Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-12-21 / 22. szám
A szerző felvétele A szerző felvétele F erencváros 2009. december 21. KÖZÉLET 9 Diskurzus a bűnözésről Romák és nem romák beszélgetése az együttélés problémáiról Most vagy soha Újjászerveződő táborok Ferencvárosban A Diskurzus Klub vendége volt dr. Bársony János, Gönczöl Katalin és Daróczi Ágnes Három éve működik a Diskurzus Klub - romák és nem romák közéleti klubja és tart rendszeres eszmecseréket a Ferencvárosi Művelődési Központban a roma kisebbség, illetve a magyar-roma együttélés problémáiról. December 3-án, csütörtökön délután a „cigánybűnözés'' került sorra. A klub vendége volt Gönczöl Katalin kandidátus (1995-2001 között az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosa) és dr. Bársony János kisebbségkutató, a beszélgetés moderátora pedig Daróczi Ágnes, ismert roma polgárjogi aktivista volt. A közvéleményt borzolják az olyan cigány származásúak által elkövetett, reflektorfénybe került bűnügyek, mint az olaszliszkai lincse- lés vagy a Cozma-gyilkosság, de a szegénységgel és munkanélküliséggel erősen sújtott keleti megyékben az emberek a kisebb súlyú, ám tömegesen előforduló betöréseket, lopásokat is a romák számlájára írják. A szélsőséges nézetek, a kirekesztés, a gyűlöletkeltés éppen e tájakon erősödtek fel, s vezettek végül tettlegességhez, sorozatgyilkossághoz a romák ellen. Létezik egy jogi megközelítés - amelyet egyöntetűen vallanak a kutatók és a polgárjogi aktivisták-, amely szerint jogállamban nincs és nem is lehet roma (vagy magyar, sváb stb) bűnözés, csak bűnözés van, és bűnöző, akinek bűnhődnie kell(ene)! Mari néninek - akinek épp a múlt héten lopták el a tyúkját az udvarából - azonban nem ilyen fennkölt a gondolkodása. Számára is elgondolkodtató lehet viszont az a kutatói megközelítés, amely szerint a tipikus bűnelkövető fiatal férfi, aluliskolázott, szakképzetlen, szegény, a társadalmi hierarchia alsóbb rétegeiből való; ezek között viszont szép számmal akadnak roma származásúak. Még ekkor sem a kollektív bűnösség - elítélendő és elutasítandó - elvének hangoztatására van szükség, hanem az okok felderítésére. A rendszerváltással a gazdaságnak éppen a romák korábbi foglalkoztatását biztosító részei mentek tönkre, hiányzik az átképzés, az átvezetés az új gazdaságba. A keleti országrészben sok helyütt megyei szinten is közel 20 százalékos a munkanélküliség, egyes falvakban pedig szinte senkinek nincs rendes állása. A lecsúszás és a reménytelenség a segélyből élés vagy éppen a deviancia különféle formái felé taszít, utóbbiak egyike a bűnözés. A felsorolt okok azonban nem menthetik fel a bűnelkövetőt. Hosszan lehet boncolgatni az okokat és a következményeket. A bűnözés ott támad, ahol az emberek a legvédtelenebbek. A kisembernek nincs pénze a drága biztonsági berendezésekre, ezért kiszolgáltatottnak érzi magát. A szabadság nem szült számára rendet, bizalma megrendült a rendszerváltásban, sőt a rend fenntartására hivatott rendőrségben is. Az egyedi értéket tekintve pitinek tűnő bűnügyek - amelyek közül a 20 ezer forint alattiakat jogszabályilag átpasszolták az esz- köztelen jegyzők hatáskörébe - jobban bántják, mint a távoli, nagy összegű sikkasztások, összejátszások, korrupciós ügyek (pedig ösz- szegükből sok ezer ellopott tyúkot lehetne pótolni), mert számára húsba vágóak. A megoldatlan helyzet szinte vonzza a leegyszerűsítő, sommás véleményeket, amelyek nem viszik előre a probléma megoldását. A bizonytalan többség hallgat, a választások közeledtével pedig lesznek olyan pártok, amelyek a „cigánybűnözés” elleni fellépés hangoztatásával toboroznak híveket. A problémát ugyan nem a polgároknak, hanem a