Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-12-07 / 21. szám
8 KOZELET Ferencváros 2009. december 7. Nagycsaládi kör Bemutatkozik a Ludotéka-csoport Csak kevesen tudhatják, milyen az, amikor a „szűk” család - papa, mama, gyerekek - leülnek a vasárnapi ebédhez, és máris tucatnyian vannak az asztal körül. Pálinkás László közéjük tartozik, ám nemcsak emiatt ismerik sokan a kerületben. Ő ugyanis a Nagycsaládosok Országos Egyesülete - Ludotéka Ferencváros Csoportjának az alapítója és vezetője. A Ludotéka története majd húsz évvel ezelőtt kezdődött. Akkor költöztek a kerület egyik legnagyobb társasházába, ám gyerekeiknek köszönhetően nem sokáig voltak idegenek.- A gyerkőcök együtt játszottak, rajtuk keresztül alakultak ki a barátságok a családok között. Kitaláltuk, hogy milyen szép lenne, ha karácsonykor előadnának egy színdarabot, s ez lenne az ajándékuk a nagyszülőknek. Az elképzelés hamar formát öltött, és a nagyszobánkban sor került az első előadásra - emlékszik vissza a kezdetekre Pálinkás László. Nem telt el két év, s máris akkorára bővült a családi kör, hogy a nagyszoba nem volt elegendő. Ekkor keresték meg a Ferencvárosi Művelődési Központot, hogy helyet adjon nekik a műsorhoz, s nem sokkal később jelentkeztek a Nagycsaládosok Országos Egyesületénél (NOÉ) is: megalakult a Ludotéka-csoport.- Akkoriban Svájcban sok ilyen ludotéka, azaz játékkölcsönző működött. Kezdetben mi is ezzel foglalkoztunk, innen a név. A Máltai Szeretetszolgálat közbenjárásával rengeteg játékhoz jutottunk, amelyeket - csakúgy, mint egy videokazettát - haza lehetett vinni, játszani velük, aztán visszahozni, mást vinni, helyette, és így tovább. Végül aztán ezt a tevékenységet meg kellett szüntetnünk, mert nem volt emberünk, aki szabaddá tudta volna tenni magát. Az egyesület tagjai között szétosztottuk a játékokat, de a név és a csoport megmaradt Jelenleg 20-25 család alkotja a Ludotéka- csoportot. Nekik kivétel nélkül három vagy több gyermekük van - ez ugyanis feltétel a NOE-nél. Rajtuk kívül azonban még számos pártoló tagja van az egyesületnek, akik ugyanúgy részt vesznek a közös programokban, csupán szavazati joguk nincs. Program pedig akad bőven: a NOÉ csoportjaként ugyanis számos pályázaton indulhatnak, és indulnak is, amelyeknek köszönhetően nyáron táborokat, a téli időszakban pedig különböző foglalkozásokat szerveznek maguknak.- Több éve járunk Szentantalfára, illetve Tihanyba, ahol egy másik egyesülettől kapunk szállást. A táborozás során - amely egyben nyaralás is - különböző programokat szervezünk a gyerekeknek, szülőkként pedig napra leosztjuk egymás közt a feladatokat. Tavasszal és ősszel is szervezünk kisebb kirándulásokat, általában a hosszú hétvégékre. Húsvéthétfőn pedig szintén régóta szokásunk, hogy tojáskereső kirándulásra megyünk, amelyen már nemcsak az egyesület tagjainak gyerekei, hanem azok osztálytársai, barátai is részt vehetnek. Ezeket a kirándulásokat csupán egyetlen tényező befolyásolja: a szombat esti foci a művelődési központban. Akárhová is megyünk, este hétre vissza kell érnünk - mesélte nevetve László. Mindebben azonban még korántsem merül ki a Ludotéka tevékenysége. Ottjártunkkor a 164 lakásos társasház alagsora - amely egyúttal az egyesület egyik „bázisaként” is működik - tele volt használt gyerekruhákkal, méret és nem szerint csoportosítva, bedobozolva. A NOE-n keresztül ugyanis a Ludotéka egyfajta segítő-közvetítő szerepet is betölt a jómódú és a nehéz sorsú családok között.- Rengeteg kinőtt, feleslegessé vált ruhát kapunk az egyik, és legalább ugyanennyi segélykérő levelet a másik oldalról. Ez most már állandóvá vált, minden második kedden azzal foglalkozunk esténként, hogy a ruhákat csoportosítjuk, és az igényeknek megfelelően elküldjük a rászorulóknak. Idén már 410 csomagot postáztunk, a költségeket egy másik civilszervezet támogatásával fedezzük - magyarázta a Ludotéka csoportvezetője. Az egyesülettel tíz éve azok is találkozhatnak, akik kilátogatnak a Ferenc-napi Búcsúra. Itt ugyanis egy külön sátorban minden alkalommal kézműves-foglalkozást tartanak a gyerekeknek. Az elkészült portékákat aztán eladják, s a bevételt jótékony célra fordítják. Legutóbb például a nagyobb gyerekek Kárpátaljára utaztak, s ott egy iskola felújításában segédkeztek, nemcsak pénzzel. Benke Hunor Sokak érdeklődését fölkeltette a fekete márványtábla Harmincéves az Aprók Háza Játszóudvarokkal bővült a Ráday utcai bölcsőde (folytatás az 1. oldalról) Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára örömmel számolt be arról, hogy a játszóudvarok immár az európai uniós követelményeknek ugyanúgy megfelelnek, mint a dolgozók és a gyerekek elvárásainak. Gegesy Ferenc polgármester kiemelte az önkormányzatnak azt a törekvését, amely a sűrűn lakott területen is, mint például a Ráday utca, biztosítani kívánja a gyermekek mozgás- lehetőségét. Ezt követően felléptek a Kicsi Bocs Óvoda Micimackó csoportjának óvodásai, valamint a Vám- és Pénzügyőrség zenekarának két tagja szórakoztatta a vendégeket. A Ráday utca 46. szám alatt található intézmény az ország első kétemeletes és liftes bölcsődéjeként 1979. április 4-én nyílt meg. A Ferencváros központjában található épület a kerület minden pontjáról könnyen megközelíthető. A kerületben élő családok gyermekei számára három és fél éves korig nyújtanak napközbeni ellátást. A 90 férőhelyes bölcsődében átlagosan 110 gyermek ellátását és gondozását tudják biztosítani. Az alapellátáshoz tartozik a sérült gyerekek korai habilitációs és rehabilitációs gondozása is. Az intézményben a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését részleges integráció formájában, gyógypedagógus, gyógypedagógiai asszisztens és szociális munkás segítségével, az egyéni képességek figyelembevételével végzik. A bölcsőde a dolgozók és a szülők alkotta közösség választó-, sa alapján idén szeptember óta viseli az Aprók Háza elnevezést. Borbély László Horthy István emlékére Táblát avattak a Vámház körúton Húsz éve Elsőként a családokért Feltűnően mély médiacsend közepette került sor november 14-én nagybányai Horthy István fekete márványtáblájának felavatására a Vámház körút és a Pipa utca sarkán - egykori lakhelyének falán -, pedig a táblát a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság állíttatta. „Az egyik korszak oltárferítője a következő lábtörlője” - írta Mark Twain. Ennek szellemében rombolták le a Rákosi-korszakban a hősi halált halt tartalékos repülő főhadnagy emléktábláját. Halálának évében nevezték ki kormányzóhelyettesnek; annak megítélését hagyjuk a történészekre, hogy saját emberi és vezetői kvalitásai, avagy apja, Horthy Miklós dinasztikus törekvései alapján. A gépészmérnök végzettségű Horthy István 1934-38 között cégvezetője, majd vezérigazgatója lett a Magyar Államvasutaknak: első ízben nem vasúti szakembert neveztek ki erre a posztra (manapság ez már nem szokatlan egy gazdasági társaság életében). Nem ezek miatt érdemelt márványtáblát: az angolbarát nézeteiről ismert, Magyarország háborúba lépését egyébként helytelenítő Horthy István kötelességének érezte, hogy maga is részt vállaljon a harcokban, ezért tartalékos repülő főhadnagyként 1942-ben a keleti frontra került, ahol 24 bevetésen vett részt, egy légi győzelmet aratván. Már kezében volt a leszereléséről szóló parancs, de felettese előtt eltitkolta azt, hogy részt vehessen augusztus 20-án 25. bevetésén. Hajnalban szállt fel, de egy kis magasságban végrehajtott fordulónál gépe dugóhúzóba került, és lezuhant Ilovszkoje mellett. Héja típusú gépének közismert konstrukciós hibái mellett balesetében e típussal kapcsolatos tapasztalatlansága is közrejátszott. Hősi halottként ugyanúgy megérdemli a kegyeleti megemlékezést, mint a 2. magyar hadsereg többi katonája vagy az 1848-49-es szabadságharc honvédjei. Az ünnepségen a Honvéd Hagyományőrző Egyesület képviselője és dr. Boross Péter exminiszterelnök mondott beszédet, majd Bölcskei Gusztáv református püspök áldotta meg az emléktáblát. Az innen is látható Szabadság-szoborról (eredeti, hivatalos elnevezése Felszabadulási emlékmű volt) az a szóbeszéd járja, hogy eredetileg az ifjú Horthy emlékére tervezték, pálmaág helyett légcsavarral a nőalak kezében. Kisfaludi Strobl Zsigmond valóban készített egy Horthy István-emlékművet, de az másképp nézett ki: a megmaradt gipszmodell bizonyítja, ezt, a szobor megsemmisült a háborúban. Vadady Ágnes-díj A mozgásművészet elismerése A Garabonciás Alapítvány által létrehozott Vadady Ágnes-díjat első alkalommal vehette át négy fiatal mozgásművész a Pinceszínházban. Csonka Vanessza, a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatója, Illés Renátó, a Baross Imre Artistaképző, Szabó Gergely, a Tálentum Táncművészeti Iskola, valamint Vasas Erika, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanulója már nemzetközi szinten is bizonyította tehetségét, amit most a meghívottak is megismerhettek, hiszen mind a négyen bemutattak egy rövid produkciót a díjátadó után. A garabonciások két fiatal táncosa, Péter Boglárka és Fazekas Sándor munkáját a zsűri \fcdady-emlékéremmel ismerte el. \fodady Ágnes a huszonkét éves Garabonciás Együttes első koreográfusa volt, akinek életéről kiállítás is nyűt a Török Pál utcai intézményben. Steiner Gábor Csonka Vanessza és Illés Renátó „Tisztelni kell az embert! [...] Nem megalázni a sajnálkozással!” - jelenti ki Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely című művének egyik nehéz sorsú hőse. A Ferencvárosi Egyesített Családsegítő Központ és Intézményei (Fecske) munkatársainak ugyanez a hitvallása. így egyértelmű, hogy ez az idézet került arra a meghívóra, amely az intézmény húszéves, jubileumi ünnepségére invitálta a vendégeket a Ferencvárosi Művelődési Központba november 23-án. A kerület vezetőinek nevében Gegesy Ferenc polgármester és Pál Tibor alpolgármester mondott köszönetét mindenkinek, aki részt vett a családsegítő eddigi munkájában. Az alapítók közül néhányan már másik kerületben gyakorolják hivatásukat, a szervezők azonban róluk sem feledkeztek meg.'.Gedeon Andor, Szombath Tibor, Regős Mariann, Kovács Agnes és dr. Madlena Erzsébet e születésnap emlékeként jelképes ajándékot vehetett át. A kerületben 1989 óta végzik a családok szociális támogatását szervezett keretek között. Iskolai és óvodai családsegítő központ azonban elsőként Ferencvárosban nyílt. Gedeon Andor igazgató a kezdetektől részt vesz a családsegítésben. A Fecske élére történt kinevezéséig ő vezette a családsegítő központot, korábban - többek között - dolgozott nevelőotthonban és pártfogóként is, így bőven van tapasztalata abban, miként lehet hatékonyan segíteni a perifériára sodródott családoknak.- Szándékunk továbbra is az, hogy a bajbajutottakat támogassuk - mondta el lapunknak Gedeon Andor. - A mi feladatunk elsősorban az, hogy megtanítsuk őket önállóan szembenézni a krízisekkel. A pénz nem minden, meg kell tanítanunk őket egy új életszemléletre. Ezek ismeretében a tragédiák egy része megelőzhető. Odafigyelünk az utógondozásra is, hogy minél kevesebb család legyen visszaeső. A délelőtti ünnep során csupa olyan együttes adott műsort, akik valamilyen formában kötődnek a Fecskéhez. A színvonalas kulturális program során színpadra lépett a Lakatos Band, Havasi Tibor és a Tapolcsányi Utcai Gyermek- otthon Gospel Együttese, a Nemadomfel Együttes, valamint a Karaván Művészeti Együttes. Borbély László Az adventi készülődésből a gyerekek is tevékeny részt vállalnak
