Ferencváros, 2010 (20. évfolyam, 2-23. szám)
2010-07-09 / 12. szám
8 EGÉSZSÉG Ferencváros 2010. július 9. Itt az allergiaszezon A népesség harmada túlérzékeny valamilyen környezeti hatására Az allergiás megbetegedések elsősorban a fejlett országokban jelentenek egyre súlyosabb egészségügyi problémát, ahol minden ötödik ember szenved kisebb-nagyobb tüneteket okozó megbetegedésben. Az enyhe tünetek mellett az életet veszélyeztető, súlyos állapotok is kialakulhatnak. Az allergia gazdasági-társadalmi kihatása óriási, csak az Amerikai Egyesült Államokban évente több milliárd dollárt költenek a betegek gyógykezelésére, a kutatásra, a környezet tisztaságának javítására. Hazánkban a becsült adatok alapján a lakosság 30 százaléka mutat eny- hébb-súlyosabb allergiás jelenséget, s ami a legszomorúbb, számuk évente közel 10 százalékkal nő. Már javában benne vagyunk az allergiaszezonban. Szakemberek, civilszervezetek évek óta számtalan fórumot igénybe vesznek arra, hogy a lakosságot felvilágosítsák, a már megbetegedetteket segítésék tanácsokkal, felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára és lehetőségeire, tudatosítsák a mindenkori kormány felelősségét ebben a fontos kérdésben. A napokban újra megdöbbentem - mondja Fényi Ágnes fül-orr-gége szakorvos, a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület szerdai klubestjeinek háziasszonya -, hogy mekkora a tudatlanság még a média köreiben is. Felmerül a kérdés: még mindig nem vesszük elég komolyan az allergia elleni küzdelem társadalmi fontosságát? D. K. A veszélyes növények Virágzás előtt kell a parlagfüvet kiirtani Sokan élnek kertes házban, vagy hobbikertjük van. A parlagfű, fekete üröm, lándzsás útifű a nyár köze- pén-végén éri el virágzási fázisát. A parlagfű a 19. században került kontinensünkre, burgonyaszállítmányokkal. Ezt követően a gondozatlan területeken szaporodott el hazánkban. A tőlünk nyugatabbra lévő országokban már nem jelent hazánkhoz hasonló egészségügyi problémát jelenlétük, mivel a rendszeres fűnyírás, -kaszálás és területgondozás révén a növény minimális mértékben növekszik. A fent említett növények a legerősebb allergének, amelyek többéves szénanáthatünetek után a leggyakrabban váltanak ki asztmás megbetegedést. A növény a virágzás előtt még nem allergizál, évente kétszeri, virágzás előtti kaszálással, fűnyírással elkerülhető allergiás hatása. Erős széljárás esetén a virágázás alatt kiszabaduló pollenek akár 50 kilométerre is eljutnak, így nem elég csak saját kertünk gondozása. Ha mindenki felelősséggel élne környezetéért, és csak a saját területén rendet tenne, nem lenne semmi probléma, de gyakori, hogy gazdátlannak tűnő földeken, telkeken, ipari területeken, ahol igenis vannak tulajdonosok, burjánzik a gaz, közte a parlagfű is. Pedig csak évente kétszer-három- szor kellene országos szintű „nagytakarítást”, azaz gazolást végezni, épp ilyenkor, július elején-közepén, hogy a parlagfű, a fekete üröm, a lándzsás útifű növekedése és terjedése visszaszorítható legyen, s csak minimális mértékben okozzon allergiás tüneteket. Kertjeink kialakításakor, növények telepítésekor tudnunk kellene, piely növények allergizálnak a legerősebben. Lehetőleg azon családokban, ahol halmozottan jelentkeznek az allergiás tünetek, a kertek kialakítása előtt forduljanak szakemberekhez. A nyárfa az egyik legveszélyesebb növény, de nem akkor, amikor pihéit hullatja, hanem virágzáskor Allergiaválasz A beteg állapota nagyban függ az aktuális ellenálló képességtől Az allergia „túlérzékeny” immunreakciót jelent, amelynek során szervezetünk védekezőrendszere ártalmatlan anyagokkal (virágpollenek, házi por stb.) szemben saját szervezetünket károsító reakcióval válaszol. Krónikus gyulladás alakul ki, amelynek tünete lehet a szénanátha, az asztma, az ekcéma, az allergiás bőrkiütések, az ételallergia (puffadás, átmeneti hasmenés stb.) vagy ezek bármilyen kombinációja. Az állapot kialakulásában több öröklött tulajdonság is szerepet játszik, azonban hogy ezek különböző tünetek formájában megjelenhessenek, a külső, ártalmas tényezőknek is komoly szerepük van. Allergiás tüneteket válthatnak ki a belélegzett allergének, a kémiai anyagok, a toxikus gázok, a vírusok, a táplálékallergének, a méh- és darázscsípés és még számtalan tényező. A tünetek súlyosságát az immunrendszer mindenkori állapota befolyásolja. A fáradt, gondokkal teli, étkezésére, életmódjára nem figyelő, agyonhajszolt beteg tünetei felerősödnek. Az allergiás állapotok enyhítése a terápiát vezető szakemberekre is komoly feladatot ró. Nem elég gyógyszert ajánlani, fel kell tárni a hozzájuk forduló szokásait, életmódját, problémáit ahhoz, hogy valódi segítséget kapjon a tüsz- szögő, fulladó vagy kiütésektől szenvedő. Minden látványos fizikai tünet mögött komoly élettani reakció áll: orrunk bedugul, vála- dékozik, fájdalom, viszketés, szárazság alakul ki. Ezek együttesen az azonnali allergiás reakció élettani válaszai. Ehhez tartozhat a gyomorsav kiválasztódásának fokozódása. A reakciókról a központi idegrendszer mint a „mindenek J szervezője” azonnal visszajelzést « kap, elemezze, értékelje, mi törté- § nik a szervezetünkben, és tanács- 55 adóként adjon segítséget. Az allergia kellemetlen tünetekkel jelentkezik még enyhébb esetben is Maszkolva érkezik Az allergia jelei gyakran utalnak más, ismert betegségre A sok apró csecsebecsét nagyon nehéz mindennap portalanítani A gyermekeket ellátó ambulanciákat elsősorban a gyulladásos megbetegedések miatt keresik fel a családok. Sokszor nehéz elkülöníteni a fertőzést a túlérzékenységi reakciótól, különösen az elhúzódó köhögéssel, folyamatos orrcsorgás- sal, néha fulladással együtt járó állapotokban. Lehet, hogy a gyerek asztmás? A részletes kivizsgálás majd választ ad erre. Mitől lett az, mit nem csináltunk jól mi, szülők, hogy ez kialakulhatott? Egy-egy esetben nem biztos, hogy ez egyértelműen ki fog derülni utólag. Ez még fontosabbá teszi, hogy általánosságban próbáljunk minden tőlünk telhetőt megtenni gyermekünkért. A magas belélegzett allergén terhelés már közvetlenül születés után erősen kihat a későbbi életkorban kifejlődő allergiás tünetek kialakulására. Az egyik legfontosabb üyen allergén a házi poratka, amely az allergiára hajlamos csecsemőt éri. Nekünk, felnőtteknek is komoly gondot okoz, egész évben kiválthatja a kóros immunológiai reakciókat, egyben elősegíti egyéb környezeti anyagok allergénként történő megjelenését. Ezért lakókörnyezetünket úgy kell kialakítani, hogy lehetőleg a legkönnyebben tisztítható felületek legyenek a gyermek szobájában, hálószobánkban. Kerüljük a padlószőnyeget, a porgyűjtő réseket záijuk el, mosható felületeket alakítsunk ki. Nem azzal szeretjük gyermekünket a legjobban, ha több tucat plüssállattal, játékkal agyonzsúfolt szobában éli az életét, ezek igazi porgyűjtők. A számtalan apró játék lehetőleg zárt szekrényben legyen, mivel ezek napi takarítása, portalanítása szinte leheteden. A nagyobb gyerekek legtöbbje olyan ágyban alszik, amely ágyneműtartós, sokszor „raktárul” is szolgál. A gyermek álmában forogva felveri a port, szinte poratkafelhőben alszik. Gondoltak-e már erre? A hálószoba meghitt csendje a legalkalmasabb az esti olvasásra, zenehallgatásra. Gondolom, mindannyian jártak olyan otthonban, ahol a háló egyben a könyvtár is. A legtöbb esetben a könyvek, CD-k szabad felületű könyvespolcon vannak. Nyilván lehetetlen ezeket naponta portalanítani. Plüssdrapériákat használunk, olyan sötétítő függönyöket, amelyek magukba szívják a port, és jó esetben évente egyszer kerülnek.el a tisztítóba. Alakítsuk át belső környezetünket, tegyük a felületeket szabaddá, könnyen tisztíthatóvá. A porszívózás mellett a nedves portörlés segít a legjobban. Kevesen tudják, hogy a haj az egyik legerősebb porgyűjtő, ezért célszerű az esti hajmosás az allergiás tünetek megelőzésére. A túl sok vegyszer, illatosított tisztító és kozmetikai szerek szintén terhelést jelentenek már csecsemőkortól kezdve. Lehetőleg ne váltogassuk e szerek használatát, és kerüljük a túlzottan illatosított anyagokat. Sokan nem tudják, hogy az ecet az egyik legjobb tisztítószer, amelyet a háztartásban (fürdőszoba, aljzat stb.) tisztítására tudunk használni anélkül, hogy az lebomlása során az ökobiológiai egyensúlyt zavarná, és allergizálna. Csak természetesen Az étkezési szokások befolyásolják az állapotot Nem is gondolunk arra, hogy allergiás tüneteinket épp táplálkozási szokásaink révén ronthatjuk vagy javíthatjuk. Vannak jellemző keresztallergiák, amelyeket az allergiával foglalkozó szakemberek jól ismernek, érdemes őket erről megkérdezni, ha felmerül ennek a lehetősége. A keresztallergia annyit jelent, hogy az allergiás periódus alatt bizonyos növények, gyümölcsök, élelmiszerek a szervezetbe kerülve megtévesztik az immunrendszert, és ezzel az allergiás tünetek fokozódását váltják ki. Emellett direkt allergénként is szerepet játszhatnak. Általánosságban tanácsolható, hogy a megterhelő, egyoldalúan állad fehérjéket tartalmazó étrendet, a tartósítószereket tartalmazó élelmiszereket kerüljék. Amennyiben választanom kell a konzerv és a mirelit között, mindig az utóbbit választom, mivel egy rövid hőkezelés után történik az élelmiszer fagyasztása. Tartósítószert nem tartalmaz, tápanyagtartalma leginkább megtartott. A szennyezett levegő, amelynek része lehet a dohányfüst, már méhen belül károsító hatású. Azon újszülöttek, akiknek édesanyja a terhesség alatt dohányzott, gyakran alacsonyabb súllyal jönnek világra, hajlamosabbak fertőzéses megbetegedésekre, ami hozzájárulhat az allergiás állapot kialakulásához. A passzív dohányzás is kimutatottan káros, megnöveli az alsó légutak gyulladásait, krónikus hörghurut vagy asztma kialakulásához vezethet. A megelőzés leghatékonyabb eleme, ha kerülik az allergiát kiváltó anyagokat. Ez a gyógyszeres kezelés mellett fontos szerepet játszik a már kezelt betegek tünetmentesítésében is. Önmagában hatásos terápia az allergénkerülés az ételallergia és a gyógyszer- allergia esetén. Nem véletlenül kérdezzük meg betegeinket bármilyen beavatkozás előtt, hogy van-e allergiája, érzékeny-e valamilyen gyógyszerre. Bizonyított, hogy ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, a születendő utód ^ 50 százalékos valószínűséggel | Lesz hajlamos hasonló megbe- Q tegedésre. A megelőzésnek itt kiemelten fontos a szerepe a nem kívánt esély alakításában. A megelőzésben a legfontosabb a terhes nő felelősségteljes életvitele, majd a szülés után a dohányzás kerülése, az „immunológiai mélypont” - ez a csecsemő életében körülbelül az első fél év - időtartamán túli anyatejes táplálás, a házi poratkától, állati szőrtől, egyéb erős allergén expozíciótól, szennyezett levegőtől mentes tiszta környezet megteremtése. A jó fizikai és lelkiállapot biztosításában komoly szerepe van a rendszeres mozgásnak. Az1 anyák életvitelükkel már a szülés előtt is sok mindent eldönthetnek gyermekük egészségének érdekében. Utána elsősorban ők alakítják ki a családi szokásokat. A szülők szerető együttléte tovább segíti gyermekük fejlődését, és bár hihetetlennek tűnik, az allergiás tünetek kialakulásának visszaszorításában is szerepük van. Az oldalt összeállította: Fényi Ágnes Az eper és a mogyoró is az erősen allergén éltelek közé sorolható