politikusoknak kell megoldaniuk, a hasonló beszélgetések azonban elősegíthetik az ehhez szükséges megértőbb légkört. Különösen akkor, ha nemcsak polgárjogi aktivisták, kutatók, szociális munkások, sajtosok vennének részt ezeken a diskurzusokon. Krivánszky Árpád Közösségben gondolkodni Bemutatkozik az írisz Családi Kör Az írisz Családi Körben karácsonyra készülődnek kicsik és nagyok egyaránt Sokan gondolják úgy, hogy az egyén nem képes beleavatkozni a közösségi folyamatokba, ám szerencsére találkozhatunk ellenpéldával is. Egy közösség élete ugyanis csakis a közösség tagjain múlik - többek között ez a szemlélet hívta életre bő két éve a József Atti- la-lakótelepen működő írisz Családi Kört is. Aligha akad a kerületben olyan lakó, aki még nem hallott a Születés Hete helyi rendezvényeiről vagy a Babák Rózsaparkjáról. E két fogalom pedig szorosan kötődik az írisz Családi Körhöz, amely ugyan nem a klasszikus értelemben vett civilszervezet, hiszen nem egyesületi formában működik, ám remekül példázza azt, hogy közös erővel komoly dolgokat lehet véghezvinni. Mindezekről Velenaei Ágnessel, az írisz egyik alapító tagjával beszélgettünk.- Megszállottan azt gondolom, hogy a lakótelep egy közösségi tép amelyet meg kell menteni, életben kell tartani. A mai húszas-harmincas korosztály is érzi, hogy a közösségért érdemes és kell is tenni valamit, hogy fejlődhessen. E két erő szerencsés együttállásának is köszönhető, hogy létrejöhetett az írisz Családi Kör - mesélte \felenczei Ágnes. A másik jelentős motiváló tényező a Születés Hete Fesztivál volt, amely 2003 óta az ország számos pontján hozta össze a várandós anyukákat, leendő szülőket, hogy megoszthassák tapasztalataikat, és szakértőktől juthassanak a gyermekvállaláshoz hasznos információkhoz. Ferencvárosból hiányzott ez a rendezvény Velenczei Ágnes és partnere, Fried Zsófia munkájukkal maradéktalanul pótolták ezt a hiányt - olyannyira, hogy a programok részeként egyedülálló parkot is avattak. A Babák Rózsaparlgában a környékbeli családok minden évben választhatnak egy rózsatövet kis jövevényüknek.- A bokrokat a részönkormányzat megrendelésére ültetik a kertészek a programra jelentkező családok számára. Mi kiküldjük nekik a meghívót, amelyhez egy emlélfkártyát és a kiválasztott tő mellé a baba nevével ellátott rózsatáblát kapnak. Ma már csaknem száz ilyen bokorral büszkélkedhet a Pöttyös utcai bölcsőde előtti park Ezzel szintén közelebb kerülnek egymáshoz az itt élő családok, hiszen látogatják az ültetett rózsákat, s ily módon is érintkezhetnek egymással. Az Írisz célja pedig pontosan ez - magyarázta az alapító. Mindezek megvalósítása persze rengeteg energiát igényel, ám a civil szerveződés hamar partnerekre talált: számos segítőjük, „őrangyaluk” van, emellett közösségfejlesztő mentor is segíti munkájukat. Nekik köszönhető az is, hogy minden hónap, második hétfőjén szoptatást támogató baba-mama klubot működtetnek a Dési Művelődési Házban. Ugyancsak közös erővel érték el, hogy a babakocsival közlekedést elősegítendő, épüljön ide rámpa, amelyet nemrégiben adtak át. Az írisz tagjai december 17-én délután, a szintén saját szervezésű adventi készülődés előtt fogadták hivatalosan is örökbe a létesítményt.- A rámpában is remekül testet ölt az a szemlélet, amely összeköt minket. Egy civil kezdeményezés akkor tud csak élő lenni, ha a résztvevők megtalálják benne saját céljukat, ötleteiket, elképzeléseiket pedig érvényre tudják juttatni. A most felnövő generációban pedig egyre erősebb a közösségért való felelősségérzet. Ha mindenki csak egy gondolatot tesz a közösbe, már sokkal előrébb vagyunk. Ez motivál minket - mondta befejezésül Vfelenczei Agnes. Benke Hunor Szélesebb körű - minden résztvevőt bevonó - szakmai egyeztetés, több és színesebb program, költséghatékonyabb működés - többek között ezek az indokok vezettek oda, hogy az önkormányzat nyolcévi működés után január 1-jei hatállyal jogutód nélkül megszüntette a Ferencvárosi Táborok intézményét. Jövő évtől az Oktatási, Kulturális és Sportirodával (OKSI) karöltve újra a polgármesteri hivatal kezébe kerül az efféle programok szervezése. kozik - magyarázta Borsa. Az egyhetes nyári táboroztatásról elmondta: a cél az, hogy a táborvezetést ne az adott iskola az adott turnusban végezze, hanem egy kijelölt pedagógus vagy pedagóguspár vezényelje le az egész szezont. Egyeztettek arról is, hogy a leilei helyszínt hogyan lehetne jobban kihasználni.- Felmerült az a gondolat, hogy az intézmények közvetlenebb módon szólhassanak bele a tábor és a programok szervezésébe. Javaslat született a kapacitás bővítésére is. Épp a napokAz új rendszerben talán lehetőség lesz a szomszédos kerületekkel cseretáboroztatni Azzal, hogy a Ferencvárosi Táborok mint önálló intézmény december 30-án megszűnik, a tervek szerint több legyet is üt egy csapásra az önkormányzat. Egyrészt jelentős összeget takaríthat meg, másrészt az újjászervezéssel felpezsdülhet a táborok élete.- Bizonyos szempontból már fel is pezsdült, hiszen szakmai körökben sor került az első egyeztetésre vagy ötletbörzére - ahogy Borsa József, az OKSI vezetője fogalmazott. - Nemrégiben tartottunk egy fórumot, amelyen részt vettek az intézményvezetők és azok a pedagógusok, akik valamilyen szinten érintettek abban, hogy miként valósuljanak meg nyáron a táborok, év közben pedig a kincsesbányai erdei iskola. Rengeteg ötlet hangzott el, ezek közül választottuk ki azokat, amelyeket mindannyiunk szerint érdemes lenne megvalósítani. Ez persze egy hosszabb, több hónapos folyamat lesz, most elsősorban a működés folytonosságára koncentrálunk. Az elképzelések biztatóak. A lényeg, hogy a részt vevő intézmények - de akár a szülők és a diákönkormányzatok is - együttesen határozzák meg a célokat. A napközis táborokat illetően az ötletbörzén mindenki egyetértett abban, hogy a tábori napok programjába Ferencvárost, de akár egész Budapestet is jobban bevonhatnánk, hiszen rengeteg kiállítás, kulturális program kínálban egyeztettem a VIII. kerület illetékes irodájával arról, hogy cserélhetnénk táborhelyet: ha egy iskola „unja” a leilei tábort, akkor mehetnének máshova, és ugyanígy fordítva. Ebbe a későbbiekben a többi környező kerületet is bevonhatnánk, tovább színesítve a nyári táborok kínálatát - fogalmazott az irodavezető. A megszűnő Ferencvárosi Táborok súlyponti kérdése a kincsesbányai erdei iskola. A közeljövőben szeretnének itt egy önálló programot létrehozni. Jelenleg ugyanis Kincsesbánya „csupán” egy helyszín, ahová az adott iskolák viszik a saját tantervűket. Ha viszont lenne egy saját koncepció, amelyet a későbbiekben minősíttetni is lehetne, akkor a Kincsesbányai Erdei Iskola mint önálló egység nemcsak hogy nagyobb állami támogatást kaphatna, hanem pályázatokon is indulhatna.- Most még felesleges a részletekbe menni, egyelőre csak az elképzelés öltött formát. Az erdei iskola szakmai programja természetesen Ferencvároshoz kötődne elsősorban. Am ennek megalkotásához szükség van az intézmények közötti legszélesebb körű egyeztetésre, hiszen saját erdei iskolai programjainkat kell egységesítenünk. Ez persze megint csak jó, mivel ily módon az egyes iskolák rákényszerülnek arra, hogy kooperáljanak egymással, s ez mindenképpen a színvonal emelkedését segítheti elő - mondta befejezésül Borsa József. B. H. A megújult táborokban még ennél Is vidámabb gyermekcsoportok várják, hogy elfoglalhassák helyüket
