Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-01-30 / 4. szám
Ferencváros 2009. január 30. 5 Ötletet vegyenek! Szociális bolt a Balázs Béla utcában A Hangya Ferencvárosban „Birodalom” épült a Közraktár utca környékén (folytatás az 1. oldalról) A szociális bolt ezeket a szereplőket hozza össze oly módon, hogy az ügylet végén mindany- nyian jól járnak. A kereskedelmi láncból ugyanis kimaradnak a disztribútorok és a nagykereskedők. A termelők - gazdaköreiken keresztül - közvetlenül a kiskereskedőnek adják el portékáikat. Az áraknak bábnak egy felső határt, amely még mindig a nagy áruházláncok árai alatt marad, emiatt több a vevő, a csőd széléről pedig feltápász- kodhat a kiskereskedő. ! A karmesteri szerepet jelen esetben a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége, azaz a Magosz játssza. Mint arról korábban többször hírt adtunk, a Magosz Ferencvárosban nemegyszer szervezett alkalmi piacot, ahol szintén közvetlenül a termelőktől lehetett megvásárolni a friss árut. A szociális bolt tulajdonképpen ennek az alkalmi piacnak az állandósult formája.- Nem a multikat akarjuk kijátszani - ezt nem is tudnánk megtenni hanem egész egyszerűen az a cél, hogy a lehető legkisebb nyereséggel jusson el a termelőtől a vásárlóig az áru. Rengeteg kispénzű ember él Budapesten és vidéken egyaránt, elsősorban nekik jelent segítséget a szociális bolt - mondja a kezdeményezés filozófiájáról dr. Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója, hozzátéve: a multiknál ez azért nem működik, mert ők extraprofittal akarják továbbadni a terméket. - Kinek jó az, ha az 50 forintos burgonya 100 forintért kerül a polcokra, miután már a nagykereskecjő.is,íátette«^wg:.ga, hasznát? "göaiodo,, xb T'"t' Egy fecske persze nem csinál nyarat, ezért szeretnék, ha a későbbiekben országos hálózat alakulna a szociális boltokból. Az elmúlt héten ötvennél is több kiskereskedő kereste meg a Magoszt, hogy érdekelné őket az ötlet, szívesen bekapcsolódnának. A megvalósítás azonban már nem megy olyan könnyedén, mivel sem a gazdakörök, sem a szövetség mögött nincs tőkeerős háttér. Egy hálózat kiépítéséhez pedig már komoly infrastruktúrára lenne szükség.- Jelenleg a ferencvárosi az egyetlen bolt, ide 8-10-féle termék, termékenként átlagosan 4-5 fajta érkezik közvetlenül a gazdaköröktől. így még megoldható, hogy hetente egyszer egy kisteherautóval felhozzák az árut, a bolt 25 négyzetméte- | rés raktárában körülbelül eny- | 0) nyi időre elegendő áru fér el. Ha .'S viszont már több bolt lesz a há- | lózatban, előbb-utóbb elosztóhe- < lyekre is szükség lesz, ez pedig már komoly beruházást igényel. És ne feledjük, hogy a történet minden szereplője minimális költségvetésből gazdálkodik. A szerény lehetőségek miatt inkább kis lépésekben, megfontoltan kívánunk haladni - vázolja elképzelt fejlesztési stratégiáját a szövetségi igazgató. Egy hét után még nem borítékolható a szociális bolt hosszú távú sikere, a csupán néhány napos tapasztalat azonban biztatónak tűnik.- Eddig nagyobb haszonnal kellett dolgoznom, hogy legalább egy kicsit ledolgozzak a veszteségből, amit a kidobott áru okozott. Ha eddig egy héten rendeltem három kiló almát, annak a fele rajtam maradt. Most viszont eladok százat, s bár kilónként a kötött ár miatt kisebb a haszon, a sojc, kicsi mégisíKsfofökjtta megy.; Gsakremélni tudottn-hogy ez-így- is marad, és nem kell lehúznom a rolót - bizakodik Bertók Mária Magdolna, az első szociális bolt tulajdonosa. Benke Hunor Nehogy elcsússzunk! Már csak az úttestre szórható só 0) 0) ■CD <o o3 < A síkosságmentesítés költségei között a kiszórás jelenti a nagy tételt (folytatás az 1. oldalról) Az alternatív anyagok egy részével egyébként is sok a gond: a szeszgyártás melléktermékeként keletkező vinasz barnásra színezi a világos színű lábbeliket. A homok, zeolit, kőzúzalék, murva a hóval keveredve besározza a ruhánkat, a maradványokat pedig a fagyos idők elmúltával el kell takarítani az utakról. Mostanában merült fel az az elképzelés, hogy faforgácsot használjanak sózás helyett, azonban nem tudni, hogy elviselné-e a csatornarendszer az olvadékvíznél könnyebb fűrészpor, faforgács széles körű használatát. A leggyakrabban használt kalcium- és káíium-kloriddal, illetve a zeolittal kevert változatukkal szemben pedig az a legfőbb érv, hogy a sónál 2-4- szer drágábbak, még akkor is, ha fajlagosan kisebb mennyiséget kell kiszórni belőlük a kívánt hatás eléréséhez. A síkosságmentesítés költségéi között azonban nem az anyag, hanem a kiszórás költségei (gépek, üzemanyag, bér- és közterhek) jelentik a nagyobb tételt, következésképpen az alternatív anyagok kizárólagos használata csupán kisebb mértékben növelné az összes kiadást. Egy kormányrendelet szerint 2010 szeptemberétől belterületi közterületen síkosságmentesítésre csak olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fák, bokrok egészségét nem károsítja. A tiltás alól kivételt jelent a közúti forgalom számára igénybe vett terület, az úttest - azzal az indoklással, hogy innen a só nem a talajba, hanem a csatornahálózatba kerül. Aki mégis sózással károsítja a növényeket, arra akár 50 ezer forintos pénzbírságot is kivethetnek. Több önkormányzat, például Újbuda máris tiltja a sózást a közterületeken, a helyette ajánlott zeolitot pedig kedvezményesen ártíáTtják a Xí. kerületi lakosoknak. Krivánszky Árpád A régi cégtáblák leszerelése után most újra előtűnt a HANGYA felirat River Park néven irodaház épül a Közraktár utcában. A foghíjtelken újonnan húztak fel egy épületet, mellette pedig felújították a volt OKGT-, illetve Mol-irodaházat, amelyen a régi cégtáblák leszerelése után most újra előtűnt a HANGYA felirat. Mi is volt a Hangya, és milyen szerepet játszott Ferencváros életében? - ennek néztünk utána. A kibontakozó történet érvénye máig hat. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet éppen 120 éve, 1889. január 23-án alakult meg - egy olyan korban, amikor a nemzeti jövedelemnek még sokkal nagyobb hányada származott a mező- gazdaságból, mint manapság. A kort mély agrárválság jellemezte, nagy- és kisbirtokok sora ment tönkre. A válság megoldására elsősorban egy felvilágosult magyar főúr, Károlyi Sándor gróf szorgalmazta az érintettek szövetkezését, akiket a hiteluzsora után az áruuzsora is nyo- morgatott. Ez lett a Hangya, amely agrártörténelmet írt, korát megelőzve széles szövetkezeti hálózatot épített ki - kezdetben fogyasztási, majd értékesítési, termelési, feldolgozási, sőt hitelszövetkezeteket is magába integrálva. A Hangya - adományaival, segélyakcióival - sokat lendített a falusi lakosság szociális és kulturális helyzetének javításán is. 1940-ben a Hangya Szövetkezeti Központnak több mint kétezer tagszövetkezete volt, mintegy hétszázezer taggal, 400 Hangya-boltot működtettek, s 10 ezer fő állt az alkalmazásukban. Az élelmiszerek mellett fokozatosan bővítették a választékot háztartási és ruházati termékekkel, gazdasági gépek és eszközök árusításával. 1916-ban létrehozták a Hangya Ipar Rt.-t. A budapesti Hangya-központ kezelésében többek között malom, kávépörkölő, asztalos- és laka- tosmfihely, ládagyár, só-, cukor- és fűszerőrlőtelep is működött. S itt indul a ferencvárosi szál, ugyanis 1905-ben a Közraktár utca 32. szám alatt épült fel a Hangya-szövetkezet országos székháza és áruháza Schmall Henrik építésj.. tervei szgrint. (SajnöS éppen 100 év múltával ezt az épületet lebontották.) A háborús évek után újra nekilóduló, folytonosan növekvő szövetkezet az első épületet hamar kinőtte, ezért 1917-1920 között új székházat építettek mellette, a Közraktár utca 30. szám alatt - ennek homlokzatán tűnt fel most, a felújítás után a HANGYA felirat. Az art deco stílusú épületet Györgyi Dénes építész tervezte finom ízléssel, a vízszintes és függőleges építészeti elemek mesteri kiegyensúlyozásával. A volt székházat az arányos ablakosztások, a tört tetőalakzat, a manzárd, a tetőablakok kialakítása, a felső övpárkány és a főpárkány közötti, háromfigurás domborművek sora a Duna-par- ti épületsor egyik látványos és jellegzetes épületévé avatják. Az Ohmann Béla és Mátrai Lajos által megformált homlokzati domborművek sora pedig arra jó példa, hogy a munka művészi ábrázolása független a kortól. Ferencváros az idők során szinte Hangya-birodalommá nőtte ki magát. A Közraktár utcában volt a székház, a Lónyay utcában működött egy gyógynövénylerakat, a Zsil utcában kapott helyet a fűszerpaprika-központ, valamint a Kéve hetilap szerkesztősége. Az 1949-es államosításig a Schöpf-Merei kórház elődje, az Erzsébet Hasonszervi (Homeopata) Kórház is a Hangya-konszern irányítása alatt működött - 1921-től - Szövetkezetek Erzsébet Kórháza néven. Ehhez tartozott a szomszédos, Knézich utca 14. szám alatti telken a Tőry Emil tervei alapján készült, barokk stílusú, emeletes kórházépület is, amely ma a főváros Vázsonyi Vilmosról elnevezett idősek otthonának ad helyet. A Hangya a felszabadulás után sajnos gyászos véget ért. A vidéki szövetkezetek sorra elsorvadtak, illetőleg 1948-1949 fordulójára a Hangya-szövetkezeteket beolvasztották a helyi földműves szövetkezetekbe; a Hangya-mozgalom elvei, tanulságai azonban a mának is üzennek. Egy Hangya-újság ezt így fogalmazta meg: „Az eredeti Hangya rávezette a falut az egymást segítés, az önsegélyezés jelentőségére, életet, sorsot formáló erejére. Ésszerűen számító, okosan takarékoskodó kisemberek tömegeit nevelte fel.” Krivánszky Árpád Tavalyi 47-es számunkban tudósítottunk az oktatási és köznevelési kategóriában megítélt 2008-as Junior Prima-díjak átadásáról. Az eseményre a Dominó általános iskolában került sor, karnyújtásnyira a SOTE impozáns, új tömbjétől. Az orvosegyetemet a kerületünkhöz (is) kötődő egyetemnek tekintve külön örültünk, hogy a díjazottak között találtuk az I. számú Gyermekklinika kutatólaboratóriumában dolgozó fiatal csapatot. Interjúnkban dr. Vásárhelyi Barnát, a csoport vezetőjét kérdezzük a laboratóriumban folyó munkáról.- Mire kapták a díjat?- Jelenleg közel egy tucat kutatási programon dolgoznak munkatársaink - 4 főállású kutató, 8 PhD-hallgató, részmunkaidőben kutató klinikusok. Az elmúlt közel egy évtized során ez a csoport országosan és nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el, ezt a megjelent több mint száz közlemény és 15 megvédett PhD-disszertáció is jelzi. A 2008. évi Prima Junior-díj ezt a munkát ismerte el.- A díjátadáskor külön is kiemelték a koraszülöttekkel kapcsolatos kutatási eredményeiket. Miért különösen veszélyeztetett ez a csoport?- A megszületéskor minden embernek saját magának kell megoldania azt a feladatot, hogyan tud hirtelen a külvilág kihívásaival megbirkózni. Tapasztalatlanul, gyakorlat- lanul, mégis úgy, hogy a siker vagy balsiker alapvetően határozza meg a későbbi pályafutását. Mindez óriási stresszt jelent számára. Nem véletlen, hogy mintegy 40 hétig készül erre a nagy eseményre. A gyerekek egy része - Magyarországon évente mintegy 8000 újszülött - azonban felA babák egészségéért készületlenül jön a világra. Idő előtt. Ők a koraszülöttek, akiknél a megszületés után gyakorlatilag valamennyi szerv és szervrendszer működésében zavar léphet fel.- Kizárólag az éretlenség jelent veszélyt az ilyen babákra?- Egyre több adat utal arra, hogy az éretlenség mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják a koraszülötteket fenyegető szövődmények kockázatát. Kutatócsoportunk egyik kiemelt témája annak az elemzése, hogy mennyiben játszhat szerepet az öröklött hajlam a koraszülötteket érintő betegségekben. Senki sem egyforma - és a különbözőség egyik oka, hogy a tulajdonságokat meghatározó gének esetében vannak egyedi eltérések. A gének nemcsak a szem- vagy a hajszínt, de például azt is meghatározzák, hogy mennyire hevesen zajlik a szervezetben a gyulladás, tudja-e hatékonyan szabályozni az ember a vérnyomását. Mivel a fokozott gyulladás és a vérkeringési zavarok alapvetően összefüggenek a szövődmények veszélyével, ezért a kutatás során döntően azokat a géneket elemezzük, amelyek ezeket a folyamatokat szabályozzák. Eddig közel 500 koraszülöttnél és egészséges gyermeknél egycseppnyi, a korábbi vizsgálatokból visz- szamaradt vérből közel 30 különböző gént vizsgáltunk meg, és határoztuk meg az összefüggését az egyes komplikációk - veseelégtelenség, tüdőbetegség, bélgyulladás, szemkárosodás - kockázatával.- Milyen eredménnyel?- Több mint 7 éven át végzett vizsgálatsorozatunk alapján több fontos eredményre derült fény. Kimutattuk például, hogy ha a gyermek olyári génvariánssal rendelkezik, ami az egyik gyulladást okozó anyag szintjét növeli, nagyobb eséllyel lesz tüdő- betegsége és bélgyulladása. Másoknál azt találtuk, hogy azok, akiknél öröklötten jelen van a magas.vérnyomásra való hajlam, védettek azokkal a szövődményekkel szemben, amelyek hátterében átmeneti vérnyomásesés áll.- A fejletlen szervezet azonban aligha csupán örökletes okok miatt áll ellen nehezebben a betegségeknek. Az éretlenebb védekezőképesség hatását is vizsgálták?- Igen. Kifejlesztettünk és szabadalmaztattunk egy olyan diagnosztikus eszközt, amelynek segítségével már a megszületéskor vett vérmintában lévő fehérvérsejtek alapján nagy biztonsággal meg lehet mondani, hogy a koraszülöttnél az elkövetkező egy hónapban számolni kell-e súlyosabb komplikációkkal.- A koraszülöttek többsége - a korszerű orvostudománynak köszönhetően - ma már ugyanúgy felcseperedik, mint bárki más, és fiatalfelnőtt-ko- rára teljesen tünetmentes lesz. Am teljesen egészséges is?- Erre egy másik vizsgálatsorozatban kerestük a választ. Alaposan kivizsgáltunk közel 100, kis súllyal született fiatal felnőttet, ennek során s a keringésüket, hormonház- s tartásukat, anyagcseréjüket, -ö csontrendszerüket is részle- tesen elemeztük. Az eredmények azt jelezték: minél kisebb súllyal születik valaki, annál több olyan jelet lehet nála már húszéves kor körül is kimutatni, ami a későbbi cukorbetegség, csontritkulás, magas vérnyomás fokozott veszélyére hívja fel a figyelmet. Az, hogy ennek mi lehet a magyarázata, egyelőre nem ismert. Egy azonban biztos, aki koraszülöttként jött a világra, annak még jobban oda kell figyelnie az életmódjára, étrendjére. Lehetőleg már fiatalkorban is. Ezeknek a betegségeknek a kockázatát ugyanis így lényegesen csökkenteni lehet.- Az egyetemi környezet alkalmat ad-e a kutatás és a gyakorlat összekapcsolására?- Feltétlenül, erre jó példa a kutatócsoport és az újszülöttek intenzív (PIC) osztályának kapcsolata. A PIC-osztályon - az országban egyedülálló módon - a valamilyen ok miatt oxigén- hiányosán született gyerekek esetében lehetőség van egy, az idegrendszeri károsodás megelőzését célzó, speciális kezelésre. A kis betegek testhőmérsékletét 3 napon át alacsonyabban, 33-34 °C-on tartják, ennek köszönhetően az agy károsodásához vezető folyamatok lassulnak. Az eljárás nagyon hatékony, de nem teljesen ismert, hogy az idegrendszer védelme mellett milyen egyéb hatásai lehetnek. Kutatócsoportunk mutatott rá arra, hogy a kezelés hatásaként az oxigénhiány egyéb szövődményei is ritkábbak. Másfelől arra is, hogy a hűtés alatt megváltozik a szervezetben a gyógyszerek lebomlásának sebessége, ezért különös gonddal kell ügyelni ezek adagolására. (-) Dr. Vásárhelyi Barna a Junior Príma-díjjal
