Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-04-30 / 13. szám

I Ferencváros 2009. április 30. A szerelem hava - május Minden az almával kezdődött A virágok es a szerelem Illatok és ízek a vágyak szolgálatában A május nem véletlenül a szerelem hó­napja. Tavasszal a természet megúju­lásának pompás látványa, csábítóan balzsamos illata melegséggel tölti el még a legridegebb szíveket is. Elbű­völ mindenkit, hatása alól nem lehet kibújni. A sivár tél utáni napfény előcsalja búvó­helyeikről az állatokat, párt választanak mind, s hódító illatot árasztva virágba borulnak a fák, a növények is. Megpezs­dül az élet, s a természet kiteljesedésére az emberek szíve is hevesebben lüktet. Az ember ősidőktől fogva kere­si azokat a praktikákat, illatokat, ízeket, bájitalokat, amelyekkel fokoz­ható a szerelmi vágy. Ezeket a szereket afrodiziákumoknak nevezzük Afrodité, a szerelem görög istennőjének tiszte­letére, aki állítólag egy kagylóban lát­ta meg a napvilágot, amely elvitte őt Ciprus partjára. Lépte nyomán lótusz­virág, menta, mirtusz és gránátalma nőtt, amelyeket vágykeltőként ismer­nek mind a mai napig a keleti kultú­rákban. Mint ahogy afrodiziákumnak tartják az istennő születésében szere­pet játszó kagylót is, továbbá az osztriga és más tengeri herkentyűk húsát. Ezek héjából amuletteket is készítenek, hogy bűverejük segítse a házasélet és a szere­lem lankadatlanságát, a gyönyör mindig meg-megújuló kiteljesedését. Az emberiség kitartó próbálkozásai során nemcsak azokat a szereket fedezte fel, amelyek táplálékul szolgálnak, vagy gyógyító hatásúak, hanem sok-sok olyat is, amelyeknek bódító hatása révén kap­csolatot teremthettek a láthatatlan ter­mészetfeletti erőkkel. Ezeknek gyakran volt mellékhatása - erőteljes erekciót, is­mételt nemi vágyat okoztak. Ezért azok, akik nem lelték örömüket a szexualitás­ban, tudatosan kezdték alkalmazni eze­ket a vágykeltőket, és kitárult előttük az erotika varázslatos világa. Ilyen bűverő lakik többek közt a mandragórában, de ide sorolható az álbors is, amely szintén erősíti az erek­ciót, és nemcsak a férfiakra, de a nők­re is kedvező hatással van. A Cayenne bors, a borsmenta és az édeskömény is jól ismert affodiziákum, ez utóbbi nem megfelelő alkalmazása viszont akár eszméletvesztést is okozhat. A fa­gyöngy, erősítő hatása mellett, az ér­elmeszesedésre is kedvező. A fahéj a nemi hormonokat serkenti, a ginszeng több mint kétezer éve acélosítja a fér­fiak vágyait, és a koriander, a szegfű­szeg, a torma és a petrezselyem hatása is közismert. Sokak szerint - óvatosan alkalmazva - a vérehulló fecskefű ol­data is örömet nyújthat. E növények jó részével azonban vi­gyázni kell, mert - különösen nagyobb mennyiségben - súlyosan mérgezők le­hetnek, így kizárólag a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett nö­vényi kivonatokkal szabad próbálkozni. Amelyek viszont az átlagos háztartásban is megtalálhatók, azok - módjával alkal­mazva - akár a normál étrend részeként is erősíthetik a szexuális érdeklődést. Mind a Korán, mind a Biblia szerint Ádám és Éva volt az első emberpár, aki­ket Isten teremtett. Kérdéses, hogy tud- ta-e előre, hogy álhatatlanok lesznek, a biztos csak az, hogy minden tiltás elle­nére ettek a tudás fájának gyümölcsé­ből, az almából, és ezzel megkezdődött az emberiség keserű, de gyönyörűsé­gekkel is teli története. Mi lett volna, ha nem űzetnek ki a Pa­radicsomból? Fejlődött volna-e a világ olyanná, mint amilyen, ha nem lett vol­na vágy bennük? És adott volna annyi célt, ezzel együtt örömöt és persze szen­vedést a paradicsomi élet, mint amelyet az emberiség azóta átélt? De, ha már az almáról esett szó, itt van a görög mitológia jeles gyümöl­cse, amelyet Erisz, a viszály istennője dobott a násznép közé Thetisz isten­nő és Peleusz király lakodalmán ez­zel a felírással: „A legszebbnek” - így bosszulván meg, hogy nem hívták meg a menyegzőre. Persze három is­tennő is hajba kapott a címért, akik közül aztán Parisznak, a trójai király­finak kellett eldöntenie, kié legyen a megtiszteltetés. Héra, a családi tűz­hely istennője a családi boldogságot, Athéné, a tudás istennője a bölcses­séget, Aphrodité, a szerelem istennő­je pedig a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte a győzelemért. Parisz ez utóbbit választotta, s meg is kapta érte Szép Helénát, Menelaosz felesé­gét, amelynek eredményeként