Ferencváros, 2009 (19. évfolyam, 1-22. szám)

2009-03-20 / 10. szám

Ferencváros 2009. március 20. 3 KÉPVISELŐI FOGADÓÓRÁK ................ ■ Polgármesteri fogadóóra Dr. Gegesy Ferenc: minden hónap utolsó szerdáján, 12.00-16.00 óráig. Helye: polgármesteri hivatal 1/22. Bejelentkezés az előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. ■ Alpolgármesterek fogadóórái Bánsághi Tamás: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00 óra között, a polgármesteri hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. Hardi Róbert: alpolgármesteri fogadóóra minden hónap utolsó szerda 12.00-14.00 Bejelentkezni előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában lehet. Telefon: 215 1077 / 211, 212-es mellék. Helye: polgármesteri hivatal II. em. 38. Pál Tibor: minden hónap első csütörtöké, 12.00-14.00-ig, a polgármesteri hivatal 1/20-ban. Bejelentkezés: előző hónap utolsó munkanapján az ügyfélszolgálati irodában. ■ Képviselők fogadóórái Bácskai János környezetvédelmi tanácsnok (5. vk.), Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor. 06/20-949-2446 Bánsághi Tamás, a Fővárosi Közgyűlés tagja (9. vk.), MSZP: minden hónap első csütörtökén, 16.00-18.00 óra között az MSZOSZ-irodában: 1095 Budapest, Mester u. 59. Bejelentkezés nem szükséges. Hadzijaniszné Törőcsik Judit egészségügyi tanácsnok (7. vk.), MSZP: minden hónap második keddje, 16.00-18.00-ig, Telepy utcai általános iskola. Hidasi Gábor (15. vk.), MSZP: minden hónap első péntekje, 9.00-11.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, 06/70-946- 1011, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda. Hidasi Gyula (12. vk.), MSZP-frakcióvezető: minden hónap első péntekje, 10.00- 12.00-ig vagy előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 280-7195, Toronyház u. 3., ügyfélszolgálati iroda; polg09ro@elender.hu Intzoglu István fővárosi küldött (14. vk.), MSZP: minden hónap második hétfője, 16.00- 18.00-ig’, Rönk-iroda, Toronyház u. 3/B. dr. Jelinek Benjámin Gábor (2. vk.), Fidesz-KDNP: személyes kapcsolatfelvétel: 06/70-518-3756. Kandolka László településfejlesztési tanácsnok (1. vk.), Fidesz-KDNP- frakcióvezető: minden páros hét keddje, 16.00-20.00-ig, Lónyay u. 48. Előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/20-510-7425; kandolka@gmail.com Martos Dániel (4. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második szerdája, 17.00- 19.00-ig, Lónyay u. 48. Ruzsics Milán informatikai tanácsnok (6. vk.), MSZP: előzetes bejelentkezés alap­ján bármikor: 215-4278. Sajó Ákos (11. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első péntekjén, 16.00-18.00-ig, 06/20-975-8262, Aszódi úti önkormányzati iroda. Tímár Gábor (10. vk.), MSZP: minden hónap utolsó csütörtöké, 18.00-19.00-ig, FMK, Haller u. 27. 1/14. Veres László (8. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap első hétfője, 15.00-18.00-ig vagy előzetes egyeztetés alapján bármikor: 06/30-250-2249, FESZ-iroda. Zombory Miklós (3. vk.), Fidesz-KDNP: minden hónap második csütörtöké, 16.00- 18.00-ig vagy sürgős esetben a 06/20-926-5633-as telefonon, a Bakáts téri általános iskola könyvtárában. Bállá Ágnes, Fidesz-KDNP: előzetes egyeztetés alapján bármikor. Tel.: 06/20-669-3810; e-mail: balla.agnes@freemail.hu Bézsenyi Ákos, MSZP: minden hónap második csütörtöké, 18.00-19.00 óráig, Szent-Györgyi Albert 12 évfolyamos iskola, Lónyay u. 4-8. fsz. 12. Bodó Márton, Fidesz-KDNP: előzetes megbeszélés szerint: 06/20-523-9503 vagy bodo.marci@freemail.hu Dr. Cziráki Szabina, európai és pályázati ügyek tanácsnoka, MSZP: előzetes tele­fonos egyeztetés alapján: 06/-20-663-0507. Emődy Zsolt SZDSZ-frakcióvezető: Előzetes bejelentkezés alapján. Telefon: 06 20 966-0345; e-mail: emodyzs@gmail.com Hubert Béláné, SZDSZ: bejelentkezés alapján bármikor: 247-1052. Kammermann Csaba, Fidesz-KDNP: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 06/20-499-9569. Mezey István, Fidesz-KDNP: minden hónap második keddje, 17.00-19.00-ig, Lónyay u. 48. Szilassy Gábor Cézár kereskedelmi és idegenforgalmi tanácsnok, MDF: előzetes bejelentkezés alapján bármikor: 217-4788 Kerületi országgyűlési képviselők fogadóórái: Pál Tibor (13. vk.), minden hónap második péntekén, 16.00 órától a József Attila- lakótelepi Közösségi Házban (Toronyház u. 3/B). Dr. Kökény Mihály, 2009. március 26-án, csütörtökön, 17.00 órától a Piros Pont irodában (Balázs Béla u. 38.) Bácskai János (12. vk.), minden hó első és harmadik csütörtöként 16.30 és 18.00 óra között a Fidesz irodában, Lónyay utca 48. KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK • A pesti alsó rakpartra (Belg­rad rakpartra) déli irányból igyek­vő autósokat elterelik, mert építik a Havas utcánál a 2-es villamos új vágányait. A kerülő útvonal: Lónyay utca, Vámház körút, Ve­res Pálné utca, Só utca, Molnár utca. A Só utca egyirányúságát megfordították a terelés idejére. • Felújítják a 21-es villamos pályá­ját a Gubacsi úton a Timót utca és a Szabadkai út között, ezért a villa­mosok a Mester utcai végállomástól csak a Koppány utcáig közlekednek, a villamospótló autóbuszok pedig Fe­rencváros állomástól Pesterzsébet, Nagysándor József utcáig járnak. • Március-áprilisban néhány na­pos időszakokra - műszeres utas­számlálás miatt - ideiglenes, sárga színű menetrend lesz érvényes, többek között a Boráros térről in­duló 54-es és 55-ös autóbusz­okra, amelyeken külön feltüntetik majd az alacsonypadlós járműve­ket, amelyekből ezekben az időszak­okban kevesebb közlekedik majd. • Április elsejétől minden buda­pesti villamosjáratra kiterjesztik, hogy az utasnak leszállási szán­dékát jelzőgomb megnyomásá­val kell jeleznie (legalábbis, ha van ilyen), különben nem áll meg a jár­mű, ha nincs felszálló utas. A jó orvos nem csak a tüneteket látja Beszélgetés dr. Kökény Mihály országgyűlési képviselővel Baj, ha a politikai érdekek felülírják a szakmai racionalitást Dr. Kökény Mihály országgyűlési képvi­selővel, a parlament egészségügyi bi­zottságának és az MSZP ferencvárosi szervezetének elnökével éppen nőna­pon találtunk időpontot a beszélgetés­re. Elnézést kért, hogy sietnie kell, mert- mint mondta - nem késhet el a hagyo­mányos virágosztásról...- Felmenői között több politikus is talál­ható. Mit örökölt tőlük?- Politikai szempontból a baloldali- ságot. Szüleim ugyanakkor elsősorban mérnökök voltak, nem politikusok. Amit azonban valóban útravalóul kaptam tő­lük, az a fegyelem, a tisztesség, a kitartás az elvek mellett és az a meggyőződés, hogy valódi teljesítményt csak kemény munkával lehet megalapozni.-Az otthoni mérnöki háttér ellenére va­jon miért lett mégis orvos?- Kompromisszum eredményeként. A középiskolában ugyanis elsősorban a történelem, a művészetek és az irodalom érdekelt, még a színjátszásban is jeles­kedtem, szüleim viszont úgy gondolták, hogy ezekből nem lehet megélni. így vé­gül a reál- és a humántudományok határ- területét, az orvosi pályát választottam, ahol az ember van a középpontban, s ha valaki tisztességgel végzi a dolgát, akkor nem csak tüneteket lát, hanem a beteget egész környezetével együtt vizsgálja.- Mi volt a szakterülete?- Orvosi pályafutásomat 1974-ben kezdtem az Országos Kardiológiai In­tézet elődjénél. Nemcsak a szívgyógyá­szattal kerültem itt kapcsolatba, hanem egyben Ferencvárossal is. Később, poli­tikusi munkám során is mindig jó érzés volt, amikor a valamilyen ügyes-bajos dolgukkal hozzám fordulók egyszer csak előhúztak a zsebükből egy sárgult záró- jelentést, amit hajdan én írtam alá.- Hogyan lett végül politikus?- Medve László miniszter figyelt fel a vonzódásomra az egészségügy szervezé­se iránt, s ő hívott be a minisztériumba. Akkoriban az időm egy részét ott, a má­sikat pedig a klinikán töltöttem, egészen addig, amíg - 38 évesen, Németh Miklós kormányában - egészségügyiminiszter­helyettes nem lettem. Ezzel a munkával pedig már sajnos nem lehetett össze­egyeztetni a közvetlen gyógyítást. A rendszerváltást követően aztán két és fél évig párhuzamosan egy magánin­tézményben és a kardiológiai intézetben csak a szakmával és egészségügyi szer­vezéssel foglalkoztam, majd 1993-ban megkeresett az MSZP hogy vegyek részt az egészségügyi program kidolgozásá­ban. Párttisztséget is kaptam, 1994-ben pedig a ferencvárosi szocialisták indítot­tak az országgyűlési választásokon. Kor­rekt kampányt követően - a második fordulóban - olyan jelöltekkel szemben sikerült győznöm, mint Tölgyesi Péter vagy Szabó Iván.- Nemrég a nemzeti csúcson úgy fo­galmazott, hogy az egészségügy a rendszerváltás óta szerepel a nemzeti közmegegyezés várólistáján. Hálás fel­adat ezzel foglalkozni?- Még sok változásra van szükség, de nem lehet azt mondani, hogy az elmúlt években nem történt semmi ezen a té­ren. Sőt, túl gyorsan is pörögtek a refor­mok, olyannyira, hogy nem jutott elég idő az egyeztetésre a társadalommal, a szak- és civil szervezetekkel. Közben azonban jelentősen sikerült csökkenteni a felesleges kórházi kapacitásokat, kiala­kult az egységes tb-rendszer, szigorúbbá vált a járulékfizettetés, végrehajtottuk a gyógyszerpiaci reformot. Az nem baj, hogy nem történt meg a biztosítás magánosítása (jóllehet, a libe­rálisokkal ma is vállalható kompromisz- szumra jutottunk), az viszont már baj, hogy a túlpolitizáltság miatt nem sikerült elegendő magántőkét bevonni a szolgál­tatási szektorba, s baj az is, hogy a rövid távú politikai érdekek rendre felülírják a szakmai racionalitást. Az is kár, hogy a vizitdíj - ami népsza­vazáson eleve megnyerhetetlen ötlet volt - politikai szimbólummá vált. Az alatt a pár hónap alatt azonban, amíg érvény­ben volt, ráébresztette az embereket arra, hogy felelősségük van abban, mi­ként veszik igénybe a szolgáltatást.- Vitatja, hogy a hazai egészségügy - stílszerűen szólva - több sebből vérzik?- A magyar egészségügyet sokan szid­ják, ám valójában sokkal jobb, mint ahogy azt a média láttatja. Persze megen- gedhetetlenek a botrányos esetek, de az évi 150 millió orvos-beteg-találkozásból és a kétmillió kórházi kezelésből mél­tánytalan - felnagyítva - csak ezeket ki­ragadni. A magyar egészségügy igenis jobban működik számos, nálunk jóval fejlettebb országénál, még ha óhatatla­nul le is képezi a társadalom egészének helyzetét. A hazai orvosok csúcsteljesít­ményekre képesek, egyebek közt példá­ul a szívtranszplantáció terén, a súlyos betegségek ellátásában pedig olykor reménytelen helyzetekben is képesek helytállni. Jó a hazai járványügyi hely­zet, a háziorvosi szolgálat, és egységesen szervezett a mentőszolgálat is. Az egészségügy átalakítása azonban nem olyan történet, hogy elkezdjük, s aztán valamikor vége lesz, mert mind újabb és újabb kihívásokkal kell szem­benéznie.- Konkrétan mire gondol?- Például a társadalom öregedésére, amelyhez nem illeszkedik a hazai egész­ségügy szerkezete, sokkal több ápolá­si szolgáltatásra lenne szükség. A világ más részein jóval nagyobb arányban al­kalmazzák az úgynevezett egynapos se­bészetet is. Ha már túllennénk ezeken a szerkezeti változtatásokon, akkor nálunk sem a kórházakban, a legdrágábban mű­ködtethető egészségügyi intézmények­ben történne az, ami nem oda való. Az új kihívásokra azonban példa lehet a globális felmelegedés is, amely nálunk is új fertőző betegségek megjelenésével jár majd, s a kitartó forróságban a beteg­ségek lefolyása is megváltozik.- A nemzetközi átlaghoz mérten meny­nyit költ az ország egészségügyre?- Évente 1500-1600 milliárd forintot, a nemzeti össztermék 5,5 százalékát for­dítjuk a hazai egészségügy működteté­sére és fejlesztésére, amit a lakosság a gyógyszerárak és a hálapénz formájá­ban még kiegészít. Ezzel az aránnyal az OECD-országok alsó középmezőnyében járunk, azonban nem is ez a lényeg. A statisztikák szerint ugyanis nem azon or­szágok állampolgárai élnek hosszú ideig, amelyek a legtöbbet költik ilyen célokra, ennél sokkal fontosabb, hogy mennyire hozzáférhetők a szolgáltatások, mennyi­re szolidáris a rendszer. S természetesen az, hogy mennyire hatékonyan használ­ják fel a rendelkezésre álló összeget.- Maradjunk szőkébb környezetünknél: Ferencváros hol áll a sorban az egészség- ügyi szolgáltatásokat tekintve?- Mind az egészségügyi szolgálatot, mind az - immár összevont - István és László kórházat tekintve a műszerezett­ség és a képzettség is messze meghaladja az országos ádagot. Mint egészSégpoliti- kushoz, az egész országból eljutnak hoz­zám az intézmények szolgáltatásait érő panaszok, Ferencvárosban azonban ezek ritkaságszámba mennek.- A pártok nemrég hozták nyilvános­ságra jelöltjeik nevét az európai parla­menti választásokra. Az MSZP listáján ön csak a 8. helyre került, ami aligha lesz ele­gendő a bekerüléshez. Csalódott?- Sok éven keresztül dolgoztam az egészségpolitikában, emellett a nyugdíj- és a szociális kérdések is hozzátartoznak a szakterületemhez. Komoly nemzetkö­zi tapasztalatokra is szert tettem, hiszen tagja vagyok az Egészségügyi Világszer­vezet végrehajtó bizottságának, amely­nek munkájában előttem 25 évig nem vett részt magyar politikus. Azért vál­laltam el a jelöltséget, mert kihívásnak éreztem és úgy gondoltam, hogy a mun­kám során szerzett kapcsolatrendszert hasznosíthatom az ország érdekében. A lista összeállításakor természetesen számos érdeket kellett összeegyeztet­ni. Mindenesetre megtiszteltetésnek ve­szem, hogy felkerültem a listára, s nem tartom tragédiának, hä esedeg nem sike­rül bekerülnöm az Európai Parlamentbe - itthon is vár még egy sor feladat. Kocsis Kristóf SÉTA A KÉPVISELŐVEL

Next

/
Thumbnails
Contents