Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-12-21 / 22. szám
4 KULTÚRA Ferencváros 2009. december 21. Kisgyermekkori zenei nevelés mamáknak, babáknak A Ringató mára országos mozgalommá nőtte ki magát , A gyerekek közben itt vannak körülöttünk, szabadon mozognak, magukba szívják ezt a légkört, hangulatot’ Manapság már alig akad olyan fiatal anyuka, aki ne tudná, mi a Ringató. Aki esetleg mégsem hallott eddig róla, annak elmondom. A Ringató csupa ének, csupa zene, csupa ritmus, csupa játék, csupa öröm. Egészen kicsi gyerekeknek és szüleiknek, elsősorban persze az anyáknak szól. Hogy megismerjék, felelevenítsék magukban a tiszta forrásból származó népdalokat, mondókákat, ölbeli játékokat, sétáltatókat, cirógatókat, te- nyérsimogatókat, amelyeket talán gyerekkorukban ők is hallottak, de elfelejtettek, meg hogy újakat tanuljanak hozzájuk, hogy azután az ének, a játék majd otthon folytatódjon. A Ringató mára országos mozgalommá nőtte ki magát, Ferencvárosban három helyen is tartanak,foglalkozásokat. Köztük a Művészetek Palotája „kék termében”, ahol szerda délelőttönként a mozgalom elindítója és vezetője, Dr. Galliné Gróh Ilona várja a mamákat és a babákat. Nemcsak várja, hanem el is varázsolja őket elragadó, derűs egyéniségével, kedvességével, tiszta, őszintén érdeklődő tekintetével, kirobbanó életörömével és nem utolsósorban gyönyörű hangjával és hegedűjátékával. Ahol ilyenek a varázslók, ott biztosan megszületik a csoda. Ili, ahogyan mindenki hívja, Szekszárdon lakik ma is, ahol korábban énektanárként, karvezetőként dolgozott. Most már a Ringató tölti ki az életét: foglalkozásokat vezet, s tanítja, vizsgáztatja a leendő ringatósokat, konzultál, építi és összefogja a csapatot. Ma már 37 tanítványa - ő kolléganőnek nevezi őket - működik szerte az országban.- Mikor találta ki a Ringatót?- Tulajdonképpen az anyák találták ki. Akkoriban óvónőképzőben tanítottam, és mellette óvodásoknak is vezettem zenei foglalkozást Szekszárdon. Az anyák kérték, hogy csináljunk valamit a kisebb gyerekekkel, a néhány hónaposokkal, az egy-két évesekkel is. Bogarat ültettek a fülembe, és bújni kezdtem a szakirodalmat, elsősorban Kodály írásait. Az ő szállóigévé vált mondása adta a kulcsot a kezembe: a gyerek zenei nevelése a születése előtt kilenc hónappal kezdődik. Kezdetben hatan voltunk, hamarosan pedig negyvenen lettünk. Éreztem, hogy ezzel valami elkezdődött. Hozzáláttam nagyon tudatosan felépíteni a programot, akkor már együtt dolgoztam Forrni Katalinnal, így első kézből kaptam a tudást az óvodát megelőző korszakról, a zenei anyagot, a módszert.- Mi volt a célja?- A Ringató nem zenebölcsőde. Itt a cél a közös éneklés és játék. Nem a gyereket tanítjuk, hanem a mamákat. Az egyik cél az, hogy mintát adjunk a szülőnek. Hogy lássák, hallják, mit éneklünk, mit játszunk, mi az, amit értékesnek tartunk, és mi az, amit nem. Nem szoktam sokat prédikálni, maguktól is észreveszik, mi az, amit nem éneklünk soha. Nem éneklünk például divatos gyerekslágereket, rajzfilmek dalocskáit. Énekeljük viszont a magyar népdalokat, tiszta forrásból merítünk. A másik cél, hogy elérjük: a szülők merjenek énekelni, bővüljön a dalkincsük, mert sajnos ma már az iskolában oly keveset tanulnak, az ének, a zene lassan kiszorul az oktatásból.- A Ringató tehát nem is annyira a gyerekeknek, mint inkább a szülőknek szól?- Kizárólag a szülőknek. A gyerekek közben itt vannak körülöttünk, szabadon mozognak, magukba szívják ezt a légkört, hangulatot, de nem kell részt venniük semmiben, ha nem akarnak. Ami fontos, hogy a mamák megérezzék a közös játék, a közös éneklés örömét, megtanulják ezeket a dalokat, játékokat, és otthon elénekeljék, eljátsz- szák a gyerekkel.