aztán kitört a trójai háború. Mindez ékesen példázza, hogy az em­ber - az előrelátó gondolkodást sutba vágva - a szerelemért képes bármire, nem korlátozhatják szabályok. Pünkösd hava - május Maia, a termékenység istennője volt a hónap névadója Májusfát a falu közössége is szokott állítani - legtöbbször a község főterén A Gergely-naptárban a május az év ötö­dik hónapja. Nevét Maiáról, a római mi­tológiából ismert ősi termékenységi istennőről kapta. A népi kalendárium szerint azonban pünkösd havának épp­úgy nevezik, mint az ikrek havának. A tavasz és a termékenység istennője a római mitológiában Maia, akiről a má­jus, a Gergely-naptár ötödik hónapja a nevét kapta, s akinek tiszteletére szentel­ték az első és a tizenötödik napot. Május elsején egy vemhes kocával áldoztak a termékenység istennőjének. Maia tiszte­lete elsősorban a nők körében terjedt el, nemcsak a termékenység fontossága mi­att, hanem azért is, mert Maia templo­mait csak a nők látogathatták. A görög mitológiában is megtalálható Maja, az anyácska, aki Atlasz és Plejone legidősebb és legszebb lánya volt. Ő adott életet Zeusz fiának, Hermésznek, aki a mitológia szerint, míg anyja aludt, az éj leple alatt ellopta Apollón gulyá­jának egy részét, és felfedezte a lírát, amely - amikor Apollón megvádolta a gyermeket a marhák eltulajdonításával, és Zeusz Apollón pártját fogta - a meg­egyezés tárgya lett. Ezt a hangszert kap­ta meg a visszavitt marhákért. A magyar kultúrtörténetben a má­jus legjelentősebb ünnepe a pünkösd, amelynek változó ugyan az időpontja, de mindig a húsvét utáni ötvenedik nap­ra esik. Ehhez az ünnephez, amelyen az egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli- a húsvéthoz hasonlóan -, keresztény és pogány elemek egyaránt kapcsolód­nak. Ilyenkor választják meg pünkösd királyát, akinek, ha a legügyesebben lo­vagol, és teljesíti a különböző próbákat, egy évig különféle privilégiumok járnak. Meghívják a lakodalmakba, mulatságok­ba, ingyen ihat a kocsmában, és a többi legény kiszolgálja. A lányok is megválasztják királynéju­kat, ami az ősi termékenységvarázslás egyik szép megnyilvánulása. A kislá­nyok csoportosan házról házra járnak. A legkisebb, a legszebb köztük a pün­kösdi királyné. Énekelnek, jókívánság­okkal köszöntik a ház lakóit, és közben adományokat gyűjtenek. A lányok szá­mára a május a magyar népi szokások­ban más szépséget is rejteget. A hónap első napján volt szokás a májusfa állí­tása, amely a tavasz, a természet újjá­születésének szimbóluma, de jelentette a lányok elismerését, a nagylányokhoz tartozást is. A legények csoportokban, május elsejének éjjelén állították a sza­lagokkal, kendőkkel, virágokkal feldí­szített zöldfát - amely lehetett valódi sudár fa vagy zöldellő, virágzó ág - a leányok udvarába. Üzenet jellege is volt a rítusnak, gyakran a lányok ma­gaviseletét is értékelték a májusfával. Nagy szégyennek számított, ha valaki nem kapott, de az is, ha szalagok he­lyett rongyokkal aggatták tele, mert ez­zel rossz hírére utaltak. Ám a lényege igazán az első májusfának volt, mert et­től a pillanattól a fiúk a leányt a nagy­lányok körébe sorolták. A bonyodalmak gyümölcse, az alma Az irodalom és a szerelem A legnehezebben megfogalmazható érzelem Az emberiség több ezer éves törté­netében költők sokasága próbálta kifejezni a szerelem édes gyötrel­mét, gyönyörét. Ki ennek szépségét, kiteljesülését, ki a saját meg nem valósult álmait öntötte szavakba. Most, hogy a száz éve született Rad­Guillaume Apollinaire: Kikericsek Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig Legelget a tehén, s lassan megmérgeződik. Kikericsek virítnak kékek és lilák, Álmos szemed olyan mint itt ez a virág, Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt S szemedtől életem lassan megmérgeződik. Egy falka kisdiák a rétre fut srivall. Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal Letépik a virágot mely anya s leány is És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is Mint rebben a virág ha szélben térdepel A csordás csöndesen halk hangon énekel Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve E halni készülő nagy rétet mindörökre. nóti Miklósra is emlékezhetünk, az ő fordításában ajánljuk az olvasó fi­gyelmébe Guillaume Apollinaire Ki­kericsek című versét. Az oldalt öszeállította Deutsch Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents