200-250 esetben veszik igénybe a szolgáltatást, amelyet javarészt pályázatok útján tartanak fenn, de az alapító szerint sokat számítanak a jó kapcsolatok is.- Bár a könyvtár csak este hétig tart nyitva, ha épp a jogsegélyszolgálat miatt szükséges, a dolgozók szívesen maradnak, még egy keveset, hogy ne kelljen megszakítani az ügymenetet - tudtuk meg. A Horizont Alapítvány - lehetőségeit maximálisan kihasználva - igyekszik nagyobb projektekben is részt venni. Ilyen volt például a roma fiatalok 2000-2002 között lezajlott képzési-foglalkoztatási programja, amelynek keretén belül- a tervezett 40-45-tel szemben - 83 munkanélküli roma fiatal munkaerőpiacon való elhelyezését sikerült megoldani. Azon túl, hogy képzéseket szerveztek nekik, egyebek mellett segítettek feltárni mentális és szociális problémáikat, személyiségfejlesztő tréninget tartottak, valamint egyénre szabott együttműködési terveket is készítettek. Idén augusztusban pedig egy egészen hasonló program indul útjára. Egy amerikai szervezeten, a United Way Hungaryn keresztül szereztek mintegy négymillió forintos támogatást- a FECSKE intézménnyel közösen - arra, hogy a gazdasági válság által leginkább sújtott családoknak mutassanak kiutat a nehéz helyzetből.- Épp a napokban kötünk szerződést több képzőközponttal, ahol a jelentkezők OKJ-s szakmákat sajátíthatnak el. Ha sikerül előnyösen megegyezni, akár 80-100 rászorulót is bevonhatunk a programba. Terveink szerint varrónői, biztonsági és vagyonőri, valamint hulladékkezelői tanfolyamokra juttatjuk el őket - magyarázta Gedeon Andor, hangsúlyozva, hogy mindezen túl mentori és munkaerő-piaci segítséget is nyújtanak a résztvevőknek. - Ez a program teljes mértékben az alapítvány és a családsegítő együttműködésével jön létre. Utóbbitól ugyanis egy kétmillió forintos keretet tudunk „hozzácsapni” a meglévő pályázati összeghez, növelve ezzel a bevonható rászorulók számát - tett hozzá. Mint később kiderült, az alapítványban szinte csak a FECSKE munkatársai dolgoznak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a közalkalmazotti fizetésből élő szociális munkások az alapítványi tevékenységért általában egy fillért sem vesznek fel, akkor máris látjuk, hogy a Horizont Alapítvány nem csupán egy nagyszerű együttműködésről, hanem a valódi tenni akarásról, toleranciáról és önfeláldozásról is szól. Benke Hunor Ismét a levél írásáról Ma mindenki ír levelet. Már nem fehér papírra, kék tintával, mint azt tették eleink, hanem az interneten, elektronikus formában. Ezek stílusa gyakorta hagy némi kívánnivalót maga után, hisz nem jellemzi mívesség, pusztán a tárgy, amelyért íródott, főként, ha barátok, haverok közt fut percről percre ide-oda, akár kontinenseken át. Most lássunk néhány példát arra, hogyan oktatnak a régiek a Heckenast Gusztáv kiadásában 1869-ben megjelentetett Legújabb házi titkár című könyvben. „A tárgy miről írunk, és a személy kihez írunk, határozzák meg, hogy szükséges-e előzményes sorokat írni vagy sem. Szükséges bevezetéssel élni, ha ismeretlen, avagy előkelő személyekhez intézünk levelet Ezekben az esetekben előbb be kell mutatnunk magunkat, engedelmet kérnünk, hogy írni bátorkodtunk, és előadni okainkat melyek levélírásra késztettek. Ha levelünkben kérünk