Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-05-15 / 14. szám
Fotó: Intercom 4 K ULTÚRA Ferencváros 2009. május 15. MOZISAROK Dan Brown amerikai író „A Da Vin- ci-kód" című bestsellerét 44 nyelvre fordították le, és több mint 84 millió példányt adtak el belőle világszerte. A regényből Ron Howard rendező és csapata 2006-ban készített nagyköltségvetésű, igazi hollywoodi szuperprodukciót - a főszerepben Tom Hanksszel. A film- változat világkörüli összbevétele meghaladta a 750 millió dollárt. így azután Brown új regényének megfilmesítése nem volt kérdéses. Az „Angyalok és démonok” rendezői székébe ismét Ron Howard került, a főszereplő Robert Langdon profesz- szor karakterét pedig természetesen megint Tom Hanks kelti életre. A pályafutása során számtalan elismerésben részesült és eddig már két Oscar-díjat is nyert, kiváló színész így vall a rendíthetetlen tudós visz- szatéréséről: „Az »Angyalok és démonok« elején Langdon és a Vatikán viszonya meglehetősen fagyos »A Da Vinci-kódban« történtek következtében. Langdon jóllehet, kiválóan ismeri az egyház történelmét és szertartásait, mégsem szívesen látott vendég a Vatikánban. Ám tekintve, hogy egy erőszakos hatalomátvétel látszik kibontakozni a pápaválasztás körül, az egyház - bár továbbra is idegenkedik a professzortól - hívatja őt, hogy a segítségét kérje a terv megakadályozásához.” A történet előzményeinek tükrében valóban meglepőnek tűnhet, hogy a katolikus egyház vezetői pont Langdonhoz fordulnak segítségért, azonban Ron Howard rendező kicsit tüzetesebben beavat minket a részletekbe. „A Vatikánt éppen akkor éri támadás, amikor a legsebezhetőbb. A konk- lávé a pápaválasztással van elfoglalva, amikor bombatámadással és gyilkosságokkal való fenyegetés miatt kénytelen Robert Langdon professzorhoz fordulni segítségért. Az egyetlen emberhez, akinek a misztikával és a szimbólumokkal kapcsolatos tudása elegendően széles, hogy képes legyen megakadályozni a tragédiát. A Vatikán nem bízná Langdonra titkait, de most mégis a kezébe adja sorsát.” A tervezett támadások hátterében az illuminátusok rejtélyes szervezetének tagjai állnak, akik hatalmi törekvéseik során semmitől sem riadnak vissza. És hogy kik az illuminátusok? Nos, korántsem csupán a regényíró Dan Brown által megalkotott fiktív, negatív figurák, hanem egy nagyon is valóságos, évszázadok óta létező társaság tagjai. „Az »Angyalok és démonok« olvasása közben teljesen rabul ejtett az illuminátusok terve - mondja Ron Howard rendező. - Egy titkos társaság, melynek állítólag egykor Galilei és Bernini is a tagja volt. Vajon mi történhetett vele? Tényleg felszámolták? Valóban megszűnt létezni? Nos, számosán úgy vélik, hogy az illuminátusok mint szervezet túlélte az üldöztetést, és titokban ma is itt él velünk, befolyással van a mindennapi életünkre, és a politikai, gazdasági döntések, stratégiák alakítására.” Brian Grazer a film producere, aki Howard állandó munkatársa, és szintén hajlandó néhány információmorzsával szolgálni a regényből készült adaptációról, melyet Hollywood két legkeresettebb forgatókönyvírója, az Oscar-díjas Akiva Goldsman és David Koepp készített. „A mi történetünkben az illuminátusok szervezete 400 év után visszatér, hogy bosszút álljon. Olyan bíborosokat rabolnak el, akik a legesélyesebbek arra, hogy pápává válasszák őket.” A számos fordulatot és izgalmat tartogató thriller látványvilága lenyűgöző. Tekintettel a történetben szereplő helyszínek sajátosságaira, a díszlet- és látványtervezőknek nem volt köny- nyű dolguk. Az ő munkájukat irányító Allan Cameron így emlékszik vissza a nagyszabású projekt egyik grandiózus részletére: „Például a Sixtus-kápolnában játszódó jelenetek kedvéért az eredeti helyszín tökéletes mását építettük fel. Először több mint húsz fotósunk készített rengeteg fényképet a kápolnában, díszletkészítő kollégáink ezek alapján dogoztak. A Columbia-Sony stúdióban egy az egyben megépítettük az eredetivel tökéletesen megegyező teljes belső teret, csak ez négy-öt hónapi munkánkba került!” Cs. D. Filmes nyereményjáték Az április 30-ai szám filmes játékának megfejtése: Tony Gilroy előző filmjét hét Oscar-díjra jelölték. Nyerteseink: Cserta Márton és Zsidai Ildikó A nyereményhez gratulálunk! Harc a szalamandrákkal Bemutató a Stúdió „K”-ban A darab a világhírű cseh író, Karel Capek tudományos-fantasztikus regénye alapján készült. A Harc a szalamandrákkal a 30-as években keletkezett társadalmi szatíra, amelynek főszereplői a világszerte elszaporodott szalamandrák. Kik lehetnek ők, és miért folyik a harc ellenük? Géczi Zoltán a maga szalamandravízióit vitte a Stúdió „K” színpadára. Abszurd-groteszk fantasztikus kabaré élőzenével (zongora, hegedű - a hangszereknél Szakái László és Szakái Tamás), g 'CD több mint harminc rövid jelenettel, me- ^ lyek szerepeit ugyanaz a nyolc színész f játssza, sebesen váltogatva alakot, jel- % mezt, jellemet, hangszínt. Capek műve ° csak alap az ötleteléshez. A csendes-óceáni szigeten felbukkanó, majd az egész világon elszaporodó, sőt némely helyeken tenyésztett, munkára fogott óriás kétéltűek értelmes, emberi nyelven (is) beszélnek, sőt még matematikai műveletek elvégzésére is képes lények. Lehetnek kedvesek és mulatságosak - meg agresszívek és félelmetesek is. Capek regénye kapcsán annak idején felmerült a kérdés: a fasizmus vagy a kommunizmus paródiája-e a mű? Erre a dilemmára a Stúdió „K” előadásában legfeljebb a kísérőzene utal: az időről időre felcsendülő, ismert motívum a Kabaré című musicalből. Ennek hallatán nincs néző, akinek ne a harmincas évek Berlinjében randalírozó horogkeresztesek jutnának eszébe. Valószínűleg Géczi Zoltán rendező sem véleüenül ismételten ezt a dallamot, szinte sulykolja bele Minket fenyegetnek, vagy mi vagyunk azok, akik fenyegetjük a világot? a néző fülébe, agyába. Ennek ellenére szó sincs itt semmi direkt metaforáról. De akkor miről? Kik-mik ezek a szalamandrák, mi a szalamandraság? Minket fenyegetnek, vagy mi vagyunk azok, akik fenyegetjük a világot? Az előadás válasza: mindkettő egyszerre. A bulvármédia gyilkos és féktelen szatírája (is) a darab, az olcsó, ostoba szenzációké, amelyeket nem kell lenyomni a néző torkán, hiszen habzsolja önként, boldogan, még a házastársi szerelmeskedés rövid idejére sem szakítja félbe. Olyan világot teremtettünk magunknak, melyben már minden bizonytalan (imbolyog is minden díszlet) - egy túlzó, hazug világot. Mi már mindent elhiszünk - és annak az ellenkezőjét is. Elhisszük, hogy vannak beszélő, sőt magyarul beszélő szalamandrák is. Csak nem mi magunk is szalamandrákká váltunk? Kedves, jó szándékú, elálla- tiasodott lényekké, a nagy, világméretű manipuláció tetteseivé és áldozataivá egyszerre? A Stúdió „K” nézőinek ezúttal sincs könnyű dolga. Ez a rendkívül mozgalmas, szórakoztató, látványelemekben és sziporkázó ötletekben bővelkedő előadás súlyos kérdésekkel szembesít. Remek, olykor bravúros színészi alakítások sorát élvezhetjük, ezúttal vendégművészekét is Cseh Judit, Molnár Gusztáv és Varga Balázs személyében. A Stúdió „K” színészei közül Hannus Zoltánt, Géczi Zoltánt, Lovas Dánielt, Öllé Eriket és Rusznák Adriennt láthatjuk számos szerepben. Ferencz Zsuzsa Családi album A 2B Galéria kiállítása A 2B Galéria művészcsaládokat bemutató sorozatának folytatásaként egy körülbelül 130 évet átívelő, napjainkig folyamatosan tartó történetet mutat be mostani kiállításán. Seelenfreund Salamon és családja máig tartó története 1876-ban Szegeden, megszületésekor kezdődött. Művészeti tanulmányai után képzőművész lett, grafikus, aki betűtervezőként és illusztrátorként is dolgozott. Könyvcímlapokat tervezett, fametszeteket készített, és később gobelineket tervezett. Közben részt vett a szegedi zsinagóga freskóinak elkészítésében is. Az 1920-as években kivándorolt Palesztinába, ott élt és dolgozott tovább - egészen 1961- ben bekövetkezett haláláig. Ez a kiállítás róla és utódjairól, családjának tagjairól szól. Hosszú, tevékeny alkotó életének számos dokumentuma is látható a kiállításon fotók, a bemutatott könyvborítók, metszetek és rajzok között. Lánya, Lea Yedidia valósította meg apja gobelinterveit, emellett saját tervezésű faliszőnyegeket és különleges hímzésmunkákat is készített. Ezek részben a szecesszió vonzásában készített nagy, dekoratív alkotások, mások pedig allegorikus tablók a palesztinai életről. Ezekből láthatunk néhányat a kiállításon. Avi Shaul Bruria, a Magyarországra később visszatért egyik unoka meglehetősen későn, ötvenéves korában kezdett foglalkozni a művészettel, de mégis egy teljesen eredeti hímzéstechnikát és képi világot tudott kialakítani. A kiállításon bemutatott sajátos hangulatú, varrott képek megejtő naivsággal mesélnek tájakról, látomásokról. Az ő fia (a dédunoka) Forgács Péter, aki Privát Magyarország című filmsorozatával, happeningjeivel, videóinstallációival szerzett hírnevet. Ezen a kiállításon a Kölcsönös analízis című videóműve látható - töredezett, tétova vallomása családról, anyjáról, testvéreihez való viszonyáról. Testvére, Forgách András - aki anya- könyvezési hiba miatt írja „ch”-val a nevét - többkötetes író, ám jó ideje kedves foglalatossága a rajzolás is. Barátairól készít vázlatokat, portrékat. A legkisebb testvér Forgács Zsuzsa, akit soAz 1998-ban létrehozott Trafó sokáig a magyar és külföldi kortárs művészet egyetlen hazai fóruma volt. Nyitottságával, értékközpontúságával, szakmai színvonalával rangot és elismerést szerzett magának - az elsők között jegyzik egész Európában és a kontinensen túl is. A Trafó most új kihívások előtt áll. Új arcot és új közönséget keres, és szeret-, né megszólítani a kerület lakóit is.- A Trafó megalakulása 1998-ban mérföldkőnek számított a kortárs művészetek képviselői és közönsége számára. Miért?- A 90-es években kialakult Budapesten egy olyan markáns alternatív művészeti élet, amely elég erős és életrevaló kan régről, az általa kitalált Lakásszínház előadásairól is ismerhetnek. 0 13 év emigráció után tért haza, a kiállításon két Van Gogh-átdolgozását látjuk. Textilmunka mindkettő, a nagymama foltvarrástechnikáját ötvözi a saját ki- talációjával, az ecsetvonásokat varrással utánozva. Illa Havkin (a nagymama másik lányának a lánya) Izraelben él és dolgozik ma is, mint az egyik leghíresebb könyvillusztrátor és grafikus. Itt most több gyönyörű színes mesekönyv lapját látjuk, valamint fekete-fehér nyomatokat, melyeken a világirodalom gyöngyszemeit illusztrálta. A hömpölygő „vizuális családregény” május végéig tart nyitva a 2B Galériában. Knox volt ahhoz, hogy önálló helyet kapjon. A produkciók már nem fértek be a Petőfi Csarnokba, ahol akkor én is voltam, saját helyet kezdtem keresni. 1991-ben leltem a Tűzoltó utcai régi trafóházra.- Melynek neve: Kortárs Művészetek Háza. Mit jelent valójában a kortárs művészet?- A kritikai vagy kortárs művészet, színház a társadalmi folyamatokat elemzi, a művészet eszközeivel kérdez, és próbál válaszokat adni. Sok benne az audio- és a vizuális elem, és kiemelt szerepet kap maga az emberi test. Tehát zene, képzőművészet, tánc együtt van jelen. A lehető legkevesebb kompromisszumra hajlandó, a cél az erős rendezői vízió kifejezése. Új kihívások előtt a Trafó Beszélgetés Szabó György igazgatóval Kettős játék
