Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-02-13 / 6. szám

2 HÍREK Ferencváros 2009. február 13. HÍREK RÖVIDEN Felújított vasúti pályaszakasz Csütörtökön, a Pestszentlőrin­ci vasútállomáson, a közleke­dési, hírközlési és energiaügyi miniszter jelenlétében ünne­pélyes keretek között átadják a Budapest Ferencváros és Vecsés közötti felújított vas­úti pálya- és felsővezeték-sza- kaszt. A beruházás az Európai Unió társfinanszírozásában készült el, s a szakasz része a Budapest - Szolnok - Szajol - Lökösháza nemzetközi törzs- hálózati vasútvonalnak. Ez az egyik legfőbb összeköttetés a Balkán felé, amelyet az uniós követelményeknek megfelelő­en folyamatos kétvágányúvá kell alakítani. A most elkészült pályaszakasz átépítése na­gyobb menetsebességet tesz lehetővé, növekszik a ten­gelyterhelhetőség és a pálya­biztonság, s korszerűsödtek az érintett állomások is. Kázmér Judit az M LE elnöke Szerdán, lapzártánkkor tar­totta éves közgyűlését a Ma­gyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), ahol immár negyed­szer választották meg elnök­nek Kázmér Juditot, a Pannon Lapok Társaságának stratégiai ügyvezető igazgatóját. A köz­gyűlés a múlt év egyik nagy sikerének könyvelte el, hogy Sajtó és Nyilvánosság címen a sajtó témaköre önálló, akk­reditált érettségi tárgy lett. Az MLE elnöksége a jövőt te­kintve minden korábbinál erő­sebb érdekképviseletet ígért a szakmának, mivel a sajtó korábbi gondjait a gazdasági válság minden bizonnyal fel­erősíti. Az idén mindenképpen napirendre kell, hogy kerüljön a sajtótörvény megújítása is. Lábán Rudolf díj A Trafó és a MU Színház által alapított díjat, melyet a kor­társ magyar tánc legszínvo­nalasabb alkotásai és alkotói nyerhetnek el, idén február 12-én adják át a Tranzit Art Caféban. Az elismeréseket Bán Zsófia író, és Varga Má­tyás, a Pannonhalmi Főapát­ság kulturális és turisztikai igazgatója adja át. Az idei je­löltek: BL - Ladányi Andrea és Borlai Gergő, Intime - Frenák Pál társulat, rendező-kore­ográfus: Frenák Pál, Kapcso­lódjunk és bömböltessük 2.- Hóddance, rendező: Hód Adrienn, Labirintus - Magyar Állami Népi Együttes, koreog­ráfus: Kovács Gerzson Péter és Mihályi Gábor, Mennék...- Budapest Kortárstánc Főis­kola, koreográfus: Vladislava Mala, Menyegző - az Opera­ház Balettegyüttese koreog­ráfus: Bozsik Yvette, Nincs ott semmi, avagy alszanak-e nap­pal az álmok -Tünet Együt­tes, rendező-koreográfus: Szabó Réka, és Örök élet ter­mékek - TranzDanz, koreog­ráfus: Kovács Gerzson Péter. Karlhuber-kiállítás Az egyik legismertebb oszt­rák kiállítás-építész, Peter Karlhuber színházi plakátja­iból nyílt tárlat a Goethe In­tézet épületében található Eckermann kávézóban. A fes­tőként, díszlettervezőként, grafikusként és tipográfusként is tevékenykedő művész maga válogatta a tárlat anyagát. A huszonnégy színházi plaká­tot és hat eredeti festményt felvonultató kiállítás március 6-ig látható a Ráday utcában. Költségvetés, elsőként Sajtótájékoztatót tartott a koalíció Lármás gépek Csökkenthető-e a légi forgalom zaja? Pál Tibor és Hardi Róbert a sajtótájékoztatón A budapesti kerületek közül Ferencvárosban sikerült első­ként elfogadtatni a költség- vetést - ez volt az apropója annak a közös sajtótájékozta­tónak, amelyet kedd délelőtt tartott Hardi Róbert (SZDSZ) és Pál Tibor (MSZP) alpolgár­mester. A büdzsé főbb száma­inak összefoglalása lapunk rendszeres olvasóinak nem tartogat sok újdonságot. Elsőként Pál Tibor tartotta fontosnak emlékeztetni, hogy tavaly változás történt a kerü­let vezetésében, a polgármes­ter kilépett pártjából, így most az MSZP-SZDSZ-koalíció füg­getlen polgármesterrel együtt­működve vezeti a kerületet. Ezt követően Hardi Róbert szólt arról, hogy a kerületben hagyomány, hogy a pártok a költségvetés beterjesztése előtt megpróbálnak egyezségre jut­ni, ami országosan a legkevés­bé sem jellemző. A koalíció most is elfogadta az ellenzéki javaslatok mintegy 80 száza­lékát, ezek összességében 160 millió forintot tettek ki. A fő cél továbbra is a re­habilitáció folytatása, az idei tervben 6 ház felújítá­sa szerepel, helyi és fővárosi önkormányzati támogatás­sal, összesen több mint egy- milliárd forint értékben. Az alpolgármester az egyes költ­ségvetési tételek közül utalt a sportalap 15 millió forintos bővítésére, amely kifejezet­ten az utánpótlás nevelését szolgálja majd, és külön is felhívta a figyelmet egy, a so­rok közt rejlő, kisebb tételre, a Mester utca átalakítási ter­vére. A ma méltatlan állapot­ban lévő utca a tervek szerint a városmegújítás egyik ten­gelye lesz. Elmondta, hogy a költségve­tés vázát a polgármester állí­totta össze, amelyhez a koalíció hosszú módosítóindítvány­csokorral csatlakozott, ennek elemei közül azonban már Pál Tibor ismertette a leglényege­sebbeket. Ferencváros idei induló költ­ségvetése 15 millió forint - kezdte, majd szólt a lépcsőházi kamerarendszer- és a világí­táskorszerűsítési programról, amelyekről múlt számunkban már írtunk. A Liliom utcai óvo­da felújítására 34, a Molnár Ferenc iskoláéra pedig mint­egy 100 millió forint jut majd. Folytatódik az iskolai sport­pályaprogram, és márciustól már használhatják a Ferenc- város-kártyát a 62. életévüket betöltött kerületi nyugdíjasok. S hogy ne csak a belső város­részekről essék szó, a József Attila-lakótelep közlekedési rendszerét megújító tervekre 5 millió forintot fordít majd az önkormányzat. Végül a szót visszavéve Hardi Róbert kitért a Nem­zeti Színház sok vihart ka­vart helyiadó-tartozására is. Mint mondta, kompromisz- szumos megoldás született, a színház az idei adóját befize­ti, amelynek harmadát azon­ban visszajuttatja számára az önkormányzat. Ebből tartják majd fenn a színházat övező parkot, amely a főváros legkü­lönlegesebb közterülete, -k­Százhetven éves épületi: A Fehér Páva fogadó már 1839-ben is vendégeket várt Ferencváros legrégebbi háza a főváros kecskeméti kapujá­nak „rondellájában” szolgálta a négy országos vásárt. Ké­sőbb, 2002-ig a mai igazgató, Madari Gyula uram színre lép­téig lakóházként funkcionált, hogy az új évezred kezdetén ismét a régi Fehér Páva nevet viselve várja a betérő megfá­radt utazót. A mai Kálvin tér Budapest ta­lán legsajátosabb tere, amely Pest város 1794-ben lebontott kapuja mellett több fogadóval is várta a négy nagy pesti vá­sárra érkező kereskedőket. A tér először a Kecskeméti ne­vet viselte, később Heu térnek (németül széna), később Ser­téskereskedő térnek nevezték. A Calvin, illetve Kálvin tér el­nevezést 1875-ben kapta. Ide érkeztek az évi négy nagyvásárra portékákat szál­lító kereskedők. E vásárok Szent József (március 19.), Szent Medárd (június 8.), Keresztelő Szent János fő­vétele (augusztus 22.) nap­ján és Szent Lipót hetében (november 15.) tartattak, és már az adott hét hétfőjén el­kezdődtek. E vásárokra hi­hetetlen számú kereskedő, szatócs, kofa, házaló, vándor kézműves érkezett. Egyetlen kéthetes vásár idején közel tizennégyezer szekér haladt át a városi vámon, és velük együtt közel négyszer annyi igavonó állat. „Ezek minden, erre a célra kijelölt, talpalat­nyi helyet elfoglalnak, és egy táborozó nomád hordához hasonlítanak” - írta 1821-en Franz Schams. A rengeteg vásározót per­sze el is kellett látni, amihez fogadók kellettek. Közülük a Fehér Páva maradt fenn a Kál­vin tér közelében, az Üllő út 7. szám alatt. Amikor az épü­let visszakapta eredeti funk­cióját, teljes felújítás után nyitotta meg ismét régi kapu­ját, amelyen a szekerek már százhetven évvel korábban is behajthattak a belső udvar­ra. A ház eredeti formájában született újjá, és több olyan ritkasággal büszkélkedhet, amelyekből egyébként csak néhány maradt a mai kor em­berére. Ilyenek a kapu mel­letti kerékvetők és a vendéglő kármentője, amely a duhaj kedvű vásározóktól volt hiva­tott a vendéglő „érzékeny” ré­szeit megvédeni. A Fehér Páva tehát mindig szoros kapcsolatban ált a mu­latozással, azaz az „idő mú- latásával”, amelynek mindig része volt a cigányzene. Azaz inkább a hazai muzsikus ci­gányok, akik saját zenéjük mellett más műfajokban is ott­honosan mozognak - ahogy azt a jubileumi találkozó díszvendége, a Kossuth-dí- jas Bangó Margit mondta, s hozzátette, ritka ma az olyan vendéglő, ahol még szól a ci­gányzene, pedig mindenhol sikert arat, ahol felcsendül. A jó zenéhez természete­sen jó étek és bor is jár. A Fe­hér Páva fogadó séfje, Facsar Sándor esküszik a természetes módon nevelt-termeit alap­anyagra és arra, hogy min­den évszaknak megvannak a maga ételei, kár a természetet „megerőszakolni” téli lecsó­val vagy nyári kocsonyával. Fontos emellett a 170 éves múlthoz méltó hagyományok tisztelete is, ezért a fogadóban e szempont is érvényesül a tá­nyérokra kerülő ételek megal­kotásakor. Steiner Gábor Ferencvárosban a lakossá­gi fórumok visszatérő pana­sza a légi forgalom keltette zaj, amellyel már lapunkban is többször foglalkoztunk. Tavaly például akkor, amikor a kerület polgármestere - még mint par­lamenti képviselő - nyújtott be interpellációt az ügyben, idén pedig a gépek okozta lármát feltérképező méréssorozat­ról adtunk hírt. Ez utóbbiból készült összefoglaló éppen lapzártánk napján került az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé, legfontosabb megállapításairól Pál Tibor al­polgármester, parlamenti kép­viselő beszélt lapunknak.- Mi derül ki a zajmérés össze­foglalójából?- Elsősorban az, hogy vég­re objektív mérési adatokkal is , bizonyítható, hogy a légi forga­lom bántó zajt okoz. Jóllehet, az amúgy a szabványoknak telje­sen megfelelő mérési módszert vitatjuk, mert átlagértékekkel számol, holott a repülő áthala­dásakor érzékelhető pillanatnyi zaj az igazán zavaró, ám a diag­ramokon pontosan azonosítható a felszálló gépek rövid idejű, a- nappal 65, éjjel 55 decibeles- megengedett értéket jócskán meghaladó, olykor 78-85 deci­beles zaja. A zaj és az átrepülé- sek közötti szoros összefüggést támasztja alá egyébként az is, hogy az egyik méréssorozatot meg kellett ismételni, mert a fe­rihegyi sztrájk miatt elmaradtak a zajcsúcsok a diagramon.- Ki és hol végezte a méré­seket?- A méréssorozatot, az én kezdeményezésemre a Közle­kedéstudományi Intézet szak­emberei végezték, a repülési zaj szempontjából legjellem­zőbb helyszíneken, a Dési Huber, a Vágóhíd és a Mes­ter utcában. Ezek a pontok a mintegy másfél évvel ezelőtt Ferencváros felett kijelölt, fél­körívet leíró felszállási útvonal alatt találhatók. Egy érdekes következtetés éppen ennek az útvonalnak a betartásával kapcsolatos, az összefoglaló mellékletéből ugyanis kide­rül, hogy a pilóták korántsem követik szigorúan a kijelölt pá­lyát, mintegy 3 kilométer szé­lességben szórnak a felszállási nyomvonalak. Persze véletle­nül sem nagyobbra veszik a kanyart, hanem inkább rövidí­tik az ívet, ami azért baj, mert sajnos nem látok esélyt - pe­dig ez lenne a jó megoldás -, hogy rövid időn belül átépí­tik a ferihegyi felszállópályá­kat, ezért azt javasolom majd, hogy a jelenlegi felszállási útvonalat tolják ki annyira, hogy a gépek a Margit-sziget magasságában, a Duna fölött kanyarodjanak, amikor már olyan magasra értek, hogy elenyésző a zajuk. A kijelölt útvonaltól való eltérést pedig szankcionálja szigorúan a ha­tóság. Tekintve, hogy az egyes felszállások minden adata * ü •döf I»«SW® A kijelölt útvonaltól (fekete vonal) jellemzően lefelé térnek el a gépek (kék vonalak) a felszállás közben, kis magas­ságban forduló gép különösen nagy zajt kelt.- Talán takarékoskodnak az üzemanyaggal?- Szerintem inkább sietnek, időmegtakarítás a céljuk, amit bizonyít, hogy például kará­csony napján különösen sokan vágták le a kanyart.- Készül valami javaslattal a bizottsági ülésre?- Az ülésen részt vesznek a reptér, a minisztérium és a felmérést végző cég képvise­lői, és persze ott lesznek az érintett kerületekből is az or­szággyűlési képviselők. Arra rendelkezésre áll, ez nem je­lenthet gondot. Végül a bírsá­gokból beszedett, úgynevezett zajvédelmi díjat juttassák visz- sza a repülési zajtól leginkább szenvedő kerületeknek, illetve házsoroknak. Ez egyébként te­kintélyes summa, évente több százmillió forint,, amelyből már komoly zajvédelmi beru­házásokra telne. .aMfIVJ- Mindebből mikorra lehet valami?- Már készül a miniszteri ren­delet a zajvédelmi díj felhaszná­lásáról, éppen a bizottsági ülés gyorsíthatja fel a rendeletalko­tás folyamatát. kocsis Új fórum az egészségért A kerületi egészségügy orvosi szakmai klubot alapított A Fővárosi Önkormányzat Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Ren­delőintézet a Ferencvárosi Egészségügyi Kft.-vel karölt­ve létrehozta a Ferencvárosi Egészségügyi Klubot, amely­nek alakuló ülése február 11- én volt a Szent László kórház dísztermében. Az alapítók azzal a céllal hozták létre a klubot, hogy a kerületi egészségügyi szakem­bereknek legyen egy olyan fó­ruma, ahol mind gyakorlati, mind tudományos tapaszta­lataikat és ismereteiket ki­cserélhetik egymással. Ezzel teremtik meg a kerületi lako­sok, illetve a kerületben kezelt betegek számára, hogy a leg­magasabb színvonalú ellátás­ban részesüljenek. Az alakuló ülésen, amely­nek témája az atherotrombózis volt, részt vett dr. Kökény Mi­hály országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Egészség- ügyi és Szociális Bizottságá­nak elnöke, dr. Gegesy Ferenc ^ polgármester és Pál Tibor, a .-g kerületi egészségügyéért fe- 5 lelős alpolgármester. A szak- s ma képviseletében megjelent 0 a klubot megnyitó dr. Radnai Zoltán, a kórház főigazgatója, továbbá dr. Landi Anna, dr. Juhos Vera, dr. Vértes And­rás és dr. Vörös Péter osztály- vezető főorvos, valamint dr. Kovács József, a Mester utcai szakrendelő orvos-igazgatója. A klub - bár kifejezetten zárt, orvosi kör - nagy hi­ányt pótol, olyan szakmai fó­rumot teremt a gyógyításban részt vállaló szakembereknek, amelynek igazi haszonélvezői a betegek, akik a legmagasabb színvonalú gyógykezelést kap­hatják, mert kezelőorvosaik módszere a legújabb tudomá­nyos felfedezésekre és techno­lógiára épül. Deutsch Kornélia Az atherotrombózis Az egyik legsúlyosabb érrendsze­ri elváltozás. Az atherotrombózis az érelmeszesedéssel, atero- szklerózissal kezdődik. A tartósan fennálló magas vérzsírszint miatt az érfalakon zsírból, ásványi anya­gokból álló lerakódások alakulnak ki, melyek az erek rugalmasságát csökkentik, átmérőjét szűkítik. Ha ezek a lerakódások leválnak és bekerülnek a véráramba, elzár­hatják annak útját. Attól függően, hogy hol - az agyi, a szív- vagy a végtagi területeken - keletkezik-e az elzáródás következik be szívin­farktus, agyi katasztrófa (stroke, szélütés) vagy végtagi trombózis. Dr. Kovács József, a Mester utcai rendelőintézet igazgatója, a klub egyik alapítója a- Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja. A Mataton lapcsoport tagja. Ferencváros • XIX. évfolyam 6. szám, 2009. február 13. • Budapest IX. kerület, Ferencváros hetilapja * A Maraton lapcsoport tagja • A lapot alapította'és támogatja a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Kocsis Kristóf • Szerkesztők: Benke Hunor, Krivánszky Árpád, Deutsch Kornélia, Steiner Gábor • Szerkesztőség: 1094 Budapest, Ferenc tér 11. Telefon: 323-0452 • e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. • Felelős kiadó: Kázmér Judit ügyvezető igazgató * Heffler György ügyvezető igazgató • 8200 Veszprém, Házgyári út 12. • Telefon: 06-88-541-763 www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu • Lapigazgató: Uhercsák Barbara • Irodavezető: Molnár Eszter • Ügyfélszolgálai iroda: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., Telefon: 299-04-92 e-mail: ferencvaros.uszi@maraton.plt.hu Hirdetésfelvétel: 323-12-38; 323-12-37; e-mail: ferencvaros.hirdetes@maraton.plt.hu • Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Veszprém, Házgyári út 12. • Felelős vezető: Jens Dänhardt A lap ingyenes * megjelenik 37 000 példányban • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 1789-7572 A ház eredeti formájában született újjá

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents