Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)
2009-04-30 / 13. szám
I Ferencváros 2009. április 30. A szerelem hava - május Minden az almával kezdődött A virágok es a szerelem Illatok és ízek a vágyak szolgálatában A május nem véletlenül a szerelem hónapja. Tavasszal a természet megújulásának pompás látványa, csábítóan balzsamos illata melegséggel tölti el még a legridegebb szíveket is. Elbűvöl mindenkit, hatása alól nem lehet kibújni. A sivár tél utáni napfény előcsalja búvóhelyeikről az állatokat, párt választanak mind, s hódító illatot árasztva virágba borulnak a fák, a növények is. Megpezsdül az élet, s a természet kiteljesedésére az emberek szíve is hevesebben lüktet. Az ember ősidőktől fogva keresi azokat a praktikákat, illatokat, ízeket, bájitalokat, amelyekkel fokozható a szerelmi vágy. Ezeket a szereket afrodiziákumoknak nevezzük Afrodité, a szerelem görög istennőjének tiszteletére, aki állítólag egy kagylóban látta meg a napvilágot, amely elvitte őt Ciprus partjára. Lépte nyomán lótuszvirág, menta, mirtusz és gránátalma nőtt, amelyeket vágykeltőként ismernek mind a mai napig a keleti kultúrákban. Mint ahogy afrodiziákumnak tartják az istennő születésében szerepet játszó kagylót is, továbbá az osztriga és más tengeri herkentyűk húsát. Ezek héjából amuletteket is készítenek, hogy bűverejük segítse a házasélet és a szerelem lankadatlanságát, a gyönyör mindig meg-megújuló kiteljesedését. Az emberiség kitartó próbálkozásai során nemcsak azokat a szereket fedezte fel, amelyek táplálékul szolgálnak, vagy gyógyító hatásúak, hanem sok-sok olyat is, amelyeknek bódító hatása révén kapcsolatot teremthettek a láthatatlan természetfeletti erőkkel. Ezeknek gyakran volt mellékhatása - erőteljes erekciót, ismételt nemi vágyat okoztak. Ezért azok, akik nem lelték örömüket a szexualitásban, tudatosan kezdték alkalmazni ezeket a vágykeltőket, és kitárult előttük az erotika varázslatos világa. Ilyen bűverő lakik többek közt a mandragórában, de ide sorolható az álbors is, amely szintén erősíti az erekciót, és nemcsak a férfiakra, de a nőkre is kedvező hatással van. A Cayenne bors, a borsmenta és az édeskömény is jól ismert affodiziákum, ez utóbbi nem megfelelő alkalmazása viszont akár eszméletvesztést is okozhat. A fagyöngy, erősítő hatása mellett, az érelmeszesedésre is kedvező. A fahéj a nemi hormonokat serkenti, a ginszeng több mint kétezer éve acélosítja a férfiak vágyait, és a koriander, a szegfűszeg, a torma és a petrezselyem hatása is közismert. Sokak szerint - óvatosan alkalmazva - a vérehulló fecskefű oldata is örömet nyújthat. E növények jó részével azonban vigyázni kell, mert - különösen nagyobb mennyiségben - súlyosan mérgezők lehetnek, így kizárólag a kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett növényi kivonatokkal szabad próbálkozni. Amelyek viszont az átlagos háztartásban is megtalálhatók, azok - módjával alkalmazva - akár a normál étrend részeként is erősíthetik a szexuális érdeklődést. Mind a Korán, mind a Biblia szerint Ádám és Éva volt az első emberpár, akiket Isten teremtett. Kérdéses, hogy tud- ta-e előre, hogy álhatatlanok lesznek, a biztos csak az, hogy minden tiltás ellenére ettek a tudás fájának gyümölcséből, az almából, és ezzel megkezdődött az emberiség keserű, de gyönyörűségekkel is teli története. Mi lett volna, ha nem űzetnek ki a Paradicsomból? Fejlődött volna-e a világ olyanná, mint amilyen, ha nem lett volna vágy bennük? És adott volna annyi célt, ezzel együtt örömöt és persze szenvedést a paradicsomi élet, mint amelyet az emberiség azóta átélt? De, ha már az almáról esett szó, itt van a görög mitológia jeles gyümölcse, amelyet Erisz, a viszály istennője dobott a násznép közé Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmán ezzel a felírással: „A legszebbnek” - így bosszulván meg, hogy nem hívták meg a menyegzőre. Persze három istennő is hajba kapott a címért, akik közül aztán Parisznak, a trójai királyfinak kellett eldöntenie, kié legyen a megtiszteltetés. Héra, a családi tűzhely istennője a családi boldogságot, Athéné, a tudás istennője a bölcsességet, Aphrodité, a szerelem istennője pedig a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte a győzelemért. Parisz ez utóbbit választotta, s meg is kapta érte Szép Helénát, Menelaosz feleségét, amelynek eredményeként aztán kitört a trójai háború. Mindez ékesen példázza, hogy az ember - az előrelátó gondolkodást sutba vágva - a szerelemért képes bármire, nem korlátozhatják szabályok. Pünkösd hava - május Maia, a termékenység istennője volt a hónap névadója Májusfát a falu közössége is szokott állítani - legtöbbször a község főterén A Gergely-naptárban a május az év ötödik hónapja. Nevét Maiáról, a római mitológiából ismert ősi termékenységi istennőről kapta. A népi kalendárium szerint azonban pünkösd havának éppúgy nevezik, mint az ikrek havának. A tavasz és a termékenység istennője a római mitológiában Maia, akiről a május, a Gergely-naptár ötödik hónapja a nevét kapta, s akinek tiszteletére szentelték az első és a tizenötödik napot. Május elsején egy vemhes kocával áldoztak a termékenység istennőjének. Maia tisztelete elsősorban a nők körében terjedt el, nemcsak a termékenység fontossága miatt, hanem azért is, mert Maia templomait csak a nők látogathatták. A görög mitológiában is megtalálható Maja, az anyácska, aki Atlasz és Plejone legidősebb és legszebb lánya volt. Ő adott életet Zeusz fiának, Hermésznek, aki a mitológia szerint, míg anyja aludt, az éj leple alatt ellopta Apollón gulyájának egy részét, és felfedezte a lírát, amely - amikor Apollón megvádolta a gyermeket a marhák eltulajdonításával, és Zeusz Apollón pártját fogta - a megegyezés tárgya lett. Ezt a hangszert kapta meg a visszavitt marhákért. A magyar kultúrtörténetben a május legjelentősebb ünnepe a pünkösd, amelynek változó ugyan az időpontja, de mindig a húsvét utáni ötvenedik napra esik. Ehhez az ünnephez, amelyen az egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli- a húsvéthoz hasonlóan -, keresztény és pogány elemek egyaránt kapcsolódnak. Ilyenkor választják meg pünkösd királyát, akinek, ha a legügyesebben lovagol, és teljesíti a különböző próbákat, egy évig különféle privilégiumok járnak. Meghívják a lakodalmakba, mulatságokba, ingyen ihat a kocsmában, és a többi legény kiszolgálja. A lányok is megválasztják királynéjukat, ami az ősi termékenységvarázslás egyik szép megnyilvánulása. A kislányok csoportosan házról házra járnak. A legkisebb, a legszebb köztük a pünkösdi királyné. Énekelnek, jókívánságokkal köszöntik a ház lakóit, és közben adományokat gyűjtenek. A lányok számára a május a magyar népi szokásokban más szépséget is rejteget. A hónap első napján volt szokás a májusfa állítása, amely a tavasz, a természet újjászületésének szimbóluma, de jelentette a lányok elismerését, a nagylányokhoz tartozást is. A legények csoportokban, május elsejének éjjelén állították a szalagokkal, kendőkkel, virágokkal feldíszített zöldfát - amely lehetett valódi sudár fa vagy zöldellő, virágzó ág - a leányok udvarába. Üzenet jellege is volt a rítusnak, gyakran a lányok magaviseletét is értékelték a májusfával. Nagy szégyennek számított, ha valaki nem kapott, de az is, ha szalagok helyett rongyokkal aggatták tele, mert ezzel rossz hírére utaltak. Ám a lényege igazán az első májusfának volt, mert ettől a pillanattól a fiúk a leányt a nagylányok körébe sorolták. A bonyodalmak gyümölcse, az alma Az irodalom és a szerelem A legnehezebben megfogalmazható érzelem Az emberiség több ezer éves történetében költők sokasága próbálta kifejezni a szerelem édes gyötrelmét, gyönyörét. Ki ennek szépségét, kiteljesülését, ki a saját meg nem valósult álmait öntötte szavakba. Most, hogy a száz éve született RadGuillaume Apollinaire: Kikericsek Most mérget hajt a rét s virágzik késő őszig Legelget a tehén, s lassan megmérgeződik. Kikericsek virítnak kékek és lilák, Álmos szemed olyan mint itt ez a virág, Mint szirmuk fodra kéklő s kék akár ez ősz itt S szemedtől életem lassan megmérgeződik. Egy falka kisdiák a rétre fut srivall. Lebernyegük röpül és zeng a harmonikadal Letépik a virágot mely anya s leány is És színe mint szemhéjadé s oly félve rebben már is Mint rebben a virág ha szélben térdepel A csordás csöndesen halk hangon énekel Míg bőg a sok tehén s elhagyja gőzölögve E halni készülő nagy rétet mindörökre. nóti Miklósra is emlékezhetünk, az ő fordításában ajánljuk az olvasó figyelmébe Guillaume Apollinaire Kikericsek című versét. Az oldalt öszeállította Deutsch Kornélia
