Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-01-30 / 4. szám

2 HÍREK Ferencváros 2009. január 30. HÍREK RÖVIDEN Szociális gondoskodás A Magyar Vöröskereszt Fe­rencvárosi Szervezete idén ismét Szociális akciót ren­dez február 16-án, hétfőn, a Mester utca 38.-ban, ahol jó minőségű női-fér- fi ruhákat, cipőket és játé­kokat kínálnak 9.00-16.00 óra között. Kedden, 17-én pedig Ruha-segélyezési na­pot tartanak 9.00-12.00 óra között, ahová minden kerületi rászoruló családot várnak. Az öltés művészete Az Iparművészeti Múze­um 2009. január 30-tól egy nem mindennapi kez­deményezésnek ad ott­hont. Ezen a napon két kiállítást is nyitnak, amely nemzetközi és hazai szem­pontból mutatja be az öl­tés szerepét a kortárs művészetben. A nemzet­közi vándorkiállítás (Az öl­tés művészete - The Art of the Stich ) eddig Euró­pa négy országába jutott el. Rendhagyó módon, Magyarországon a kiállí­tást kiegészíti egy hasonló témájú, hazai művésze­ket felvonultató anyag is. A magyar kiállítás címe „Ahogy a varrócérna kerüli a gombot", s ebben a kon­textusban a varrás, a hím­zés és ezek eszközeinek nem funkcionális haszná­latára utal. A tárlat márci­us 22-ig lesz látogatható. Robogó-toboza A nyárijdászámílással, hétköznaponként 8.00- 20.00 óráig újra indul a városban a robogós men­tés. Tavaly három hónap alatt 250 esetben segítet­tek, sikerük arra inspirálta az üzemeltető Főnix-Med Zrt.-t, hogy áprilistól még egy járművet állítson szol­gálatba a fővárosban. A robogón kiemelt mentő szakápolók teljesítenek szolgálatot, így az ország bármely pontjáról várják az egészségügyi végzett­séggel és „A” kategóriás jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését. A Főnix-Med vállalja, hogy a vidéki kol­légák elhelyezéséről gon­doskodik és a szükséges PÁV-l-es vizsgát is finan­szírozza. Bővebb informá­ciót a mentorobogo.hu weboldalon találnak, vagy érdeklődhetnek a 30/200- 0039-es telefonszámon. Gázolás a pályaudvaron A ferencvárosi pályaudvar egyik tolatóvágányán ked­den reggel halálos gázolás történt, amelyről egy utas tájékoztatta a pályaudvar forgalomirányítóját, majd a MÁV munkatársai értesí­tették a mentőket. A bal­eset körülményei egyelőre még nem tisztázottak, az ügyben a BRFK Közleke­désrendészeti Főosztályá­nak munkatársai végzik a vizsgálatot. A tantestületen múlik a siker Elkészült a 2007-es kompetenciamérés összefoglalója Önkormányzati reform? Alternatívák Budapest igazgatásának átalakítására A legutóbbi testületi ülésen - egyebek közt - a ferencváro­si önkormányzati iskolákban 2007-ben végzett kompeten­ciamérésről készült össze­foglaló is a képviselők elé került. Ennek eredményeiről Pál Tibor, az oktatásért fele­lős alpolgármester beszélt la­punknak.- Kezdjük azzal, hogy mit is je­lent a kompetenciamérés?- Azt vizsgálja, hogy a gye­rekek a megszerzett tudást, készségeiket hogyan tudják hasznosítani a gyakorlatban. A mérés a problémamegoldó képességre koncentrál, s mi­vel nemzetközi sztenderdekre épül, azt is mutatja, hogy a hazai iskolákból kikerülők mennyire lesznek versenyké­pesek a külföldi munkaerőpi­acokon is. Valamennyien szeretnénk, ha minél színvonalasabb, kor­szerűbb, időtállóbb lenne az oktatás, ám minderről sem­mit sem mondhatunk addig, amíg nem tudjuk mérni a tu­Az iskoláknak nincs szégyelnivalójuk dás átadásának színvonalát. Korábban olyasféle jellem­zőkkel próbálták mérni az is­kola teljesítményét, mint a továbbtanulók aránya vagy a tanulmányi versenyeken elért eredmények, ezek azonban rosszul parametrizálhatók, s nem is feltétlenül a használ­ható tudásra utalnak.- Mit vizsgálnak a kompeten­ciamérés során?- Alapvetően azt, hogy a diák két nagy területen, a matematikai készségek és a szövegértés terén mit kapott az iskolától. A mérés persze csak a végeredményt mutat­ja, amit szerényebb hozott tu­dás, gyengébb otthoni háttér esetén nyilván nehezebb jól produkálni. Az esélyegyenlő­ség azonban azt jelenti, hogy év végén minden gyereknek ugyanazzal a tudástőkével kell rendelkeznie, ezért egye­sekkel többet kell foglalkoznia a tanárnak ugyanakkora tu­dás átadásához. Az adott kompetencia eléré­séhez szükséges teljesítményt tehát döntően befolyásolja a családi háttér. Ennek megál­lapítására elvileg egy kérdőív hivatott, amelyen például azt tudakolják, hogy a gyereknél otthon hány könyv van a la­kásban, mikor cseréltek utol­jára autót, hány tévéjük van, külön szobában laknak-e a testvérek, együtt élnek-e a nagyszülőkkel...stb. Azonban a mérés szempontjából bár­mennyire is fontosak lennének ezek az információk, a kérdőív kitöltése - adatvédelmi okok­ból - szigorúan önkéntes, s so­kan,^], js zárkóznalytője, ; t- ^.-M&y tűnik azjjethmmló érvényesülés szempontjából ta­lán legfontosabb jellemző, a személyiségfejlődése kimarad a kompetenciamérésből.- Valóban, s ez a mérés leg­gyengébb láncszeme. Ehhez azonban mindenképpen szük­ség lerine a családi háttér is­meretére.-Milyen tanulságai vannak a 2007-es kompetenciamérés­nek?- Ferencváros önkormány­zati fenntartású iskoláinak összességében nincs szé- gyellnivalójuk, nem marad­nak el az országos átlagtól. Kétségtelen viszont, hogy a nagyobb hagyományú iskolá­ink szerepeltek jobban a vizs­gálatban. Komoly meglepetések is ér­tek bennünket, mert az ön- kormányzat felől tekintve hajlamosak vagyunk úgy gon­dolni, hogy az a jó iskola, ame­lyik szép, pénzügyileg nincs vele semmi gond, pályázato­kat nyer, a tanulói folyama­tosan részt vesznek a kerület kulturális életében. Aztán ki­derül, hogy korántsem min­dig ezekben a legmagasabb a tudásátadás színvonala, egy mindezeknek gyökeresen el­lentmondó intézmény olykor sokkal jobb eredményt ér el, ha jól „együtt van” a tantes­tülete.- Milyen intézkedéseket tesz­nek a kompetenciamérés ered­ményeinek birtokában?- Az adatszolgáltatáson túl nem kötelező semmit sem tenni a felmérés eredményei­vel, mi azonban már második éve feldolgozzuk az adatokat s ezek alapján 5-8 pontos fel­adat pieghatározásoftat dolgo­zunk,^) (azjjskolák_s£Á?ftéra­kocsis Egyre többen hangoztatják, hogy túl sok az önkormányzati képviselő Emléknap a Páva utcában „Elveszett együttélés” a Holokauszt 65. évfordulóján 1945. január 27-én szabadí­tották fel a szövetséges csa­patok az auschwitz-birkenaui haláltábort, ahová több mint egymillió zsidó és roma szár­mazású embert deportáltak - köztük 450 ezret Magyaror­szágról -, ám többségük soha nem tért haza. A nemzetközi emléknap központi rendezvé­nyét a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartották. Január 27-e emléknappá nyil­vánítását Roman Herzog né­met államfő kezdeményezte 1996-ban, majd 2005-ben nyilvánította az ENSZ hivata­losan azzá. A Holokauszt Köz­pontban a megemlékezés 15 órától egyórás tárlatvezetés­sel indult az „Elveszett együtt­élés” című kiállításon, majd a zsinagógában folytatódott, ahol Martinkovics Judit ügyve­zető igazgató szólt az általuk szervezett Holokauszt Emlék­évről és rendezvényeiről. 65 éve annak, hogy 1944. tava­szán Európában utolsóként, „rohammunkában” szervezték meg Magyarországon a zsidók összegyűjtését és deportálását Auschwitz-Birkenauba. Kez­detben úgy tűnt, megmarad­hat a honi, mintegy 800 ezres zsidóság, azonban a márci­us 19-ei német megszállással minden megváltozott. A né­meteket szolgai módon kiszol­gáló csatlós-kormány hetek Gyertyafényes táncelőadás színesítette a megemlékezést alatt hozta meg azokat a ren­delkezéseket, amelyek alapján összegyűjtötték és deportálták főleg a vidéki zsidóságot. En­nek eredményeképp ma 1441 magyar településen nincs „Mó- zes-hitű”, azaz zsidó közösség. E települések neveit 2007. óta tünteti fel a Holokauszt Köz­pont udvarán az Elveszett Kö­zösségek Tornya. 1944. július elején Horthy leállíttatta a de­portálásokat, a sikertelen ki­ugrási kísérlet után viszont október közepétől Szálasi rém­uralma következett, aki Euró­pában utolsóként hozott létre szégyenteljes zsidó gettót a VII. kerületben. Idén minden hónapban egy- egy „hívószó” köré építik fel a A hónap elején Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezető­je és Kosa Lajos, Debrecen pol­gármestere Budapest jelenlegi közigazgatási rendszerét gyöke­resen átformáló alternatívákkal rukkolt elő, amelyek a jelek sze­rint a többi párt elképzeléseitől sem idegenek. Miként érintenék Ferencvárost az egyes tervvari­ánsok? - kérdeztük dr. Gegesy Ferenc polgármestertől.- Mi a baj a jelenlegi kétszin­tű fővárosi önkormányzati rend­szerrel?- Az 1990-ben kialakított új önkormányzati rendszerre na­gyon komoly feladatok vártak. Megalkotói azt az elvet igye­keztek megvalósítani, hogy az egyes feladatok megoldására oda kerüljön a hatáskör, ahol a legtöbb információ áll a döntés­hozó rendelkezésére. így alakult ki Budapesten - a korábbi erősen centralizált rendszer yiss^ahatá- saklflú^,8 22 kerület^ fővá­ros önkormányzatából felépülő, tökéletesen egyenrangú önkor­mányzatokból álló rendszer. Ez akkor indokolt döntés volt. Az elmúlt közel két évtizedben azonban megváltozott a helyzet, kialakult az új törvényi háttér, az önkormányzatok létrehoz­ták a helyi szabályozásokat, új struktúrák jöttek létre, s az ön- kormányzatoknál a működtetés került az előtérbe.- Mitől vált sürgetővé az átala­kítás?- Ehhez nagyban hozzájárult, hogy a kezdeti bőséges állami finanszírozás mára meglehető­sen leapadt. Míg Ferencváros 1990-es, egymilliárdos költség- vetését még 550 millió forint­tal támogatta az állam, 2005-től a mintegy 13 milliárd forintos költségvetésen belül befizetése­ink - amelyek 3-4 milliárd forin­tot tesznek ki - már meghaladják a központi forrásból kapott ösz- szegeket. Ilyen körülmények kö­zött pedig nagy átalakításokra, fejlesztésekre már nem jut pénz. Egyre többen hangoztatják azt is, hogy túl sok az önkormány­zati képviselő, ami Budapest­re igaz is, hiszen indokolatlanul sok, több mint 700 képviselő in­tézi a város ügyeit. A rendszer tehát valóban megérett a változ­tatásra.- Mekkora esélyt lát erre a gya­korlatban?- Nem sokat. A döntéshez ugyanis kétharmados többség lenne szükséges, s ha a pártok között ez esetleg még meg is szü­letne, akkor sem biztos, hogy egy ilyen - túl sok személyes egzisz­tenciát érintő - javaslat átmenne a törvényhozáson. A polgármes­teri funkció ósiH>patűamenti kópr viselőség összeférhetetlenségét kimondó javaslat is előbb elvér­zett, mintsem eljutott volna a szavazásig.- Pontosan hogyan festene a ja­vasolt négy alternatíva?- Az első változat két fontos területet, a városfejlesztést és a vagyongazdálkodást elvonná a kerületektől, egyébként pedig mindén maradna a régiben. A második és harmadik változat kerületek összevonásával szá­mol, az előbbi esetben Budán három, Pesten pedig négy-öt ke­rület maradna, az utóbbi, úgyne­vezett City-koncepcióban pedig a belső városrészek - a Várnegyed, Belváros-Lipótváros, Terézvá­ros, Józsefváros, Ferencváros, a II. kerület és a XIII. kerület egy része - alkotna egy önkormány­zatot, és ehhez kapcsolódnának a nagy külső, korábban többnyi­re önálló városokat képező kerü­letek. Végül a negyedik változatban megszűnnének a kerületekben az önkormányzatok, ezekben a továbbiakban csak elöljáróságok működnének.- A frankfurti főpolgármes­ter asszony - akinek városában ez utóbbinak megfelelő rendszer működik - a tavalyi, Önnél tett látogatásakor meghökkenve ta­pasztalta a budapesti bonyolult, kétszintű önkormányzati sziszté­mát. Nem lenne életképes nálunk is a frankfurti megoldás?- Bármennyire is sok példa hozható rá külföldről, nem értek egyet vele, mert túlzottan centra­lizált. A 90-es évektől egyre több nyugat-európai nagyvárosban is kezdenek „részönkormányzato­kat” alakítani, felismerve, hogy nagyon sok téma csak helyi szin­ten oldható meg hatékonyan - a lakossági véleményekre jobban figyelve jobb döntések is szület­hetnek. Hasonlóképpen nem jó az el­sőként említett alternatíva sem, mert a két legfontosabb terü­let elvonása után már felesleges lenne fenntartani a kerületi ön- kormányzatokat. A puszta mű­ködtetés nem önkormányzati feladat.- Es hogyan vélekedik a két kö­zépső változatról?- Nem mondom egyikre se, hogy jobb, mint a másik. A lé­nyeg, hogy csak akkor van ér­telme az egész átalakításnak, ha a létrejövő nagyobb önkor­mányzatok homogénebbek, mint Budapest egésze, hiszen ..Gsafeugyi érvényesülnek az átS- -alakításból, adódó' előnyök. Ez pedig mechanikus összevoná­sokkal aligha érhető el. Vic­ces lenne például a XII. kerület egészét belvárosnak tekinteni, mert akkor a belváros elérné Budapest határait.- Nem kerülhető meg a kérdés: vajon Ferencváros profitálhatna-e bármelyik változatból?- Ha 1990-ben valamilyen centralizált önkormányza­ti rendszert alakítottak volna ki, akkor Ferencváros ma nem tartana ott, ahol tart, az itteni városátalakítás elveszett volna a budapesti feladatok tömegé­ben. Ezért a magam részéről nem érzem egyértelműnek Fe­rencváros érdekeltségét a fővá­rosi önkormányzati rendszer átalakításában. Kocsis Kristóf Dísztőr az alpolgármesternek Miniszteri elismerést kapott Bánsághi Tamás tárlatvezetést és a kísérő prog­ramokat: januárbán az előz­mények sorában a történelmi együttélésen, zsidók és nem zsidók egymás mellett élésén van a hangsúly, februárban pe­dig a holokausztnak utat nyitó diszkriminatív törvénykezés kerül terítékre. Komoly szerep jut a programban a honlapjuk­nak (www.hdke.hu), ahol köz­zéteszik 1944. krónikáját, a Hónap képét, valamint okta­tási segédanyagokat is. A megemlékezés gyertyafé­nyes táncelőadással és Szita Szabolcs történész ünnepi be­szédével folytatódott, majd az udvari Emlékfalnál rótták le kegyeletüket a résztvevők. Krivánszky Árpád A polgári védelmi felkészítés szerepét nem szabad alábe­csülni, hiszen egy katasztrófa bekövetkezésekor főként ez határozza meg, hogy mennyire óvható meg az emberi élet, és mekkora lesz a kár. Bánsághi Tamás alpolgármester e felké­szítésben végzett eredményes munkájáért vehette át az elis­merést. A MSZP időközi országgyű­lési választások kampányzá­ró rendezvényén vehette át Bánsághi Tamás Jauernik Ist­vántól, az Önkormányzati Mi­nisztérium államtitkárától azt a dísztőrt, amelyet dr. Gyenesei István önkormányzati minisz­ter adományozott Ferencváros alpolgármesterének a polgári védelmi felkészítés terén vég­zett eredményes tevékenysége elismeréséül. A polgári védelmi felkészí­tés célja az ipari és nukleá­ris balesetek, elemi csapások, természeti katasztrófák, ked­vezőtlen időjárási viszonyok, súlyos közlekedési balesetek következtében kialakuló ve­szélyhelyzetek elhárítására, valamint az esetleges fegy­veres támadások hatásainak felszámolására, csökkentésé­re való felkészülés, amely szá­mos elemet foglal magában az adott területen található ipa­ri, természeti veszélyforrások megismerésétől kezdve a meg­előzés és az esetlegesen bekö­vetkezett katasztrófák hatásai elleni védekezés szabályain át a követendő magatartási sza­bályokig. Mint ismeretes, Bánsághi Tamás tevékenyen részt vál­lalt a 2008. július 28-án, a Vaskapu és Tóth Kálmán utca határolta telken álló, egykori malom bontása során talált, szakértők által is bombának hitt szerkezet miatt kialakult veszélyhelyzet megoldásában. Az alpolgármester a dísz­tőr ünnepélyes átadásakor el­mondta, ismeretségi körében van már olyan, aki birtokosa egy ilyen emléktárgynak, iri­gyelte is ezért. Ezért aztán ő is nagy becsben tartja majd az elismerést. Steiner Gábor Ferencváros Ferencvárosi polgárok ingyenes hetilapja A Mftratoti hjicsoport tagja. Ferencváros • XIX. évfolyam 4. szám, 2009. január 30. • Budapest IX. kerület* Ferencváros hetilapja * A Maraton lapcsoport tagja • A lapot alapította és támogatja a Ferencvárosi Önkormányzat Főszerkesztő: Kocsis Kristóf • Szerkesztők: Benke Hunor, Krivánszky Árpád, Solténszky Kornélia, Steiner Gábor • Szerkesztőség: 1094 Budapest, Ferenc tér 11. Telefon: 323-0452 • e-mail: ferencvaros@maraton.plt.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport Multivízió Kiadói Kft. • Felelős kiadó: Kázmér Judit ügyvezető igazgató * Heffler György ügyvezető igazgató • 8200 Veszprém, Házgyári út 12. • Telefon: 06-88-541-763 www.maraton.hu, e-mail: maraton@maraton.plt.hu • Lapigazgató: Uhercsák Barbara • Irodavezető: Molnár Eszter • Ügyfélszolgálai iroda: 1094 Budapest, Ferenc tér 11., Telefon: 299-04-92 e-mail: ferencvaros.uszi@maraton.plt.hu Hirdetésfelvétel: 323-12-38; 323-12-37; e-mail: ferencvaros.hirdetes@maraton.plt.hu • Nyomda: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ, Veszprém, Házgyári út 12. • Felelős vezető: Jens Dänhardt A lap ingyenes * megjelenik 37 000 példányban • Terjeszti a Pannon Lapok Társasága • ISSN 1789-7572 j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents