Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-04-30 / 13. szám

Ferencváros 2009. április 30. KÖZÉLET 5 Aki a virágot szereti... ...lehet rossz ember is Jól látható a tövestül Kivett árvácskák helye a virágágyásban (folytatás az 1. oldalról) Az idei költségvetésből már több millió forint fekszik a földben. Új nö­vények ezrei virítanak, folyamatosan nyírják a parkok gyepét, frissítik a fá­kat, bokrokat, metszik a gallyakat, hogy életerős hajtások zöldje biztosít­sa az oxigént a városlakók számára. Új virágládákat telepítenek, több okból is: egyrészt, hogy nagyobb legyen a zöld felület, másrészt, hogy védelmet nyújtsanak. A tizennyolc láda olyan helyre került ugyanis, ahol az autó­sok leginkább veszélyeztetik a gyer­mekeket és a parkok zöldjét - és ahol a vandálok rendszeresen letapossák a virágokat, amikor útjukat lerövidítve átgázolnak a virágágyakon. Folyamatosan frissítik a földet ott, ahol a talaj már elöregedett, és füve­sítik a járdák melletti kikopott része­ket. Természetesen ezek a munkák nem hoznak azonnal gyümölcsöt, nem annyira látványosak, mint a Jó­zsef Attila-lakótelepen a Dési Huber és az Ifjúmunkás utca találkozá­sánál és a Haller téren, a plébánia mellett kialakított, új virágágyások, amelyekre négy és fél millió forin­tot áldozott az önkormányzat. Ezzel kétszáznegyven négyzetméternyi új virágos felülettel lett gazdagabb Ferencváros. A virágágyakon most építik ki a folyamatos vízellátást biz­tosító öntözőrendszert. Deutsch Kornélia Az ünnepélyes pályaavató után a gyermekek birtokba vették a felújított iskolaudvart Újabb műfüves pálya A Kosztolányiban is megújult az udvar Fontos ünnepre készültek a Kosztolányi Dezső Általános Iskola diákjai és peda­gógusai április 17-én, amikor is birtok­ba vehették felújított iskolaudvarukat, amelyet harmincnégymillió forintért ho­zott rendbe az önkormányzat. A felújított iskolaudvar átadó ünnep­ségén a diákoké volt a főszerep, hisz értük és nekik készült a fejlesztés, ame­lyet vidám és színvonalas műsorral há­láltak meg. A kisebbek táncoltak, a nagyobbak verset mondtak és musicalt énekeltek. Előadásaikat áthatotta a hu­mor és a fergeteges jókedv, amellyel a komor időjárást néhány perc alatt meg­enyhítették, és előcsalták még a napsu­garakat is. így aztán a nemzeti színű szalagot dr. Gegesy Ferenc polgármester és Pál Tibor alpolgármester már verőfé­nyes napsütésben vághatta át. A tavaly megkezdett műfüvespálya- építő program utolsó állomása volt a József Attila-lakótelepen a Kosztolá­nyi Dezső Általános Iskola. Ezzel az új sportpályával már minden lakótelepi iskolának van műfüves pályája, ahol a tanulók biztonságosan és egészsé­ges körülmények között rúghatják a bőrt, nem kell félni az aszfalt, a beton és a salak okozta maradandó sérülé­sektől. Itt, a Kosztolányiban nemcsak a műfüves pálya örvendeztette meg a gyermekeket, megújult a távolug­rás futósáyja, és uniós elvárásoknak megfelelő mászókát is kaptak a nebu­lók. Az udvar jelentős részét gyöngy­kaviccsal borították, és friss füvet is ültettek a pályát övező területre, amelyet az átadási ünnepség után azonnal birtokba is vettek kicsik és nagyok egyaránt. D. K. A Szent Ferenc-templom 130 éve folyik a hitélet a Bakáts téri templomban (folytatás az 1. oldalról) A pályázaton Ybl Miklós - aki nem mellékesen az Üllői út-Erkel utca sar­kán lakott - neoromán-eklektikus terve nyert, Steindl Imre neogótikus tervét megelőzve. Ybl tervének meg­valósítása ugyanis 100 ezer akkori fo­rinttal kevesebbe került. Az épületen a román mellett más építészeti stílusok is felfedezhetők: például a főkapu és a belső tér osz­lopfejezeteinek egy része romantikus, a főkapu feletti ablaksor pedig rene­szánsz stüusú. A templom kialakítását a korabeli sajtó mellett az építészszak­ma is dicsérte, s az ide látogató Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály is elismerő szavakkal szólt róla. A templom építése idején a Bakáts teret még földszintes házak övezték, és belső tere is másképp festett. Nem vol­tak benne székek, a padokon és az álló­helyeken akár háromezren is elfértek, a padsorok között pedig kandeláberek világítottak. A főhajó boltozata égszín­kék volt - aranycsillagokkal -, a színes, figurális ólomüveg ablakok pedig a ma­inál kevesebb fényt engedtek be. A templom építésében részt vett Wágner Sándor helyi vállalkozó, a te- tőácsolatot pedig a Lónyay utcában lakó, norvég származású Gregersen készítette. Hírneves művészek mun­kálkodtak a templomon: a freskókat Than Mór és Lotz Károly, a díszítőfes­tést Scholtz Róbert, a szobrokat Stróbl Alajos, Ferenczi Béni és Fessler Leó ké­szítette, a belső famunkák Thék Endre, a kovácsoltvas díszek Jungfer Gyula kezenyomát dicsérik. Az épület talán legszebb része az altemplom, amely ma sajnos nem látogatható, rendbeté­teléhez mintegy 20 millió forintra len­ne szükség. Gábor atya szerint a Bakáts tér a templom köré később épült házakkal Budapest egyik legszebb, legbensőségesebb hangu­latú tere lett. Jó ide járni a hívő közösség tagjainak, számuk ma 500-ra tehető. Az egyház kezelésében, ám a magyar állam tulaj­donában lévő, Ferencváros jelképének számító temp­lom azonban állapotát te­kintve a 24. órában van. Rendbehozatalára mintegy 2,5 milliárd forintra lenne szükség, miközben sokszor arra sincs pénz, hogy a víz­díjat egy összegben kifizet­hessék. A ferencvárosi önkor­mányzat a saját lehető­ségeihez képest minden évben segítséget nyújt. A legutóbbi támogatásból fu­totta a templom körüli sé­tány rendbetételére is, de ezt többnyire „tűzoltási” munkákra kell fordítani - mint volt például a temp­lomlátogatók testi épségét a lehulló kö­vektől védő előtető építésére. Egy hölgy nehezményezte, hogy miseidőn kívül a templom zárva van mind a hívek, mint például a külföldi turisták előtt, pedig a kezükben tartott bédekker áradozik a belső tér - megnézhetetlen - szépsé­géről. Gábor atya elmondta, hogy saj­nos templomőrre sincs pénz, ha pedig választani kell, akkor a hitélet előbbre való, mint a múzeumi funkció. Április 24-én, pénteken, 18 órakor ünnepi szentmisén emlékeztek meg a felszentelés 130. évfordulójáról, melyre meghívták a plébánia koráb­bi lelkipásztorait is. Szombaton pe­dig nyílt napot tartottak késő estig, ahol a hitélet mellett az érdeklődők a templom egyházművészeti értékeivel is megismerkedhettek. Krivánszky Árpád Több mint száz embernek jut munka Visszaút a munka világába (folytatás az 1. oldalról) A szakképzetlen munkavállalók, to­vábbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettségűek sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre nagyobb arányban válnak segélyezettekké. Az utóbbi években mind több azoknak a fi­ataloknak a száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapaszta­latot sem tudnak szerezni. Velük előbb vagy utóbb az önkormányzat segélyezé­si rendszerében találkozunk, ami nem kis teher a kerületnek. A tartós munkanélküliség elszegénye­dést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység konzerválását okozza, ki­törni belőle - éppen egy válság idősza­kában - szinte lehetetlen. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszkö­zeiről, az aktív eszközökre, azaz a köz­foglalkoztatásban, a munkaerő-piaci programban való részvételre és a kép­zésre kell a hangsúlyt és a segítség mód­jait helyezni.- Ha eddig ez nem ment, akkor most hogyan sikerülhet?- A szociális ellátórendszernek kel­lett megváltoznia, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonság mellett az aktivi­tás megőrzését és az öngondoskodás elvét is erősítse, és a segélyezés mun­ka ellen ösztönző hatását mérsékelje. A statisztikai adatok szerint ugyanis a munkaképes korúak nyolc százalé­ka segélyből él. Országosan a 250 ezer szociális segélyen lévő munkanélküli­ből ezzel a programmal legalább száz­ezer bevonható a foglalkoztatásba. A program a munkára képes, tartósan munkanélküliekre készült, akik tava­lyig rendszeres szociális segélyt kaptak. A cél, hogy nagyobb mértékben vegye­nek részt valamelyik közfoglalkoztatási formában, és így rendszeres munkajö­vedelemhez jussanak. Az alacsony isko­lai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglal­koztatás jelentheti. Azok, akik életko­rukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetükből adódóan nem tudnak munkát vállalni, természetesen továbbra is kaphatják a rendszeres szo­ciális segélyt.- Mindennek nálunk mi az útja?- A munkavégzésbe bevonhatók egy éven át - a mindenkori mini­málbér összegéért (jelenleg 71 300 forintért) - vesznek részt a közfog­lalkoztatásban, és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatásokra jogosultak. Őket a munkába állásig „rendelkezésre ál­lási támogatás” (RÁT) illeti meg. Azokat, akik a foglalkoztatásban - önhibájukon kívül - nem tudnak részt venni, pénzbeli ellátásként to­vábbra is hozzájutnak a rendszeres szociális segélyhez (ők a fogyatékkal élők és az 55 év felettiek). Akik a 35. életévüket nem töltötték be, és álta­lános iskolai végzettséggel sem ren­delkeznek, a munkaügyi központon keresztül olyan képzésben vesznek részt, amely legalább általános isko­lai végzettséget vagy szakképesítést nyújt. A képzés idejére őket is megil­leti a RÁT, ha nincs keresetpótló jut­tatásuk. Ferencvárosban ma 260-an részesül­nek rendszeres szociális ellátásban, kö­zülük 166-an foglalkoztathatók, 56-an fogyatékkal élnek, a többiek pedig a 35 év alattiak. A - nem túlzottan szigorú - foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok alapján a foglalkoztathatók köre végül szűkül, feltételezzük azonban, hogy a munkára alkalmatlannak nyilvánítot­tak között vannak, akik a fekete-, szür­kegazdaságban tevékenykednek. Azt is tudni kell, hogy aki nem vállal­ja el a felajánlott munkát, az kizárja ma­gát a segélyezésből.- Milyen összeget szánt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium erre a célra?- A tervek szerint 140 millióval járul hozzá a ferencvárosi programhoz. Ez persze nem a végösszeg, mert a teljes keret öt százalékát az önkormányzatnak kell biztosítania a megvalósításhoz.-Milyen területen tudják elhelyezni a munkavállalókat?- Azokat, akiknek főiskolai, egyetemi végzettségük van, az iskolai felzárkózta­tási program tudja befogadni, vagy ad­minisztratív munkahelyet biztosítunk a számukra, a középfokú végzettséggel rendelkezőknek az idősgondozásban és a gyermekjóléti szolgáltatásban tudunk helyet biztosítani, az alacsonyabb isko­lai végzettséggel rendelkezőknek pedig a közterület gondozásában jut szerep. Azon dolgozunk, hogy mindenkinek a képzettségének megfelelő munkavég­zést biztosítsuk. Deutsch Kornélia Fotó: a szerző felvétele D íszes misekönyv - a templomnak adományozták felszentelésekor

Next

/
Thumbnails
Contents