valamit, valamiért folyamodunk, mert illetlen volna mindjárt a tárgyra térni, bevezetést írunk, mielőtt készségünket fel nem ajánlottuk annak, kit megnyerni óhajtunk ügyünknek. De bevezetést kell, írjunk akkor is, ha oly levelet fogalmazunk, melyben félreértésektől lehet tartani, vagy melyben kellemetlen híreket kell tudtul adni. A levelek tartalma határozza meg azt is, milyen legyen a bevezetés, mindenféle gondolatot nem lehet letenni, annak összhangzásban kell lenni a tárggyal, lehetőleg minden erőltetéstől menteknek kell lenni s nem szabad keresettnek feltűnni. A levélnek főkelléke az előadás, azért ennek fogalmazásánál kettőztetett figyelemre van szükség, hogy az irály és a nyelv ne csak általánosságban, de különösen is azon viszonyt tüntesse fel, amelyben a levél vevőjéhez állunk. Általában felsőbbekhez írt levelünkben a nyelv alázatosan szóljon, idősekhez kímélettel, érzékenyekhez részvéttel, szomorkodó felekhez szivéllyel, baráthoz bizalommal. A tárgy előadásánál bizonyos lekötelező szólásmódokat is kell használni. Fejedelmi személyek szólnak és cselekszenek legkegyelmesben, legkegyesben, kegyelmet, kegyet ajándékoznak, legmagasb kegyelmükkel boldogítanak, méltóztatnak, kegyeskednek cselekedni, rendelkezni, parancsolni. Mi nekik legalázatosb köszönetét mondunk, mi bátorkodunk valamit tenni, legalázatosb esedezésünket előterjeszteni. Más főrangú- ak kegyesen cselekszenek, magas kegyükkel szerencséltetnek, parancsaikkal megtisztelnek. Méltóztatnak intézkedni. Mi alázatosan köszönetét mondunk,a parancsot teljesítjük, stb. A hozzánk hasonlók szólnak és cselekszenek szívesen, szívélyesen, jósággal, szívességgel, hajlandósággal viseltetnek, óhajtanak, kívánnak, megbíznak, lekötelezőleg, illendően, tisztelettel köszönetét mondunk, bátrak vagyunk,, szerencsénk van valamit tenni. Miután a levél írásbeli látogatást képez, itt is szükséges befejezéssel élni, mert szóbeli beszélgetés után is ha elválunk, a beszéd tárgyát röviden összegezzük, biztosítást teszünk érzelmünk változatlanságáról, mellyel az illető iránt viseltetünk, vagy ajánljuk magunkat. így, valamint a levél bevezető sorai sokszor hatással vannak kérvényeinkre, és ezért nem felesleges a levél csinos szavakkali befejezése sem. Barátunk levelét elég ily formán zárni: Isten veled tarts meg baráti szereteted ben. Továbbra is baráti kegyedbe ajánlom magamat. Élj, boldogul, válaszolj mielőbb. Idegenhez és előbbkelőkhöz írt levelünkben gondosan meg kell válogatni a szavakat, ily esetben a következő záradékot lehet használni: Legmélyebb hódolatom nyilvánítása mellett. További kegyeibe magamat ajánlva maradok. Tekintetességednek, Nagyságodnak stb. alázatos szolgája.” Knox Tudja-e a bal kéz, mit csinál a jobb? Augusztus 13. - a balkezesek világnapja Felmérések szerint a fejlett ipari országokban körülbelül minden hetedik ember balkezes. A veleszületett balkezesség okára nincs egyértelmű magyarázat. Sorsosai mindenesetre élvezik kevés előnyét, és viselik rengeteg hátrányát. A jobbkezes világ „elnyomása” ellen, a balkezesek jogainak érvényesítéséért hozták létre 1976- ban a Balkezesek Nemzetközi Világnapját. Azóta minden év augusztus 13-án felvonulásokkal és kiáltványokkal hívják fel a világ figyelmét hátrányos helyzetükre, és követelik a bal és a jobb kéz teljes egyenlőségét. A hátrányos megkülönböztetés már a nyelvhasználatban is szembetűnő. Minden, ami „bal”- lal kezdődik, csak rossz, negatív és nevetséges lehet. Bal lábbal kelt fel, aki egész nap rosszkedvű és undok, balkézről vett feleségtől balkézről születik a véletlengyerek, és balfácán, balfék az, aki ilyesmibe keveredik. Az efféle dolog ugyanis biztosan balul üt ki, vagy balhé lesz belőle, s beteljesedik a balsors. Ráadásul ha még kétbalkezes is az illető, nem sok jóra számíthat ebben a jobbkezes világban. Persze elég ahhoz egy bal kéz is, hogy balog legyen az ember a maga ellenkező irányú mozgásában. Ha valaki próbált már balkezes ollóval jobb kézzel vágni, tudja, milyen az. De balkezes olló legalább van. A gépeket és az etikettet azonban nem szabják át a balkezesek kedvéért, s nekik alkalmazkodniuk kell hozzá, ami nem lehet mindig könnyű. Próbáljanak csak meg, kedves jobbkezesek, bal kézzel sebességet váltani, kezet fogni valakivel, fordítva enni késsel-villával, vagyis bal kézzel nyiszatolni a húst, miután ezzel a ballal már üggyel-baj- jal bekanalazták a levesüket. Aztán ott van az írás. Kész tanulmány, ahogy a szegény balkezesek fogják a tollat, ahogy tekergetik a lapot, hogy kézre essen. Van, aki felülről lefelé tartja az írószerszámot, más alulról fölfelé próbálja navigálni a papíron, de semmiképpen nem balról jobbra, amerre az írás halad, mert akkor el- maszatolja, eltakarja, árnyékolja stb. Az arab és a héber balkezesnek viszont ilyenkor áll a zászló. A kevés előnyök egyike ez, az viszont megfigyelhető, hogy mivel a világ a jobbkezességre épül, a balkezesek kénytelenek sokkal többet használni a jobb kezüket. Ezért nekik jóval ügyesebb a jobb kezük, mint nekünk a bal. Sőt, sokan közülük kétkezesek. Az pedig király! Az ember általában tudja magáról, hogy jobb- vagy balkezes. Vagy születése óta az, vagy átszokott, mert a jobb kezét valami okból egy ideig nem használta. A balkezesség megállapítására azonban kidolgoztak egy tesztet is. Tíz különböző, kézzel végzett tevékenységről kell nyilatkozni, melyik kézzel hajtjuk végre, s aztán bonyolult pontszámítást követően kimondják, hogy az illető a többséghez vagy a kisebbséghez tartozik-e. Egyébként a balkezesek mint kisebbség elfogadása akár gyakorló terepe is lehetne mindenfajta hátrányos megkülönböztetés elleni harcnak. Ez a tolerancia nem jár sem ideológiai, sem ízlésbeli megrázkódtatással. Egyszerűen csak tudomásul vesszük, hogy a bal kéz is tudhatja, mit csinál a jobb. Ferencz Zsusza Mint a mellékelt ábra mutatja, azért gondoskodnak a balkezesekről is Képalkotási Verseny Megmérettetés az év digitális festője címért Immár hagyomány a BPIX Digitális Alkotócentrumban, hogy rendszeres megmérettetési és bemutatkozási lehetőséget biztosít azoknak az alkotóknak, akik digitális eszközökkel, akár egy fotóból kiindulva, akár az első ponttól az utolsóig szoftver segítségével, akár szabadkézi rajzokkal, akár különböző digitális effektek felhasználásával hoznak létre digitális képi alkotásokat, digitális festményeket. A BPIX Digitális AlkotóCentrum által szervezett 5. versenyt Budapest IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata is támogatja. A verseny nyilvános, bárki