- Hat éve elhozta Budapestre is a Ringatót, négy éve itt, a Művészetek Palotájában is vezet foglalkozásokat. A négy év alatt országos mozgalommá terebélyesedett a Ringató. Kik lehetnek foglalkozásvezetők?- Ma már olyan sokan jelentkeznek a 30 órás tanfolyamunkra, hogy rostálni kell. Előfeltétel az alapos zenei képzettség, a biztos kottaolvasás, és hogy legalább egy hangszeren tudjon játszani a jelentkező. A tiszta énekhang mellett számomra nagyon fontos a tiszta lélek. Szépen beszéljen a jelölt, kerek magyar mondatokban fejezze ki magát. Nem tartozom semmilyen szervezethez, magam dönthetem el, kivel akarok dolgozni. Kolléganőimmel baráti és szakmai kapcsolatban vagyunk, honlapunkon mindannyian szerepelnek, itt lehet tájékozódni programjainkról. Hagyomány, hogy karácsony előtt nagy, közös Ringatót tartunk a kolléganőimmel itt, a Müpában. Idén könyvbemutató is kapcsolódik a programhoz. Összeállítottam egy Ringató-daloskönyvet kottákkal, sok képpel, apró történetekkel. Ferencz Zsuzsa Ringató a Stúdió K-ban is A Művészetek Palotája és a Dési Huber Művelődési Ház után - ahol Balogh-Czoller Andrea a ringatós - a Ráday utcában, a Stúdió K Színházban is működik már Ringató. Mezei Kinga színésznő és rendező tavaly végezte el a tanfolyamot. Jelenleg négy helyen vezet foglalkozást, októbertől itt, a színház kis próbatermében.- Anyukaként kezdtem Ringatóba járni - meséli -, ahol azt éreztem, hogy olyasmit kaptam, amit ebben a zajos, rohanó világban kevés helyen tapasztaltam. Olyan szeretet és nyugalom vett körül, olyan csönd szállt meg abban a fél órában, hogy elhatároztam, utánajárok annak, hogy mi ez a csoda. Mindig szerettem énekelni, hangszeren is játszom, jelentkeztem a tanfolyamra. Itt, a Ringatón a népdalok, a gyerekdalok, az altatók, Weöres versei egészen máshová visznek minket, az ember szinte egy másik világba kerül. Szép szavakat, érzelemmel, értelemmel és szimbólumokkal teli mondatokat hallunk itt, szeretetet kapunk és élünk át, amely nélkül elpusztul az ember, gzt szinte vénásan kell adni a kisgyerekeknek, különben maga alá gyűri őket a tévé, a sok durvaság, az utca zaja. A Ringató érzelmi gazdagságot ad, nyugalmat, amit saját mamájukon keresztül éreznek a gyerekek. Az anyák kiengednek, ellazulnak itt, oldódik bennük a feszültség. Csak biztatni tudom őket, hogy merjenek énekelni a gyereküknek akkor is, ha esetleg úgy tartják, nincs szép hangjuk. A gyereknek az édesanyja hangja a legszebb, és erre van a legnagyobb szüksége az érzelmi fejlődéséhez. Egybeesések Csörgő Attila kiállítása a Ludwig Múzeumban Emlékek a Japán kávéházból Az Ernst Galéria adománya a múzeumnak Térbeli geometriai formák alakulnak át bonyolult mechanikus szerkezetek segítségével Két szobrász kiállítása is látható most a Művészetek Palotájában. Az egyik a méltatlanul elfelejtett Amerigo Tot szobraié, a másik Csörgő Attila szobrászművészé, aki Archimédeszi pont címmel eddigi munkásságát összegzi. Költő vagy mérnök - teszik fel a kérdést a katalógusban a nézőknek, akik Csörgő, Attila kiállítását kívánják megnézni és értelmezni maguknak egy, a kiállításhoz kapcsolódó tematikus műhelyfoglalkozással. Az alkotó munkáiban a művészet és a tudomány határ- területein jár, szerkezetei, optikai kísérletei sajátos filozofikus gondolkodásmódot sugallnak. A fiatal művészgeneráció egyik legismertebb, sztárolt, sok rangos helyen szereplő képzőművészéről van szó, aki - matematikusi adottságokkal - mérnöki pontossággal kivitelezett szerkezeteket, gépezeteket barkácsol, többnyire hétköznapi anyagokból, tárgyakból. Nagyon kézenfekvő lenne itt az összehasonlítás akár Kempelen Farkas munkáival is, ezekkel a gyönyörű szerkezetekkel, amelyek a technika hasznosságát és a művészet haszontalanságát vetették fel problémaként, és végül nem művészetként definiálódtak. De a 17. század forrongó szellemi közegében, háttérben a rózsakeresztesek vagy a szabad- kőművesek titkos tudományával, más volt a helyzet, nem összevethetők velük ezek a * mai kísérletek. Ezeknek a mostani mechanikus szerkezeteknek a művészet illúzióját keltő mobiljai külső megjelenítésükben nem hordoznak semmiféle esztétikai minőséget. Vállaltan és szándékosan esetlegesek. A funkcionális minimumra redukálásra törekszenek, arra, hogy a megvalósítás során a néző figyelme zavartalanul összpontosulhasson a megjelenített geometriai vagy fizikai jelenség mozzanataira. A kiállításra belépve hamarosan érthetővé válnak számomra 6 is az előtérben kapott, ingyenes füzetkéből •Q S idézett mondatok. Mérnöki tervezés, precíz.E nek látszó matematikai számítások előzik 55 meg a padozatra helyezett, felfelé levegőt fúvó ventilátorok fölé helyezett testek lebegését, pörgését. Majd más vizuális játékok- trükkök következnek, mint a „ferde víz” vagy a Maelström-projekt, a Möbius-szalagra épített réskamerával ráfotózott kép. A hámozott terek együttese a térbeli formák síkba terítéséből von le következtetéseket. A kiállítás vitathatatlánul leglátványosabb része az időképek és időszobrok mobil szerkezet együttese. Itt térbeli geometriai formák alakulnak át bonyolult mechanikus szerkezet segítségével, az egyik forma a másikba, például tetraéderből kockává és vissza. Az érdekes, látványos kiállításról eljövet elgondolkodom: vajon az utókor úgy negyedszázad múlva ezt is úgy elveti, mint Amerigo Tot munkásságát, vagy valamiért integrálni fogja? Knox December 10-én Renner Zsuzsanna, az Iparművészeti Múzeum igazgatója örömmel vette át az Ernst Galéria adományát a tulajdonosoktól, Eleni Korenitől és Ernst Wastltól: a néhai Japán kávéház egy asztalát és székét, amelyek azonmód a „Gyűjtők és kincsek” állandó kiállítás becses darabjaivá váltak. Ha műtárgyként tekintünk rájuk, akkor két szecessziós bútorról van csupán szó. A többletet az jelenti, hogy az 1890-es években megnyitott Japán kávéház - amely japán stílusú díszes csempéiről kapta a nevét - írók, költők, építészek, festők kultikus találkahelye volt. Asztalánál több, a Ferencvároshoz kötődő híresség is üldögélt, beszélgetett, alkotott. A művésztársaság egyik vezéralakja az a Lechner Ödön volt, akinek épületeit Magyar- ország a jövőben a világörökség részeként szándékozik védeni. Ő tervezte az Üllői úton található Iparművészeti Múzeumot, de egy általa megálmodott lakóház is áll a Bokréta utcában. Gyakori vendége volt a kávéháznak a Ferencvárosban született és családjával jó ideig itt élő költő, József Attila. Molnár Ferenc is szívesen látott vendég volt a Japánban, akinek híres ifjúsági regénye, A Pál utcai ,, fiúk részben ferencvárosi helyszíneken játszó- •§ dik, s itt élt a Rákos (ma Hőgyes Endre) utcá- * ban Nemecsek Ernő. g A most kapott bútorok „nincsenek egye- < dűl”, az állandó kiállításon mögöttük található a Japán kávéház megmaradt két színes üvegablaka, amelyeket Rippl-Rónai József tervezett és Róth Miksa készített el. E meghitt sarok - a félgömbön támaszkodó négylábú, öntöttvas asztalkával (tetejét eredetileg márványlap borította, ma fazettás üveglap) és a műlakatos által megszerkesztett, festett fa lécsorral borított székkel - képes felidézni a tárlatlátogatóban a hajdani pezsgő kávéházi életet. Krivánszky Árpád A félgömbön támaszkodó öntöttvas asztal