részt vehet alkotásaival, amatőr és hivatásos alkotók, művészek, grafikusok, dizájnerek, építészek, belsőépítészek is indulhatnak képeikkel. A benyújtható versenyművek, az alkotások témája: Együtt és külön. A Magyar Szín-Játékos Szövetség és a Bakelit Multi Art Center színjátszó fesztivált hirdet Belgák Fesztiválja címen. A fesztiválon részt vehet - határainkon belülről és túlról - bármely felnőtt- vagy diákszínjátszó öntevékeny (alkalmi vagy állandó) együttes előadása, amely bármilyen okból (visszautasítás, betegség, időpont, életkor, játszóhely, nem készült el stb.) nem vett részt 2010 folyamán színjátszó fesztiválon. Műfaji és játékidőbeli megkötés nincs. Jelentkezni a Bakelit honlapján is megtalálható jelentkezési lap kitöltésével lehet, A fogalmak értelmezhetők egyén és társadalom, de képi formák szintjén is. Minden idetartozhat, ami gondolatokat ébreszt az egyedüllét és az ösz- szetartozás fogalmáról. Az alkotások készülhetnek bármely digitális eszközzel, grafikai programmal, irányzatban és stílusban, de nem lehetnek mozgóképi (flash, animáció) alkotások, és végeredményben kinyomtathatók- nak kell lenniük. Követelmény, hogy a beküldött digitális kép a beküldő saját alkotása legyen. A versenyen csak olyan alkotásokkal lehet indulni, amelyek díjazva még nem voltak. A beküldésre kerülő képek mérete nem haladhatja meg alkotásonként a 2 MB-ot, illetve az 1200x1600 pixel méretet. Benyújtani kizárólag jpg formátumú alkotásokat lehet. amelyet 2010. augusztus 20- ig kell eljuttatni a nál71@ t-online e-mail címre, vagy postai úton a Magyar Szín- Játékos Szövetség címére: 1239 Budapest, Vecsés u. 31. További információk Nagy András Lászlótól kaphatók a 06-20 227-3854-es telefonon. A jelentkezőknek szövegkönyveiket elektronikus úton el kell juttatniuk a szervezőkhöz, részben azért, mert segíti a leendő zsűritagok felkészülését, részben azért, mert archiválják. A fesztivál színhelye a Bakelit (Első Pesti Gyárszínház) lesz, címe Soroksári út 164. (-) A verseny győztese a „BPIX 2010 - az év digitális festője” trófeát nyeri el az alábbi jutalmakkal:- Wacom Bamboo FUN M Pen and Touch A5 Wide ezüst digitális rajztábla tollal és multitouch kézérzékelő funkciókkal;- az alkotó nyertes versenyműve realizálva, azaz giclée technikával kinyomtatva;- a nyertes versenymű ingyenes regisztrálása a DigitalArtCatalogue.com önkéntes nyilvános digitálisfest- mény-katalógusban;- a nyertes pályázó alkotásaiból egyéni kiállítást rendezhet a BPIX Digitális Alkotócentrumban. Beküldési határidő: 2010. szeptember 30. A részletes versenykiírást megtalálják az alkotócentrum honlapján. Dzsessznap A hagyománynak megfelelően a Művészetek Palotája idén is ingyenes, igazi örömzenével köszönti augusztus 20-át, a nemzeti ünnepet. Az előcsarnok különböző pontjain, a Ludwig Múzeum felőli oldalon felállított kisszínpadon és az épület előtti nagyszínpadon ezúttal is a szving, a ragtime, a dixieland és a hagyományos big band muzsika képviselteti magát. A program művészeti vezetője, Szalóty Béla harsonaművész-ze- neszerző most is arra biztatja a vállalkozó kedvű amatőr muzsikusokat, hogy hozzanak magukkal hangszert, és szálljanak be az örömzenélésbe. (-) Belgák fesztiválja A be nem mutatott művek seregszemléje
